Eger - napilap, 1939/2
1939-09-12 / 144. szám
1939 szeptember 12. EGER 3 egyet. ny. r. tanár a csecsemő gyógyászat köréből, Kiss Pál egyet. m. tanár a gyermekkori reumás szívbajokról, Nagypataky Gyula ezred- orvos a Mátra sportlehetőségeiről értekezett. Gortvay György egyet. m. tanár előadása az előadó megbetegedése miatt elmaradt. A kongresszust kirándulás fejezte be Gallyatetőre, ahol a kongresszus tagjai megszemlélték az új nagyszállót. Október elsején kerül forgalomba a néprádió Jelentettük, hogy erős érdeklődés mutatkozik a népvevőkészülék iránt. Arról értesülünk most, hogy a gyárak körülbelül szeptember második felében készülnek el a készülékek gyártásával és azok október 1 én kerülnek forgalomba. A közönség körében erősen érdeklődnek a népvevő készülékek iránt és sürgetik azok forgalomba- hozatalát. Itt említjük meg, hogy rádió- készülékek iránt különben is igen nagy érdeklődés mutatkozik és igen sokan vásárolnak nagy apparátusokat. A gyárak — mint értesülünk — ennek megfelelően növelik gyártási programjukat. Dem terjesztette a kortesuerseket, csak „kifújta kezéből a szél“ Tíz naj!>i fogházra ítélték a verselő gyöngyösi kereskedőt Eger, szeptember 11. A májusban lezajlott képviselő- választásoknál Gyöngyösön nagy kor- tézia folyt a független kisgazda- párt részéről vitéz Taby Árpád ny. testőrőrnagy, a MÉP képviselőjelöltje ellen. Ennek a kortéziáuak egy kis részlete most a bíróság elé került. Waldner Adolf 47 éves gyöngyösi zsidó kereskedőt a felolvasott vádirat szerint a választási törvény 182. szakaszába ütköző választási vétséggel vádolta a kir. ügyészség, mert Soltész János érdekében választási gúnyverset terjesztett és abbau a választók elhatározásának befolyására alkalmas valótlanságokat terjesztett vitéz Taby Árpádról. Waldner egyik ilyen versét felolvasta a bíróság. A vers két strófája így hangzott: Tabynak van szép dolmánya, Soltésznak jó koponyája, Dolmányt pénzért is’vehetünk, Soltész lesz hát a követünk. Éljen Soltész János! Tegnap nyilas, ma már.MÉP lett, Taby Árpád levitézlett. Szegény zsidót üti-vágja, A gazdagot meg nem bántja, Éljen Soltész János! Waldner tagadta, hogy ő szerezte a kortesverset. Azt adta elő, hogy ő nem terjesztette a gépen sokszorosított példányokat, hanem valakitől kapta azokat és a szél kifújta kezéből a verses röpcédulákat. Ezzel szemben a tanúk vallották, hogy Waldner volt a szerző, a kortesvers költője, s ő is terjesztette a legépelt kortesnótát. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Waldner Adolfot a vádirat szerinti választási vétségben és ezért őt tíz napi fogházra ítélte és politikai jogait három évre felfüggesztette. Az ítélet még nem jogerős. Amiért kitört a háború . . . Danzig története a favártól privilégiumon, harcon, munkán és politikán át a csatlakozásig Danzigot 1308-ban alapították a Német Lovagrend tagjai, egyikéül annak a favárnak, amelyek a Keleti-tenger kereskedelmét voltak hivatva megvédeni, mint ilyen a Hansa Szövetség egyik tagja volt. Másfél évszázad múlva 1454-ben, Kázmér lengyel király elfoglalta és országába bekebelezte. Ez a két adat kétségtelenül megszabja a kikötőváros egész jelentőségét. Német lakosság és német kultúrájú hely, amely azonban mint a Visztula torkolatának kulcsa, rendkívül jelentős a mögötte fekvő kontinentális országra nézve is. Ezért némileg mindig megtartotta különállását szellemben és gazdasági szerepének öntudatában, másfelől amíg lehetett, kerülte a Dyílt összetűzést a lengyel királyokkal, akik közül nem egy erősítette meg a város privilégiumait. 1793-ban, Lengyelország feloszlatásánál a város porosz kézre jutott. Mikor Napoleon 1807-ben a tilsiti békében megegyezett Sándor cárral, Danzig ismét szabad kikötő lett, visszakapta kiváltságait s lengyel helyőrséget helyeztek oda. 1814-ben pedig a bécsi kongresszus újból porosz kézre juttatta. Ezzel egyúttal megszűnt külön jogállása is. Száznégy esztendeig zavartalan volt itt a német uralom. 1918-ban Wilson amerikai elnök tizennégy pontjának egyike Danzig szabad várossá való nyilvánításának követelése volt. A békeszerződés 104. cikke értelmében a város a lengyel vámterülethez tartozik. Lengyel- ország részére biztosítva van a kikötő szabad használata, valamint a Visztula torkolatának ellenőrzési jogaihoz tartozik a közlekedés, vagyis vasút, posta, távíró, telefon. Az 1920-ban létrejött végleges megállapodás gondoskodott arról is, hogy legyen egy bizottság, amelyben lengyelek és danzigiak egyenlő számban vesznek részt. Lényegében azonban a lengyel felsőbbséget domborította ki az, hogy a vámhatóság személyzete danzigiakból állott; a vezetők azonban lengyelek voltak. Bár a tervek szerint Danzignak szükségszerűleg semleges területnek kellett volna maradnia, a Népszövetség 1921-ben mégis Lengyelországot bízta meg a város védelmének ellátásával. A főbiztos, aki névlegesen az állam feje lett volna (illetve volt a legutolsó időkig, míg a szenátus ki nem mondta, hogy Forster nemzetiszocialista körzetvezető államfői hatáskört kap, amelyet ő azután azonnal átjuttatott a Német- birodalom fejének), felhatalmazást kapott arra, hogy Lengyelországhoz forduljon, amennyiben a szabadváros támadásnak, fenyegetésnek, vagy veszélynek volna valamelyik szomszédja részéről kitéve, vagy ha Lengyelország szerződésadta joga — amelynek értelmében szabadon használhatja a kikötőt — váratlanul erőszakos korlátozást szenvedne. A békeszerződés külön alkotmányt is adott Danzignak. A lengyel állam s Danzlg közötti ellentét eredete nem utolsó sorban keresendő abban a körülményben, hogy 1920- ban, mikor Lengyelországot külső ellenség fenyegette, Danzig nem kívánt fegyvereket közvetíteni. Ezért látta szükségesnek Lengyelország, hogy egy versenyző kikötőt létesítsen, közvetlenül a Visztula torkolata mellett, Gdyniát (németül Gdingent). Ez, élvezve a hivatalos lengyel gazdaságpolitika teljes támogatását, villámgyors fejlődésnek indult és érthetően ártott Danzig forgalmának. módosították az elemi népiskolák tanteroét A III. és IV. osztályokban megszűnik a természetrajz és a gazdaságtan, mint önálló tantárgy Serédi Jusztinián bíboros herceg- | prímás a következő rendeletet küldte valamennyi katolikus népiskola fenntartójának és igazgatóságának: „A középiskolai tanulók helyesírási készsége terén az utóbbi időben szerzett tapasztalatok arra késztetnek, hogy a helyesírási s nyelvi magyarázatok óraszámát felemeljem. Ézzel egyidejűén eleget kívánok tenni a tanítóság és felügyeleti szerveim részéről ismételten elhangzott ama kívánságnak, hogy a III. és IV. osztályban a beszéd- és értelemgyakorlatok, valamint a természeti és gazdasági ismeretek körében párhuzamosan tanított ismeretek megismétlődését megszüntessem és egyúttal szorosabb kapcsolatot teremtsek a két egymáshoz közelálló tárgy között. A két tárgy közös ismeretköreinek összevonásával ugyanis a tanulók áttekintése az anyagon sokkal alaposabbá válik, másfelől pedig az életben szükséges gyakorlati alapismeretek tanítása egységesebb lesz, és nem kell az összetartozó ismeretek korai szétágazódásától tartani. A jelzett változtatásokat azonban úgy akarom végrehajtani, hogy a népiskolai tan terv egységén csorba ne essék, és az eddig jól bevált tanítási rendszer változatlanul fenntartható legyen. Mindezek tekintetbe vételével a 2495—932. ein. sz. rendelettel kiadott népiskolai tanterven a következő módosítás rendelem el: Az 1939—40. iskolai évvel megszűnik a III. és IV. osztályban a természetrajz, gazdaságtan és háztartástan a mai alakjában mint különálló tárgy és beleolvad a beszéd- és értelemgyakorlat anyagába. Ugyanekkor a helyesírás és nyelvi magyarázatok heti óraszáma osztályonként eggyel emelkedik. Ezzel egyidejűén a részben osztott iskola I. és II. osztályban az összes heti órák számát egy egy órával felemelem. A helyesírás és nyelvi magyarázatok tanítási anyaga változatlan, a rendelkezésre bocsátott nagyobb időt azonban a helyesírás fokozottabb begyakorlására és a nyelvi jelenségek elmélyedőbb tudatosítására kell fordítani u HÍREK — Ä zirczi hpát és a pannonhalmi főapát látogatása Egerben. Endrédy Vendel zirci apát és Kelemen Krizisztom pannonhalmi főapát Térffy Béla ny. igazságügyminiszter és Vargha Imre legfőbb állami számszéki elnök társaságában mátrai kőrútjuk alkalmából meglátogatták a ciszterci rend egri házát. A vendégek, akiket Küzdi Aurél perjel és Palos Bernardin igazgató fogadtak, uzsonnán vettek részt, majd Párád gyógyfürdőre utaztak. — Adomány. Dr. Kovács Ven- delné névnapja alkalmából 2 pengőt adományozott a felvidéki Magyar Házak céljára. Az adományt rendeltetési helyére juttatjuk. Győződjön meg arról, hogy a tűzifa, kőszén és faszén nálam a legjobb, legolcsóbb. Becsületes kiszolgálás. Tanítónő állás kap Fehér Józsefnél, Kaszinó-u. 4. — Elveszett pénteken este a Rózsa—Györgyényi-utcák vonalán egy nikkelezett autókerék-tárcsa. Megtalálója jutalom ellenében adja be a szerkesztőségbe. * Éveken át székszorulásban szenvedő egyének gyakran meglepő idő alatt rendbejönnek, ha reggelenként felkeléskor és este lefekvés előtt is egy-egy fél pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet isznak. Kérdezze meg or« vosát!
