Eger - napilap, 1939/2
1939-09-10 / 143. szám
1939 szeptember 10. EGER 3 természetesen a dohánykertészekre is vonatkoznék. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra is a Kamara, hogy a munkaadó gazdaságnak módjában volna a részelés visszatartásával kényszeríteni a részes munkásokat a biztosítási járulék lerovására. Megkezdte háromnapos egri kongresszusát a magyar orvostársadalom Eger, szeptember 9. A Magyar Országos Orvos Szövetség pénteken tartotta 41. országos kougresszusát és kezdte meg három napos tanácskozását Egerben. A város egész társadalma nagy megbecsüléssel és őszinte melegségű érzésekkel fogadta a magyar orvosok gyülekezetét és nagy érdeklődéssel kísérte a kongresszus megnyitó eseményeit, vett részt a szombati tudományos előadásokon. A fogadtatás. Az orvoskongresszus vendégeinek legnagyobb része csütörtökön délután 5 órakor érkezett. A vasútállomásra az ünnepélyes fogadtatásra kivonult az egész egri orvosi kar és a város társadalma igen nagy számban. Az érkezőket Eger város közönsége nevében Frank Tivadar h. polgármester, az orvoszövetség hevesmegyei csoportja nevében dr. özekkel Ferenc m. kir. tisztifőorvos üdvözölte baráti szavakkal, a vendégek nevében dr. Mutschenbacher Tivadar egyetemi tanár, az orvosszövetség elnöke válaszolt. Megérkezés után a szövetség igazgatótanácsa ülést tartott. Este Eger városa és az egri kartársak vacsorán látták vendégül a kongresszus tagjait. A kongresszus. Pénteken, Kisboldogasszony napján tartotta meg kongresszusát az Országos Orvos Szövetség az ünnepélyesen fellobogózott Líceum dísztermében. A kongresszust szentmise előzte meg, amelyet Venczell Ede pápai prelátus, az érseki jogakademia igazgatója mutatott be a Líceum kápolnájában. Délelőtt fél 11 órakor a város és vármegye egyházi, katonai és polgári előkelőségei s a város polgárai nagy számmal jelentek meg a Líceum nagytermében, az orvoskongresszusra. A kongresszust néhány rövid szóval dr. Mutschenbacher Tivadar egyetemi tanár, elnök nyitotta meg s javaslatára a gyűlés egyhangú lelkesedéssel hódoló táviratban üdvözölte Magyarország kormányzóját s üdvözlő táviratot intézett Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterhez és Johann Béla államtitkárhoz. Ezek után vitéz Subik Károly pápai prelátus szólalt fel. — Az a város, — mondotta — amelynek ősök hősi vérével megszentelt rögeit most járják és a- mely nagyjelentőségű kongresszusuk alkalmából önöket vendégszerető szívének egész melegével a keblére zárja, a keresztnek jegyese, hivsé- ges mátkája. Azzá tette az országalapító Szent Király, több mint 900 évvel ennekelőtte, amikor az egri püspökségnek alapját megvetette. — Hosszú évszázadokon át a kereszt itt nemcsak a lelkeket formálta, hanem a haza védelmét is szolgálta. A kereszt építette fel az egii várat s annak védőiben a lelket az tartotta. S ha fel is robbant a keresztnek háza odafenn a várban, Dobó várvédőinek szívében a kereszt nem ingott meg soha. így történt a világ egyik legnagyobb csodája: a kereszt háromezer vitézének hónapok harcaiban való kemény kitartása és a másfélszázezres török seregnek a vár falai alóli szégyenletes elvonulása. — Később a magyar vitézek helyébe pénzen vett zsoldosok kerültek a várba s nyomban félholdas zászló röppent fel annak a falára. A kereszt elbujdosott s csaknem 100 év múltán ragyogott fel újra, amikor Telekesy püspök, ez a szabadsághős és II. Rákóczi Ferencnek atyai barátja, visszatért Egerbe. — Telekesy még csak a romokat takarúgatja, de már utódja, Erdődy Gábor gróf megveti alapját az Ir- galmas-barátok mai kórházának. Őt követi a főpásztori székben gróf Barkóczy Ferenc, aki felállítja a bölcseleti iskolát és a theológia fakultását és sorban a harmadik gróf, a nagy Eszterházy Károly a tudományok egyetemének otthont ád, mikor megépíti a Líceumot, ezt a hatalmas kultúr-palotát. És önöket bizonnyal érdekelni fogja, hogy hazánkban az orvosi tudomány itt ebben a Líceumban talált először hajlékot és segítője volt az a kórház, amely — mint mondám — emberbaráti alapítása Erdődy püspöknek. — lm a kereszt a török-hódoltság óta Egeiben is már nem véres csatákban, hanem a tudomány szolgálatában látja el a haza védelmét, azt az igazi honvédelmet, amely nagy áldozatokkal és kitartó munkával, — akárcsak önök is, — az Isten képére teremtett embert szolgálja. — A keresztet Egerben most A Baross Szövetség tagjainál vásároljunk! RBIHUTA TEMETKEZÉSI ÉS HALOTT- lllllIlUllA SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT mindennemű temetést, vidéki szállítást és exhumálást olcsón vállal. — Saját készítményű dió , tölgy-, cseresznye- és puhafakoporsók | raktáron. — Szállítási engedély-kijárás díjtalan. EGER. Maklári-út 17. — Telefon 129. Tűzoltó-tér 1. — Telefon 283. Szvorényi-u. 39. — Telefon 148. Szmrecsányi Lajos érsek tartja a j kezében, ki — miként azt Önök is tudják — nem méltatlan utódja az áldozatos egri főpapoknak. A magyar katolicizmus e pátriárchájá- nak és a magyar haza nagy fiának, tanácskozó helyük jelenlegi gazdájának a nevében tisztelettel köszöntőm Önöket és tanácskozásaikra a jó Isten áldását kérem. A lelkes éljenzéssel fogadott üdvözlő szavak után dr. Mutschenbacher Tivadar elnök mondotta el megnyitó beszédét. Az aggodalom hangján emlékezett meg azokról a jelenségekről, amelyek azt mutatják, hogy a társadalom nem becsüli meg az orvosi hivatást és általában sajtóban és törvényes fórumokon sok mellőzés éri az orvostársadalmat. Szinte paradoxon, hogy míg az orvostudomány fejlődik és egyre hasznosabb tényezője az emberiségnek, ugyanakkor művelői visszahullanak az erkölcsi megbecsülés és anyagi jólét eddigi poci- cióiból. Az országos egészségügyi igazgatásban az orvos csak véleményező szerv s talán egyetlen állami státusban sincs meg az, ami az orvosoknál előfordul, hogy tizenegy évig ideiglenes helyzetben dolgoznak a felmondás mindenkori veszéLIGHTEB LAJOS látszerész-iparos a Baross Szövetség tagja Eger, Széchengi-utca 7. sz., az udvarban. lyével. Társadalmi hiba, hogy a kártyaadósság huszonnégy óra alatt kifizetendő, az orvosi honorárium pedig sokszor nem több az „addig is köszönöm doktorkám“ felkiáltásnál. Az orvosnak sokszor azokat kell ingyenes kezelésben részesítenie, a- kik anyagilag jobban dotáltak nála. Mindezeknek az a következménye, hogy az orvostársadalom közeledik az elproletárosodás felé. A fiatal orvosok nagy része családot sem alapít és legegyszerűbb igényeit sem tudja kielégíteni. Ennek a helyzetnek az az oka, hogy az orvos- társadalom nem becsüli meg eléggé egymást és másoktól vár segítséget, holott csak sajátmagára támasz- kodhatik. Rámutatott beszédében arra, hogy az orvosi kar csak a fokozottabb önsegély útján és a legnagyobb összetartás erejével juthat el életszínvonalának emeléséhez. — A magyar orvosi rendnek — fejezte be szavait — nem szabad a hivatásába vetett hitét, reményét és az idealizmusát elvesztenie, mert akkor a hivatás kerül válságba! A megnehezült időkben válságba került életpálya életfeltételeinek megjavítására azonban az orvosi rendnek nem anyagiasabbnak, de gazdaságosabbnak kell lennie. — Ennek a gazdasági munkának az elvégzésére, mely sokszor üzletmegkötésekben is nyilvánul a mozgékonyabb és nem állami hiGgőződjön meg arról, hogy a tűzifa, kőszén és faszén nálam a legjobb, legolcsóbb. Becsületes kiszolgálás. Tanítónő állás kap Fehér Józsefnél, Kaszinó-u.4. vatali jellegű Orvos-Szövetség inkább alkalmas, mint az Orvosi Kamara. Ezért vette fel az Országos Orvos-Szövetség programmjába ennek a kérdésnek a kidolgozását bizva abban, hogy a magyar orvosirend összessége fel fogja végre ismerni a kérdés életfontosságát és csatlakozásával erősiti a mozgalmunkat. Ez alkalommal innen az elnöki székből, a kongresszus nagy nyilvánosságából kérem fel a visz- szacsatolt felvidék orvosait, hogy területükön a régi nagymultú helyiszövetségeket újra felállítani és minél intenzivebb működést megkezdeni szíveskedjenek. — Mélyen tisztelt Kongresszus! A Magyar Országos Orvos-Szövetség Heves vármegyei helyi szövetségének kezdeményezésére és Eger város igen tisztelt vezetőségének szíves meghívására negyvenegyedik kongresszusunkat ebben a történelmi múltú és műkincsekben gazdag színmagyar városban tarthatjuk és ezzel az itt megjelent magyar orvosoknak ezeken a nyárutói, gondterhes napokon igazi testi és lelki üdülést adhatünk. Hazánknak ezen az Isten áldotta területén a Mátra és Bükk hegység között, széltől- védett erdő és szőlő koszorúzta dombok között elterülő ősi kultúrájú városában, melynek természeti szépségei és gyógyfürdői már évszázadok előtt ismertek voltak és amely városnak kiváló vezetősége ezt a helyet ma már széles körökben ismert gyógyfürdővé emelte. — Jól esik itt minden magyar embernek, de különösen az elfáradt, talán már kissé elfásult magyar orvosnak megpihenni és felüdülni, hol a régmúlt idők várfalai és ka-
