Eger - napilap, 1939/2

1939-07-06 / 105. szám

EGER 1939. július 6. Erzsébet fürdő és vizgyógyfntézet Egerben elsőrendű gőz-, kád- és iszapfürdője reuma tikus fájdalmak legbiztosabb gyógyeszköze! Olcsó bérletjegyek. 7 vendégeket fogadó lakástulajdono­sokhoz : kiadó szobáikat mielőbb jelentsék be az idegenforgalmi hi­vatalban saját érdekükben is, mi­vel a hivatalon keresztül sokkal valószínűbben és hamarabb jutnak fizetővendéghez, mintha csupán az ablakba kitett hirdetéssel hívják fel Eger, július 5. Ismeretes, hogy Eger városa má­jusi közgyűlésében nyolc ruszin községet fogadott testvérül. A leg­utóbbi közgyűléshez Musztyánovits tarujfalui lelkész levelet intézett, amelyben kérte, hogy az ő községét is fogadja testvérül Eger. Az érde­kes levelet, amelynek öreges és né­hol orosz betűkkel tarkított írását csak hosszas találgatások után si­került teljes szövegében kibetűzni, alább közöljük azzal, hogy a kérel­met örömmel teljesítette a város képviselőtestülete. A levél szövege a következő: Dicsőség Jézus Krisztusnak! Nagyságos Polgármester Úr! Mélyen Tisztelt Uram! Tekintetes Városi Közgyűlés! Alulírott taruj falusi (novozselicei) Máramaros megye, ökörmezei járás, u. p. Majdánka — via Huszt, — görög katholikus magyar—rutén esperes-plébános azon tiszteletteljes kérelemmel járulok a Tekintetes Közgyűlés elé, hogy kegyeskedjék községünket „Tarujfalutu (magyar — rutén nyelven Novoszelicét), mint a felszabadult szegény Kárpátokon fekvő községet „testvér-falunak választani.“ Mielőtt azonban ezen kérdést a Tekintetes egri városi közgyűlés el- döntené, őszinte vendégszerető ma­gyar-rutén szívvel kérem szépen Nagyságos Polgármester Urat, ke­gyeskedjék Kárpátaljára, a magyar­rutének, a gens ;fidelissima földjére személyesen elfáradni és a helyszí­nén tanulmányozni a szegény kis 916 görög katolikus magyar-rutént számláló Tarujfalut és annak vi­szonyait. ügy vélem nem lépem által a szerénység mértékét, ha rövid tör­ténelmét dióhéjban és szociális gaz­dasági viszonyait itt ecsetelem a Nagyságos Polgármester Úr és a Tekintetes városi Közgyűlés enge- delmével. Egyúttal mély tisztelettel kérem, hogy szolgáljanak a fenti sorok kérésem támogatására és ma­gyarázatára is. 1. Tarujfalu (magyar-rutén nyel­ven Novoszelice) említettetik 1411- ben Zsigmond királynak rendeleté­ben először. Az úgynevezett „Kossuth-féle“ temetőben a plébánia felett lévő dombon van egy kőkereszt a kö­vetkező magyar felirattal: „Itt nyugszik huszonhét hős magyar hon­a figyelmet a kiadó szobára. A hivatal azonban felhívja a fi­gyelmet, hogy csak kifogástalan el­helyezést biztosító, minden igényt kielégítő lakáscimekben van hiány, és elsősorban a jó bútorozott szó bák bejelentését kéri. véd, elestek a magyar haza szabad­ságáért 1848 április 6 án. Legyen emlékük örök és nyugalmuk boldog. Emelték a tarujfalui gk. magyar- ruthén hívek.“ 2. A Nagymagyarország határán a Kárpátok tetején, hol az első csata volt 1914 szeptember 27.-én, d. u. Va2 órakor, szombaton, fekszik 17 honvéd. Dicső sírjukat egy kő­kereszt jelzi a következő magyar felirattal: „Itt nyugszik 17 hős ma­gyar honvéd. Elesték a hazáért. Legyen emlékük örök és nyugalmuk boldog!“ Ezen keresztet a cseh megszállás idején a testvér lengyel- országi pénzügyőrök kifestették, le- fényképeztették és Varsóban közöl­ték a fényképet a. lengyel lapok­ban. 3. A mostani dicső miniszterelnö­künk egyik őse 1700-ban legyőzvén a néplázadást, hálából egy kápolnát emelt a diadal emlékére hálaadásul Istennek, mely még ma is fennáll, igen érdekes 3 oszloppal, a taruj­falui templomtól nem messze fek­szik. 4. A tarujfalusi magyar-ruthén hívek állították fel az első honvéd síremléket a világháborúban és tet­ték le az első örökös misealapít­ványt az 1914 szeptember 27.-én elesett hős magyar honvédek lelke- üdvéért a tarujfalusi gk. magyar- ruthén templomban.' 5. Tarujfalun nyílik meg a má­sodik magyar ovoda Szentistványi József m. kir. egri honvédezredes fáradozása és pártfogása folytán. 6. Tarujfalu lakossága: gör. kath. magyar—rutén 916, róm. kath. ma­gyar 3, zsidó 178, volt 10 hitetlen felekezet nélküli cseh, de ezek 1939 március 18-án, hála Istennek eltá­voztak a faluból, cseh fináncok voltak mindnyájan. 7. Tanköteles van Taruj faluban 360. 8. Iskola mind m. kir. állami, szám szerint 4. 9. Tanító van négy, mind ma­gyarul tanítanak már most. 10. A lakosság foglalkozásra néz­ve így oszlik meg Tarujfaluban: földműves 50%, kereskedő 19%, intelligencia 30%, munkanélküli 13%. 11. A földbirtok Tarújfaluban a így oszlik meg: 4490 hold, ebből szántóföld 10°/o, legelő 40%, erdő 50%. 12. Marhaállománya Tarújfalunak a következő: Van Tarújfaluban te­hén 210, ökör 20, ló 56, disznó 130, juh 120. Kiterjed a falu 13 kilo­méternyire. A plébános lakásához 6 negyed­órányira van gyalogmenve a lengyel határ, a honvéd síremlékkel együtt. Tartozom még egy kötelességgel a Nagyságos Polgármester Úrnak és a Tekintetes egri városi Közgyűlés­nek, és ezen kötelesség abban áll, miért mint ismeretlen egyén merész­kedtem kérésemmel háborgatni a mélyen tisztelt Urakat. Ezt becses engedelmükkel a következő okokkal vagyok bátor megokoltatni és meg­világítani : 1. Vitores határszéli ungmegyei községet 946 lakosával Székesfehér­vár, a régi koronázó város válasz­totta testvér-községgé, én ezért bá­torkodom alkalmatlankodni kérésem­mel a mélyen tisztelt Uraknak, mint Dobó István városa polgárainak, mert 1) Eger legmagyarabb városi híveim 1771 szeptember 11-ig az egri római katholikus érsek fenn­hatósága alá tartoztak 80 évig. 2. Felszabadító ezredesünk Szent- iványi József Öméltósága, egri m. kir. honvédezredes, ki ha dicső ma­gyar honvédeinkkel két napot, ha késik, felkoncolnak, megölnek ben­Eger, július 5. Kiemelkedő színházi eseménye lesz Egernek 11-én, kedden, ezen az estén a budapesti Nemzeti Szín­ház két nagynevű művésze: Makay Margit és Tímár József vendég­szerepeinek az egri színpadon. A színház igazgatósága az egri színi­kultúrának és az egri szíházláto- gatő közönségnek kíván szolgálatot tenni, amikor jelentékeny anyagi áldozatok árán is híres fővárosi színművészeket szerződtet vendég- szereplésre. Az igazgatóság kezde­ményezését a közönség a legtelje­sebb méltánylással fogadta s a folyó idény mindhárom vendég-estjét, Já­vor Pál, Turay Ida és Könyves Tóth Erzsi egri szereplesét a leg­szélesebb érdeklődés és őszinte si­ker kísérte. Makay Margit és Tímár József nem kisebb hírességei a pesti szín­házi életnek, mint az előbb Eger­ben fellépett művészek. De művészi rangjukhoz méltó az a darab is, amiben bemutatkoznak az egri kö­zönségnek. A vendégestre Verneuil Halálos szerelem című világhírű nünket Európa legvadabb terroristái, az átkozott ukrán rabló „szicsek“. Gazdasági felügyelőnk dr. Yécsy Mihály szintén egri származású. Ezen két színtiszta magyar, keresz­tény, dicső férfiú legnagyobb jól- tevője, legőszintébb jóakarója közsé­günknek, ezért az ő viselkedésükből úgy győződtünk meg, hogy ha ilyen dicső derék keresztény magyar jó­akaraté polgárai vannak Eger vá­rosának, akkor nemcsak dicsőség, hírnév, szellemi és anyagi jólét szár­mazna abból, ha minket testvér­községül kegyeskednek elfogadni­Végül becses utólagos engedel­mükkel merészkedem ide mellékelni emlékül 3 drb ungmegyei magyar- ruthén képeslapot. Ezekután alázatos kérésemet meg­ismételve, szegény nyomorgó ma­gyar-ruthén testvéreimet, híveimet, községünket atyai jóakaratukba ajánlva kiváló tisztelettel és meg­különböztető jóakarattal vagyok Tarujfaluban az Úr 1939. esztende­jében Szent Iván hava 10.-ik napján alázatos szolgájuk : bűnügyi drámáját tűzte műsorra a direkció. Ez a darab az újabb francia drámairodalomnak legnagyobb sikert ért terméséből való, minden szerepe lélektani mélységekre nyitó alakí­tásra ad alkalmat, úgy hogy a Makay — Timár-est mindenképpen felejthetetlen színházi élménynek Ígérkezik. A vendégelőadás jegyeit már csü­törtöktől kezdve árusítja a színházi pénztár. Tekintettel arra a körül­ményre, hogy a Nemzeti Színház művészei csak egyetlen estén sze­repelnek Egerben, a rendkívül nagy érdeklődés miatt ajánlatos jegyekről előre gondoskodni. Kardoss Géza igazgató — mint utólag értesülünk — még egy szín- kázi meglepetést készített elő a közönségnek. 9-én, vasárnap este a Cigánybáró operettben Laurisin Lajos, az ismert kiváló énekművész szerepel a Városi Színházban. A bérletszelvények erre az előadásra nem érvényesek. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger« napilapban hirdet Tarujfalu ruszin község testvérré fogadási kérelme Eger városához Musztyánovits Emil s. k. tarujfalusi gör. kát. magyar- ruthén e3peres-plébános. Makay Margit és Tímár József az egri színházban Csütörtöktől lehet jegyet váltani a vendégelőadásra Vasárnap ©sie a Cigánybáróban Laurisin Lajos, a kiváló énekművész lép fel Egerben

Next

/
Thumbnails
Contents