Eger - napilap, 1939/2
1939-10-07 / 159. szám
Aha 12 fillér ♦ Szombat # Trianon 20, 1939. október 7. Eger, L. évfolyam, 159. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő SO fil~ lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉI!: Líceum földszint 3._Telefón; 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Hitler másfélórás beszédben jelölte meg az európai béke _ ■ _ ___ ■ _ B M A német vezér megtette utolsó békeajánlatát Meg kell oldani a béke és biztonság kérdéseit Hitler vezér és kancellár pénteken másfél órás beszédet mondott a birodalmi gyűlésen. Október 6-á- val ismét szaporodott Európa nevezetes péntekjeinek száma, s akik hallották a Német Birodalom vezérének beszédét, minden elfogultságtól mentesen, vagy annak ellenére meg kell állapítaniok, hogy bölcs, igazságos, emberséges és önérzetes volt az az álláspont, amivel Hitler az európai kibontakozás útját megA lengyel A vezér a lengyel események méltatásával kezdte beszédét. Megállapította, hogy Lengyelországnak ellenséges szándékai voltak és a lengyelek magától értetődőnek tartották, hogy Németországot megsemmisítik. A lengyel támadás építménye azonban már az első negyvennyolc órában összeomlott. A német fegyverek magukhoz ragadták az irányítást s azt a lengyelek egy pillanatra sem tudták kicsikarni. Megemlékezvén Varsó bevételéről, megjegyezte, hogy a lengyel katona sok helyen hősiesen harcolt, de a vezetés lelkiismeretlen, felelőtlen és tehetségtelen volt. A hadisiker a német erőknek nagy történelmi ténye. Ha egy 36 milliós nemzet ilyen rövid idő alatt elpusztul, akkor itt nemcsak a hadiszerencsére kell hivatkozni, hanem a német katona jó kiképzésére, vakmerőségére és hadi erényeire. A haderők először sorakoztak fel valamennyi Gau- ból s a kiontott vér jobban összekapcsolja őket, mint bármely államszervezet. Megemlékezett a vezér a halottakról és megállapította, hogy számuk alig 20 százaléka annak, amelyre a háború elején számítottak. Az elesettek száma 10.752, a sebesülteké 30.322, az eltűnteké 3429. A lengyel összeomlás oka az volt, hogy Lengyelország bölcsője Versaillesben ringott s a lengyel állam nem a lengyelek, hanem a németek és oroszok véráldozatából született meg. Németország megkísérelte, hogy a két állam között normális viszonyokat hozzon létre, ez azonban nem sikerült. Aki azt állítja, hogy a németek ultimátumszerű követeléseket támasztottak, jelölte s mig egyfelől a beszéd tar talmilag hűvösen és tárgyilagosan észszerű vonalon mozgott, ugyanakkor nem lehetett ellenállni a világ sorsáért aggódó, népe jövőjéért küzdő államférfi bensőséges érzelmi megnyilvánulásainak. Okos, nyílt, vakmerő könnyedséggel hadakozó, de egyben szép beszéd volt, illő az utolsó békeajánlat méltóságához és jelentőségéhez. összeomlás az hazudik. Kitűnt azonban, hogy a lengyelek egyáltalában nem akarják megoldani a danzigi kérdést, még akkor sem, ha kereskedelmi érdekeiket nem érinti a tervbevett német megoldás. A lengyeleknek területfoglalási terveik voltak s a két ország határául az Elbát jelölték meg. Amíg én — mondotta — meghívást közöltem a lengyel külügyminiszterhez, addig a lengyel katonai lapok a német katona gyávaságáról s a német felszerelés gyengeségéről írtak. A vezér a továbbiakban megemlítette a szövetséges hatalmak garanciájának hatástalanságát és rátért a német— orosz viszony alakulására. A két állam szerződése lehetővé teszi a tartós együttműködést, mert amikor a két ország tiszteletben tartja egymás belső rendszerét, megszűnik minden ok az ellenséges magatartásra. A két ország nem tűrhette, hogy közötte zavaros viszonyok uralkodjanak, megvonták tehát érdekhatáraikat Lengyelország területén és maguk gondoskodnak azokon belül a rend és biztonság helyreállításáról. A lengyel terület rendezésének kérdései: 1. a lengyel határ megállapítása, amely megfelel a néprajzi, történelmi és gazdasági valóságoknak. 2. A lengyel terület teljes pacifikálása. 3. Nemcsak a lengyel terület, hanem az egész övezet biztosítása, végül 5. a néprajzi viszonyok újjáalakítása a mainál egészségesebb irányban. Németország és Oroszország azonban sohasem fogja megengedni, hogy az új Lengyelország zavarokat szítson, vagy intrikák fészke legyen. A kisebbség kérdését szükség esetén áttelepítéssel is meg kell oldani Ennél a pontnál sokkal messzibb célok irányítják a német népi politikát. Európa déli és keleti része tele van szétszórt német kisebbségekkel, amelyek nem tartoznak az asszimilálódó rétegek közé. Ilyen helyeken szükség esetén áttelepítésekkel kell a német kisebbség helyzetét megoldani. Németország ren dezni kívánja Kelet- és Déleurópá- nak azokat a kérdéseit, amelyek állandó nyugtalanság forrásai, hogy biztosítsa a tartós békét ezen a területen. És ezért Németországot nem lehet váddal illetni. Ha a 40 milliós angol nép jogot formál arra, hogy 4 millió négyzetkilométer fölött uralkodjék, a 80 milliós német népnek is joga van ahhoz, hogy 800 ezer négyzetkilométeres életterén olyan viszonyokat teremtsen, amelyek megfelelnek igényeinek. A német határ Magyarország felé végleges A vezér utalt arra, hogy rendkívül korlátozta népe életérdekeit. A balti államokkal támadást kizáró szerződést kötött s velük gazdasági érdekközösségben áll. Belgiummal kapcsolatban lemondott minden revíziós igényről. Svájccal és Jugoszláviával az anschluss után közölte, hogy határaikat tiszteletben tartja. Magyarországgal — mondotta — a szoros és szíves barátság hagyományos kötelékében élünk, határaink Magyarország felé is véglegesek. Szlovákia maga folyamodott támogatásunkhoz, de az függetlenségét és határait nem érinti. TörekedMiért kell harcol A vezér a továbbiakban beszámolt arról, milyen erőfeszítéseket tett a versaillesi béke esztelen rendelkezéseinek megváltoztatására. Ez a béke Németországot a romlásba vitte. A nemzeti szocializmus az országot felemelte, a munkanélküliséget megszüntette, a középeurópai térben a normális kereskedelmi forgalmat helyreállította. Bebizonyítottam — folytatta a Führer — hogy a középeurópai élettér csakis összefogva tud megállaui s mindez az én büszkeségem. A versaillesi béke revíziójáért sokszor próbáltam tárgyalásokat kezdeni, de eredménytelenül. Most is olvastam már egyes lapokban, hogy a német békeajánlatot vissza kell utasítani, bármit Európai biztonság és Két problémát föltétlenül meg kell oldani. Egyik a lengyel terület viszonyainak rendezése. Ennek keretében olyan határok megállapítása, amelyek megfelelnek a néprajzi és történelmi viszonyoknak, ugyanakkor a kelet és délkeleteurópai élettér rendezése a kisebbségek viszonyainak meghatározásával. Az utóbbi intézkedések keretében meg kell kísérelni a zsidóság helyzetének megoldását. Az egész területet biztem, hogy viszonyunkat Franciaországgal is rendezzem s miután Franciaország lojálisán rendezte a Saar- vidék kérdését, kijelentettem, hogy több igényem nincs vele szemben. Nem voltak kisebbek azok a törekvéseim sem, amelyek az angol népet igyekeztek a némethez közelebb hozni. Ez a törekvés azon a belátáson alapult, hogy Európában csak akkor lesz béke, ha a két nép megérti egymást. Ha ez a törekvés kudarcot vallott, akkor ez az angol államférfiak és újságírók egy részének megdöbbentő és érthetetlen ellenséges érzületének tulajdonítható. ni Nyugaton? .., tartalmazzon is. Ha mégis kifejtem elgondolásaimat, vállalom, hogy egyesek engem gyávának nevezzenek. Miért legyen háború Nyugateurópá- ban ? A versaillesi Lengyelország nem fog feltámadni. A lengyel újjá- alkotást Németország és Oroszország végzik el s őrültség volna emberek millióit feláldozni, hogy újra létrehozzanak egy olyan államot, amelyet mindenki torzszülöttnek tartott, a lengyeleket kivéve. Ha abban a hitben folytatják a háborút, hogy Németországot le tudják igázni egy új Yersaillesig, abból megint csak zavar, nyugtalanság keletkeznék. A háború egyetlen kérdést sem old meg. gyarmati követelések tosítani kell s el kell tüntetni a háború határait. A második kérdés az európai biztonság kérdése. Ezen világosan tudni kell az európai hatalmak külpolitikájának céljait. Németország ezeket hajlandó kinyilvánítani, olyan értelemben, hogy a versaillesi béke határait meg kívánja szüntetni. De a német külpolitikai célok közé tartozik a német gyarmatok visszaszerzése, annál is inkább, mivel
