Eger - napilap, 1939/2
1939-09-24 / 151. szám
1939. szeptember 24. egek 5 * Anyák figyelmébe! Megjelent dr. Orosz Dezső egyetemi m. tanár „A csecsemő, kisgyermek és iskolásgyermek“ című könyve, mely teljes felvilágosítással szolgál a szülők részére a csecsemőgondozás, kisgyermek nevelés és az iskolásgyermek tanítás módjára vonatkozólag. Kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. Ára 4 pengő. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger« napilapban hirdet. Az utóbbi napokban a Lengyel- országból menekülők nagyobb csoportja érkezett Felsőmagyarország- ba. A Lengyelországból menekülők legnagyobbrészben csak legszükségesebb holmijukat hozták magukkal s magyar pénzzel nem rendelkeznek. Mindenesetre gondoskodás történt arról, hogy a magukkal hozott zlotyt a legrövidebb időn belül beválthassák, s így ellátásuk minden tekintetben biztosítható legyen. A társadalom egyes rétegeiben sajnálatos esetek jutottak a hatóság tudomására. Előfordult, hogy egyesek ki akarták használni a len- gyal menekültek szorult helyzetét és a magukkal hozott értéktárgyakat potom áron megvásárolták. Racskó minden igényt kielégítő, szakmába vágó munkát előzékeny kiszolgálás mellett vállal 4 és 6 havi hitelre is. Kasztnó-u. Ezeknek az eseteknek a megakadályozását vitéz Borbély-Maczky Emil főispán, a VII. hadtest ország- mozgósító kormánybiztosa a következő felhívást adta ki a hadtest területére eső törvényhatóságok első tisztviselőinek: ' Tudomásomra jutott, hogy a gépkocsin érkező lengyel menekülteket — kik többnyire csak lengyel valutával rendelkeznek — egyes személyek a városokban, falvakban hogy egy alma árán tündöklőén világíthat Kryptonlámpával ? i Sokkal gazdaságosabb az áranv- i fogyasztása Krypton lámpával — amellett a gombaalaku Krypton lámpa olcsóbb is lett. A takarékosság útja: TUNGSRAM OWIPTOÖ ® Bonyodalmak a néprádió körül Kevés készüléket gyártanak a kereslethez képest. Egerben 1200 előjegyző közűi csak 120 kap rádiót Le kell szállítani az előfizetési díjakat Eger, szeptember 23. A rádiót kedvelők rég óhajtott kívánsága valósult meg, amikor elhatározták az illetékes tényezők a rádiógyárakkal együttesen, egy egyszerű kezelésű és olcsó árban forgalomba kerülő rádiókészülék, az úgynevezett „néprádió“ készítését. A közönség körében nagy bizakodással néztek a vállalkozás elé és már a meghirdetés első heteiben ezerszámra siettek előjegyezni az előállítandó készülékeket. Az a négy budapesti cég, amely az összeállítást vállalta, úgy tervezte, hogy 1939 folyamán 20.000 drb. készüléket készít, mégpedig 15.000 darabot váltóáramú, 5000 darabot pedig egyenáramú kapcsolásra. A forgalombahozatalt oly módon tervezték, hogy az országban működő 660 rádiókereskedő között egyforma arányban osztják fel a készülékeket és így egy cég vevőire 30 darabot szántak volna. Ez volt a helyzet tavasszal. Azóta a gyártás szakadatlan folyik és az előjegyzések is gyorsan szaporodtak, úgyhogy már a nyáron túllépték a leszállítandó mennyiséget. Közben a központban is zavarok támadtak, kiderült ugyanis, hogy darabonként 15 pengő a ráfizetés készülékenkint. A veszteség egy részének a megtérítését a rádiókereskedők vállalták, amikor eladási nyereségükből 3%-ot önként felajánlottak. Egerben eddig a rádiókereskedő cégeknél 1200 drb készüléket jegyeztek elő. Az előirányzott meny- nyiség pedig 120 darab, tehát a szükségesnek 10 százaléka. Igen súlyosan érinti az érdekelt kereskedőket e vállalkozás más szempontból is. Mióta ugyanis a néprádiót meghirdették, az egy- és kétlámpásos készülékek vásárlása, amikben eddig a legnagyobb kereslet volt, a minimumra csökkent. Mivel pedig a vállalkozó budapesti cégek veszteségét teljes mértékben kiegyenlítik részint a kereskedők 3%-ából, részint pedig a többezernyi új hallgató előfizetési dijából, addig az előállott hiányt más készülékek keresletében egyedül a rádiókereskedők zsebe érzi meg. Itt kell rámutatnunk a rádióelőfizetések aránytalanságára is. A helyzet ugyanis az, hogy 2-40 P-ős előfizetési díjat szednek a fülkagylós és a hangszórós luxuskészülékek után egyaránt. Ez a kérdés már több ízben felvetődött, megoldása azonban most, amikor sokezer kispénzű előfizetővel szaporodik a rádióhallgatók száma, elkerülhetetlen. A kereskedő és a közönség egyaránt várakozólag tekint az illetékesek felé és kéri panaszainak gyökeres és gyors megoldását. RÉZÁGYAK, fehér és zöld csőágyak, éjjeli szekrények, matracok, ágypárnák, pehely plimók, metszett tükrök, asztalok, székek, sezlonok, ruhaszekrények, éjjeli szekrény-lámpák eladók a volt Széchenyl-szálló kávéházi helyiségében, minden nap délután 2—5 óráig. 1 fl Ulli, hadtest mozgósítási kormány- biztosa intézkedett a lengyel menekültek kiuz5orázása ellen A lakosság ne vásároljon a lengyelektől állami tulajdonban lévő tárgyakat és ne fogadjon el zlotyt * “Osztálgsorsjátékban reméljen, higyjen, kérjen ismertetőt ingyen.“ Szerencseszáma: 45601. Rendelje meg levelezőlapon! Remény Bankház, Budapest, VI., Andrassy- út 3. * Az emésztőszervek megbetegedéseinek kezelésénél reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűviz abszolút megbízható hashajtó, amelynek hatása igen kellemes. Kérdezze meg orvosát! megállították és ingóságaik, főként gépkocsijuk megvételére tesznek nekik ajánlatot, természetesen oly alacsony áron, hogy az a kiuzsorázás határán mozog. A magyar néplélektől oly távol álló üzérkedés és a menekültek szorult helyzetét kihasználni igyekvő uzsora azonnali megszüntetésére nagy gondot fordítok. Felhívom ezért, hogy e néprétegeknek a menekültektől való távoltartása iránt haladéktalanul intézkedjék. A lengyel menekültekkel kötött ügylet, amennyiben uzsora jellegét viseli magán, semmis. Tájékozásul közlöm, hogy a lengyel menekültek birtokában lévő gépkocsik nagyrészben nem képezik tulajdonukat, mert államilag igénybe vett (besorozott) gépkocsik, tehát el sem idegeníthetők. A hatóság munkáját megkönnyítik az egyesek is, ha minden ilyen esetet a hatóságoknak azonnal tudomására hoznak. Meg kell jegyezni, hogy nem szabad vásárolni más, lengyel állami tulajdonban lévő tárgyakat (kerékpárok, alkatrészek, látcsövek stb.) sem, mert ezeket a hatóságok elkobozzák. Külön felhívjuk a lakosság figyelmét arra, hogy az érvényben levő törvényes rendelkezések szerint tilos külföldi fizető eszközöket elfogadni. A lengyel menekültektől tehát a lakosság ne fogadjon el zlotyt, annál kevésbbé sem, mert azt a Nemzeti Bank fiókintézete nem váltja be magyar pénzre.
