Eger - napilap, 1939/2

1939-09-23 / 150. szám

Eger, L. évfolyam, 150. szám, A H H B FILLÉR ♦ Szombat # Trianon 20, 1939. szeptember 23, ELŐFIZETÉSI DtJ: egy hőnapra; 1 pengd 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉÉ): Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Meggyilkolták Calinescu román miniszterelnököt a vasgárdisták Bukarest, szeptember 21. (MTI) A miniszterelnökség közli a következőket; Calinescu miniszter- elnököt csütörtökön aljas módon meggyilkolták. A merénylőt elfog­ták. Az új miniszterelnök még ma leteszi az esküt. Még csütörtökön este minisztertanács lesz. A gyil­kosságot Dimitrescu ügyvéd, Cod- reanu volt vasgárdista vezér jog­utóda szervezte meg, aki másfél hónappal ezelőtt szökött vissza Uk­rajnából. A gyilkosságról eddig a követ­kező részletek ismeretesek; A mi­niszterelnök délben autójával haza­felé hajtatott. Útközben szándéko­san autója elé tereltek egy kézi sze­keret, amely elől az autó nem tu­dott kitérni és lefékezett. Ebben a pillanatban önműködő pisztolyokból a merénylők sortüzet adtak le a gépkocsiból kiszálló rendőrtisztre és magára a gépkocsira is. A rendőr­tiszt 14 golyótól találva, holtan esett össze. A miniszterelnököt szin­tén több golyó találta. Kettő szívét járta át, egy pedig szemét fúrta keresztül. A merénylők ezután gép­kocsival elrobogtak. Közben isme­retlen úton értesítették a vasgárda egy hat tagból álló csoportját a merénylet végrehajtásáról. Ez a csoport azután betört a rádió stú­diójába, ahol feltépték a bemondó szobájának ajtaját és 2 óra 12 perc­kor a következő szöveget kiáltot­ták be izgatottan a nyitott mikro­fonba ; — Calinescu miniszterelnököt a vasgárda meggyilkolta. A rádió ez­után 8 percig nem működött, majd szünetjelet adott, azután közölte, hogy a leadás sajnálatos incidens következtében félbeszakadt. Csütörtökön este 6 órakor a fen­tebb ismertetett hivatalos közle­ményt adták ki. Daladier francia miniszterelnök csütörtöKön este fél 9 órakor rádión szózatot intézett a francia néphez. Hangoztatta, hogy a francia katona Bosszúból gyilkoltak a merénylők Bukarest, szeptember 22. A miniszterelnökség sajtóosztálya közli: Az elfogott merénylők vallo­másából és az eddigi vizsgálatból megállapítást nyert, hogy a Calinescu elleni merényletet a volt vasgárda utolsó töredéke követte el. Nincs szó olyan összeesküvésről, amely­nek szálai külföldre vezetnének és nem belföldi országos jelentőségű összeesküvésről van szó. A gyilko­sok tettüket bosszúból követték el. Calinescu volt az, aki a belső ren­det helyreállította és ezt akarták megbosszulni rajta. Őrzik a középületeket A Német Távirati Iroda értesü­lése szerint a késő délutáni órák. ban a csendőrség megszállta és szi­gorúan őrzi a főpostát, a távbeszélő hivatalt, a rádió székházát és a fontosabb minisztériumok épületeit. A nagyobb utcák forgalmát is ellen­őrzik. Igazoltatják a gépkocsik uta­sait, valamint a gyalogjárókat és erősen megmotozzák, nem hordanak-e maguknál fegyvert. Argeseanu az új miniszterelnök (Orient Radio) Argeseanu volt nemzetvédelmi minisztert kinevez­ték miniszterelnökké. Az új belügy­miniszter Gavriel Marinescu lett. Leucust, a hetedik hadtest parancs­nokát nemzetvédelmi miniszterré ne­vezték ki. Azért kellett három új minisztert kinevezni, mert Calinescu egy személyben miniszterelnök, bel­ügyminiszter és hadügyminiszter is volt. Az új miniszterek kinevezése után a minisztertanács azonnal összeült. A kilenc gyilkost a helyszínen végezték ki (Német Távirati Iroda). Calinescu miniszterelnök kilenc gyilkosát este tíz órakor rögtönítélettel agyon­lőtték. (Német Távirati Iroda). Calinescu gyilkosainak golyó általi kivégzése azon a helyen történt, ahol a me­rényletet elkövették. Egy gyalogos osztag elzárta az utcát, majd sor­tűzzel véget vetett a gyilkosok éle­tének. összesen kilenc embert vé­geztek ki, úgyhogy a délután agyon­lőtt két férfivel együtt tizenegy em­ber fizetett életével a gyilkosságért. Elrettentés céljából a kilenc holt­testet 24 óráig a gyilkosság szín­helyén hagyták. A németek Volócnál elérték a magyar határt Csütörtök délután 14 óra 40 perc­kor a németek a Volóccal szemben lévő Lawocznenál elérték a magyar határt. Ezen a szakaszon a magyar— lengyel határ egy hosszú alagút, a- melynek egyharmad része a lengye­leké volt, kétharmad része pedig a magyaroké. Az alagút bejáratánál délután kisebb német tiszti küldött­ség jelent meg a magyar határőrség­nél, ahol kölcsönösen üdvözölték egymást. A német tisztek rövid idő múlva elhagyták az alagút bejára­tát. A határátadás, illetve átvétel holnap reggel történik meg. Erődöket épít határaira Jugoszlávia Jugoszláviában rendelet jelent meg erődök létesítéséről. A rende­let értelmében siettetni fogják az 1937 óta folyó erődítési munkála­tok befejezését, ezenfelül pedig új erődítési munkálatokat végeznek. Roosevelt a fegyverszállítás engedélyezését javasolta a Fehér Házban Roosevelt elnök az amerikai tör­vényhozás mindkét házát rendkívüli ülésszakra hívta össze. A parla­mentben mondott beszédében az ame­rikai semlegességi törvény megvál­toztatását indítványozta olyan érte­lemben, hogy az Egyesült Államok felfüggesztik a semlegességi törvény embargói szakaszát (Szállítási tila­lom a hadviselő feleknek.) Roose­velt elnök hangsúlyozta, hogy az embargói szakasz fenntartása az Egyesült Államok semlegességének ártana, mig az idevonatkozó ren­delkezések visszavonása hasznára lenne az amerikai semlegességnek és ezenkívül munkaalkalmak lehe­tőségét is biztosítaná sokmilliónyi amerikai munkásnak. Roosevelt ki­jelentette, hogy nem túlságosan elő­relátó a jelenlegi eseményekkel szem­ben, sőt igen komoly idők jöhetnek. Kilátásba helyezte, hogy a közeli napok folyamán esetleg szükség lesz további törvényjavaslatok be­nyújtására az amerikai biztonság megóvása érdekében. Kérte a tör­vényhozást, fogadja el a törvény- javaslatot és hozzátette, hogy a törvényjavaslat életbeléptetése után az amerikai kormány haladéktala­nul újabb rendelkezéseket bocsát ki, amelyek többek között megtiltják az amerikai polgároknak, hogy a hadviselő államok hajóin utazzanak. A kongresszus ülése alatt a Fe­hérház folyosóin egybegyült asz- szonyok, férfiak, gyermekek kis zászlócskákkal a kezükben élénk tüntetést rendeztek a semlegességi törvény megváltoztatása ellen és ilyen jelszavakat kiáltottak; Békét! Békét! — Védjetek meg semlegessé­günket! — Ne küldjétek fiainkat Franciaországba ! Nagy iramban megindult az újjáépítés a németek által megszállt lengyel területen Az a gyorsaság, amely a német csapatok lengyelországi előrenyo­mulását jelképezi, ugyanolyan mér­tékben mutatkozik a német csapa­tokat követő gazdasági élet újjá­építésében, az utaknak, hidaknak és vasútvonalaknak a kijavításában, melyeket a visszavonuló lengyel csapatok használhatatlanná tettek. Ez az újjáépítés nem csak katonai okokból történik, hanem, hogy a civil lakosságnak a normális munka és életlehetőségét biztosítsák. Éhez a munkához a német Reichsarbeits­dienst, a birodalmi pósta és vasút hatalmas építő osztagait rendelték ki. A Reichsarbeitsdienst osztagai nyomon követik a pionírokat és a megrongált közlekedési vonalakat javítják ki. Ezeknek a csapatoknak a feladatához tartozik a pionírok által eszközölt munkáknak a meg­erősítése és a közlekedési akadá­lyoknak az eltávolítása. Német részről óriási erőfeszítése­ket tesznek, hogy a gazdasági élet a legrövidebb időn belül a nor­mális keretekben mozogjon. Erre a célra a német munkaügyi miniszté­rium teljes apparátusát mozgósítot­ták. Mivel Lengyelország iparvidé­kei, Itöbbek között Keletfelsőszilézia bányavidéke teljesen épségben ke­rültek német kézre, mindent meg­tesznek, hogy a gazdasági élet za­vartalan folytatása és az üzemek továbbfejlesztése az egész vonalon biztosítva legyen. Daladier francia miniszterelnök rádióbeszéde

Next

/
Thumbnails
Contents