Eger - napilap, 1939/2

1939-09-29 / 154. szám

Aba 8 fillér Eger, L. évfolyam, 154. szám. ♦ Péntek # Trianon 20, 1939. szeptember 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A moszkvai tárgyaláson vég­érvényesen rendezte a lengyel- országi területek kérdését Németország és Szovjet- oroszország Békeajánlatot tettek Angliának és Franciaországnak A ma dolgozók és a holnapra várakozók Amikor a népek nagy csatájának tüze a lengyel mezőkön immár ki­alvóban van és Nyugaton minden jel szerint újra lobban, Magyaror­szágon nagy, népi jelentőségű re­formok munkájában vagyunk. Egy­részt a földet kell, igazságos meg­osztás alapján, egyre inkább a nép tulajdonába vinni, másrészt szociá­lis biztosítékokat kell teremteni ar­ra nézve, hogy népünk életszínvo­nalát emeljük, ellenállóbbá tegyük az élet megpróbáltatásaival szem­ben úgy fizikai, mint lelki vonatko­zásban. Ez utóbbi célt szolgálja nagy mértékben az a reformjavas­lat, amelyet a képviselőház e na­pokban tárgyal s célja az, hogy el­öregedés esetén, államilag garantált biztosításban részesüljön necsak az öregség folytán munkaeszközét ke­zéből kiejtett mezőgazdasági mun­kás, hanem ennek özvegye is. Azok, akik más, nyugalmasabb időkben állandóan pénzügyi fedezet hiányát emlegették és a gazdasági élet egyensúlyának megingásától féltek, most ismét az idők alkal­matlanságát emlegetik. Valóban, alkalmasak-e ezek a napok arra, hogy a magyar nemzet, a népi tö­megek számára olyan szociális és gazdasági erőkkel megalapozott ta­lajt vessünk, amelyből új erők vi­rágzása indulhat meg? A magyar közvélemény válasza kategórikus igennel felel. Igenis, alkalmasak ezek a napok arra, hogy a nép érdekét tekintsük legfőbb törvénynek s minden lehetőt meg­tegyünk ennek érdekében és a ma dolgozók egészséges munkaüteme némítsa el a mindig holnapra vára­kozók örökké aggodalmas szavat. Szerencsére, Magyarország közhan­gulata semmi téren sem mutat ki­lengést. Nyugalom és béke van ez országban, a munka zavartalanul folyik s nem lehet arra hivatkozni, hogy izgatott, forrongó légkörben nyúlunk nagyjelentőségű reform­munkához. A kirobbant nagy euró­pai háborús konfliktus szele nem csapott meg bennünket oly mér­tékben, hogy kizökkentünk volna állami, társadalmi és gazdasági éle­tünk normális kerékvágásából. Ezt érezzük mi magunk is, de ezt a tapasztalatot szerzi mindenki, aki közöttünk megfordul. Természetesen, ehhez szükséges volt néhány, a rendkívüli időkhöz szabott kormányintézkedés megté­tele. De ezek az intézkedések is kevésbé szigorúak, mint amilyene­ket korántsem a háborút viselő or­szágokban, de a semleges államok­ban tapasztaltunk. Az örök semlegességű Svájc pél­dául megtiltotta a polgári repülést. A forgalomban levő öt frankos ezüst­érmék mellett öt frankos papírpénz forgalombahozatalát rendelték el stb. Magyarország mint jó kézben tartott ország, természetes képét mutatja annak a hangulatnak, ami a lelkekben valóban él. Miért ne nyúlnánk hát akkor olyan pro­blémákhoz, amelyek halasztást immár nem tűrnek. A mindig a holnapra várakozók nem ringathatják magu­kat álomba a földbirtokpolitikai kérdések újbóli megoldását illetően. Súlyos és kihatásában beláthatatlan következményű ballépés lenne ez, mert nem tudni, hogy az idők mai vágtató iramában az álomból való felébredés után nem lesz-e túlságo­san idejét múlt az, ami ma elegen­dőnek, kivihetőnek és életrevalónak bizonyulna. Véglegesen le kell szoknunk arról, hogy engedjük az időket átcsapni fejünk felett és mindig a holnapra tárolt problémákkal terhel­jük közéletünket. A jelen földbirtok­politikai kérdések tekintetében sem lehet jogcím immár az, hogy ismét elkéstünk. Üdvös dolog lenne, ha ezeken a kérdéseken már túlestünk volna, de véleményünk szerint, éppen azok a nagy világpolitikai változá­sok sürgetik a földbirtok politikai kérdések megoldását, amelyek miatt némelyek elhalasztani szeretnék. Vessünk egy pillantást a nagy és hatalmas baráti Olaszország felé. A közel négy millióra növekedett lakosú Szicíliában most kezdődött meg a nagy földreform, a telepítési akció lefolytatása. Földbirtok moz­gósításnak nevezik ezt az olaszok, amelynek nagy arányai nem csak a sziciliai föld megfelelő szétosztá­sában mutatkoznak meg, hanem abban is, hogy hektáronként az eddigi 7 mázsás termést 15—16 mázsára akarják felemelni. Haladjon tehát a kormány ren­dületlenül a bölcsen elgondolt belső reformok útján s a magyar nép gon­doskodni fog arról, hogy ezek a re­formok továbbra is a lehető leg­nyugodtabb légkörben valósuljanak meg. A Német Távirati Iroda jelenti, hogy a Németbirodalom és Szovjet- oroszország között Moszkvában a tegnap befejeződött tárgyalásokon a következő megállapodás jött létre: A tárgyalásokon a lengyel állam felbomlásával előállott helyzetet végérvényesen rendezték és erre vonatkozóan szeptember 28-án a német és az orosz kormányok kö­zös nyilatkozatot írtak alá. A nyi­latkozat szerint a megállapodás biztos alapja a tartós békének. Valamennyi népnek érdekében áll, hogy a Németország és Anglia, valamint Franciaország között fenn­álló hadiállapotnak véget vessenek. E célból a baráti és szövetséges államokat közvetítésre kérik fel. Amennyiben a közvetítés nem járna sikerrel, a háború további folyta­tásáért Angliát és Franciaországot terheli a felelősség. Ez esetben Németország és Szovjetoroszország közös tanácskozásra ülnek össze A német és az orosz birodalom kormányai nagy gazdasági terveze­tet készítenek elő. A moszkvai tár­gyalások során Molotow levelet in­tézett Ribbentrop német külügy­miniszterhez s ebben javaslatot tett a két ország gazdasági kapcsolatai­nak és árucseréjének minden téren való fejlesztésére. Oroszország nyers­a további intézkedések megtétele végett. A határrendezést a két ország a népi sajátosságoknak megfelelő alapon eszközölte a következő pon­tok szerint: 1. A lengyel állam területét a két hatalom a jegyzőkönyv mellék­letét képező térkép szerint rendezte. 2. Ez a rendezés kizárólag a Né­met Birodalomra és Szovjetorosz- országra tartozik és elutasítják min­den harmadik hatalom beavatkozását. 3. A térképen megjelölt vonaltól keletre eső terület belső elrendezése Szovjetoroszországra, a vonaltól nyugatra eső része pedig Német­országra tartozik. 3. A fenti elrendezés után a két állam népeinek kapcsolatát tovább fejlesztik. A megállapodást a két állam ra­tifikálja és Berlinben kicserélik a jegyzőkönyveket. A megállapodás az aláírással azonnal életbelép. anyagokat szállít a birodalomnak, viszont Németország készárúkkal látja el Szovjetoroszországot. Az árucsereforgalmat a múltban elért legmagasabb mértékre emelik fel. Ribbentrop válaszolt a levélre, meg­ismételte az abban foglaltakat és a német birodalmi kormány nevében csatlakozott a javaslathoz. Lengyelország felosztásának térképe A Német Távirati Iroda közli a moszkvai tárgyalások során meg­rajzolt új térkép német orosz határ­vonalát. A határvonal nagyjában az alábbi pontokon húzódik és je­löli meg az új német-orosz határt a felosztott Lengyelország terüle­tén : A határvonal Litvánia déli csücs­kénél indul ki és Augusztovot érintvi a Pisia folyását követi. Ostrolenká tói délfelé haladva eléri a Bug folyót. A folyó mentén halad Eris tianopolig és innen Rawaruská érintve vonul a San folyóig, maj< tovább a San folyó mentén hala: egészen a San forrásáig. Ribbentrop visszautazott Berlinbe Ribbentrop német külügyminisz­ter a moszkvai időszámítás szerint ma pénteken délután félegy órakor elhagyta Moszkvát és a Grenzmark nevű repülőgépen Berlinbe utazott. Nagy német­orosz gazdasági tervezetet készítenek

Next

/
Thumbnails
Contents