Eger - napilap, 1939/2
1939-10-09 / 160. szám
2 EGER 1939. október 9. Feloldották a zár alól a kávét, teát, kakaót, borsot A hivatalos lap vasárnapi száma rendeletet közöl, amely a szeptember 25-iki ideiglenesen zár alá vett kávét és teát ismét felszabadítja, egyidejűleg azonban a rendelet a kávéra és a teára az augusztus 26 i kiskereskedelmi árak kétszeresének megfelelő rendkívüli illetéket vet ki, amelyet természetesen a jelenlegi készletek után is le kell róni, s nemcsak a kereskedőknek, hanem azoknak a magánszemélyeknek is, akiknek birtokában a meghatározott mennyiségen felüli kávé és teakészletek vannak. Már két héttel ezelőtt a gyarmatáru készletek zár alá vétele alkalmával utalás történt arra, hogy a jelenlegi rendkívüli viszonyokra való tekintettel a kormány kénytelen lesz a kávé és tea fogyasztását valamilyen formában korlátozni, mert ma, amikor a pénzügyi és nemzetközi piacokkal való forgalom nehézségekbe ütközik, nem engedhetjük meg magunknak, hogy a nehezen szerzett devizák fényűzési cikkek beszerzésére fordíttassanak. Az export útján megszerezhető és felhasználható devizára égetően szükség van ahhoz, hogy az ipari nyersanyag beszerzésének folytonosAz Egri Nevelők Köre október 5-én és 6-án dr. Várkonyi Hildebrand egyetemi tanár és dr. Cser János főisk. tanár részvételével széleskörű érdeklődés mellett rendezte meg őszi értekezleteit. Mindkét alkalommal a szép számban megjelent nevelőkön kívül ott láttuk Eger közéleti előkelőségeit is. Az első értekezletet Somos Lajos dr. tanitóképzőintézeti igazgató, a kör e. i. elnöke akadémikus értékű szavai vezették be. — A nevelői hit erejéről, értékéről és szükségességéről beszélve kifejtette, hogy e nélkül gyökértelen és múlandó értékű a nevelői munka. Ez a hit sarkal a gyermek, a magyar élet és feladatok tiszta megismerésére, ez ad erőt és kitartást és ennek mozgató ereje hozza meg a nevelés várt eredményeit. Rámutatott azután magyar nevelésünk fogyatékosságaira és gyö- kértelenségére. Kifejtette, hogy a magyarság térvesztése nemcsak földrajzi és politikai jellegű, hanem belső: gazdasági és szellemi is. A magyar élet gazdasági és szellemi területeinek óriási hányada idegen kezekben van, emellett pedig a nemzetnek népi és művelt rétegei ságát biztosítsuk. Okosan kell gazdálkodni deviza készleteinkkel, hogy nyersanyag nélkül ne maradjon a magyar ipar és kenyér nélkül a magyarság. E meggondolások alapján a magyar kormány ebben a helyzetben a kávé és a tea behozatalát egyelőre nem engedélyezi. Más lenne esetleg a helyzet, ha egyes külállamokkal olyan megállapodás történne, amely bizonyos mérvű behozatalt devizaáldozatok nélkül lehetővé tesz. A kormányt a magas illeték megállapításakor csupán a fogyasztás korlátozásának szükségessége vezette, nem pedig pénzügyi szempontok. A kereskedelemügyi miniszter rendelete a borsot és kakaóport is feloldja a zár alá vétel alól. A rendelet ma lép életbe. A beteg gyermekek és más ráutaltak érdekeit szem előtt tartva, a kormány a kakaó-készleteket minden további megterhelés nélkül szabadította fel. Ehhez a tápértékeket képviselő cikkhez a közönség változatlan áron juthat hozzá. Ugyancsak változatlan áron szabadultak fel a borskészletek is. lélekben idegenül állanak egymással szemben. Mindez az eddigi magyar nevelés csődjét mutatja. Ennek okait keresve rámutatott, hogy eddigi nevelésünk csak külsejében volt magyar. A jobb magyar nevelés föltételeit és eszközeit keresve, alapozó munkának a magyar nép és gyermek igazi arculatának megismerését tekinti. Ma teendőink tehát a Nagy László által megkezdett magyar gyermekkutatás folytatása és egy magyar lélektan anyagának összegyűjtése és feldolgozása, hogy mindezekre felépülhessen az űj magyar nevelés. Várkonyi Hildebrand dr. egyetemi színvonalú, értékes előadásban fejtette ki a magyar nevelés alapvető feladatait. — Az egész nevelői munkának értelmet, lendületet a nevelő egyénisége ad — mondotta. — Ma a nevelésben nem a módszer, hanem a nevelő eleven személyisége áll a középpontban. A nevelői feladatokat három csoportba sorolja: 1.) A nevelőnek vállalnia kell a munka tudományos részét, 2.) folytonos önképzés, önnevelés, 3.) a nevelői állásfoglalás. Legfontosabbnak kell tekintenünk jelen pillanatban a nevelői állásfoglalás kérdését. — A nevelőnek állást kell foglalnia a haza, a faj, a nemzet, a magyar célkitűzések tekintetében. E kérdéseket egészen újszerű, és rend kívüli megvilágításban tárta fel az előadó. Különösen érdekes a magas és mély kultúra fogalmának kifejtése. A kultúra hordozója az ember, amelynek fogalmában viszont már benne van az egyéniség és személyiség részfogalma is. —Rámutat a nevelés eszményeire, amelyek között a transcendens elemek mindig az immanens elemek felett állanak. — Előadását igen nagy érdeklődés kisérte. Keller Aladár polg. isk. igazgató- felügyelő nemzetnevelésünk helyi feladatairól szólt. A magyar nép életképes, mégis nagyon sokszor hiányzik ennek külső igazolása, mert hiányzik az egységes, közös megnyilatkozás, jóllehet ennek lehetősége adva van. Szükséges, hogy az egyes társadalmi osztályokat a magyar nemzeti szellem tömörítse egységbe és késztesse szervezett megnyilatkozásra. Ennek feltétele a lelki egység megteremtése. Az iskolán kívül a tömegeket is igy kell irányítani. Ebből a szempontból legfontosabb a múlt nevelési rendszerébe becsúszott hibák kiküszöbölése. — Javasolta, hogy tervszerűen állapítsák meg a tömegek nemzeti érzületének nevelésére szolgáló eszközöket és alkalmakat. Ilyeneknek tekinti a nemzeti ünnepek méltó keretek között történő megrendezését is. Október 6.-án M. Bárány I. dr. az emlékező és feledő nevelőről beszélt. A pedagógiai nagystilüség- nek két jellemző jegye van: az emlékezés és feledés. Emlékezzünk a növendék szép megnyilatkozásaira és feledjük el a régen jóvá- tett hibáit. A megtartott ankét alapján megállapította, hogy a gyermek hibáit kihangsúlyozó és a gyermeket ezért megbélyegző tanár sokszor helyrehozhatatlan rombolást végez annak lelkében, mig a hibá- zót felemelő nevelő helyes irányt tud szabni növendéke életének. A nevelő csak akkor várhatja nevelésének pozitív eredményét, ha nem bélyegzi meg örökre növendékét gyermekes hibái miatt, hanem egész viselkedését ügyesen alkalmazza növendéke egyéniségéhez. Palos Bernardin dr. gimn. igazgató rendkívül érdekes módon fejtegette a nehezen nevelhető gyermek problémáit. A testileg, szellemileg és erkölcsileg normális gyermek nevelése néni jelent a szakemberek szemében különösebb feladatot. Annál több gondot okoznak a fejlődési rendelleneségekkel terhelt, sokszor elhanyagolt gyermekek. Ezeket nevezik nevelési szempontból problématikusoknak. Ezek nagyban akadályozzák az iskolai munkát, mivel nem tudnak beleilleszkedni abba. Tehát a megfigyeléssel vagy egyéb diagnosztikai utón ilyeneknek felismert gyermekeknek a neveléséről más módon kell gondoskodni. A legelső feladat a hibaforrások felismerése és megszüntetése. A nehezen nevelhető gyermekek számára semmiképen sem jelent megoldást sem a normális gyermekek iskolája, sem a büntető intézmények felállítása, ezért illetékes helyen javasolnunk kell megfelelő nevelői intézmények felállítását, amelyek a nehezen nevelhető gyermekek megmentését szolgálják, továbbá a terv megvalósulásáig helyi tanácsadó szervet kell létesíteni a problematikus gyermekek szülei számára. Rakvách Rezső népiskolai felügy. igazgató a népiskolai szellemi- és tanulmányi versenyekről számolt be és ezek hasznos és szükséges voltát igazolta értékes gyakorlati eredményeivel. Részletesen ismertette a tanulmányi versenyek megrendezésének minden körülményét és kivitelezésének módját. A nagyobb arányú versenyek kitűnő előkészítésére szolgálnak az egyes osztályok és iskolák házi versenyei, amelyeknek legszebb eredményei a tanulók nemes versengésében és fokozottabb munkájában jelentkezik. Szólott a kitűzendő jutalmakról. Igen kedves gondolatot valósított meg az előadó a vándordíjak megalapításával. — Cser János dr. a gyermektanulmányozás nagy fontosságáról beszélt. Ismertette az eddigi magyar eredményeket és rámutatott arra, hogy a továbbiakban a magyar gyermek személyiségét kell a vizsgálatok középpontjába állítani. Vizsgálandó: 1.) a gyermek élménye, 2.) magatartása, 3.) alkotásai. Részletesen kifejtette a magyar gyermek szókincsének mennyiségi és minőségi vizsgálatára vonatkozó elgondolásait. Fejtegetéseinek nyomán a két nyilvános értekezlettel párhuzamosan megrendezett pszichológiai értekezleteken Várkonyi Hildebranddr. vezetése alatt munkaközösség alakult a magyar gyermek nyelv- kincsének Cser János tervei szerint történő vizsgálata céljából. A munkaközösség tagjai: Várkonyi Hildebrand elgondolásának megfelelően új magyar lélektant állítanak össze, amely feladat elvégzésére Somos Lajos dr. és Zentai Károly kaptak megbízást, akiket a Szent István Társulat is felkért ugyanennek a feladatnak a megoldására. —fi Lm __ * Uránia. Hétfőn: a Három bajtárs utolsó két előadása negyed 7 és fél 9 órakor. — Kedden, szerdán és csütörtökön az egyedüli Fox-híradó, mely a német-lengyel háborúból mutat be eredeti helyszíni felvételeket. Kedden és szerdán: Négyen a becsületért (Négy férfi, egy nő) négy hős fiú hajszája négy világrészen át az apa gyilkosa után és a Fox-híradó. — Előadások kezdete negyed 7 és fél 9 órakor. A nevelésügy időszerű kérdéseit tárgyalta meg az egri nevelésügyi értekezlet Somos Lajos dr* tanítóképző intézeti igazgató és Zentai Károly tanítóképző intézeti tanár megbízást kaptak az új magyar lélektan megírására
