Eger - napilap, 1939/2
1939-08-27 / 135. szám
2 EGER 1939. augusztus 27. — Ki kell használnunk az összes export kereteket és módot kell találni rendkívüli exportlehetőségek kiépítésére. Rendkívüli térítésekkel kell támogatnia a borexportot a kormányzatnak, s a Borkiviteli Egyesületnek azt a kérését, hogy legalább további 250.000 hl. bor kiszállítása lehetővé tétessék, a Nemzeti Banknak is támogatni kell. Ezen a ponton az exportkereskedőket a legteljesebb mértékben ellenőrizni kell, hogy export céljaira csak oly árukat vásároljanak, amelyek az árakat nem törik le. Lehetetlen volna az a régebbi gyakorlat, hogy az export kereskedők 4-5 fillérért vásárolják meg literenként a bort kivitel céljaira s ezzel nemcsak az alföldi tömegtermelő helyeken ássák alá az árakat, hanem a hegyvidéki szőlőterületeken is. Fontos a minőségi bor — Eger viszonylatában fontos a minőségi borok alátámasztása, ezért feltétlenül szükséges, hogy a MEGA legalább 80—100,000 hl. jó minőségű bort vegyen fel, és azt külföldön értékesítse. Feltétlenül szükséges, hogy a jobb minőségű borok iránt is megfelelő kereslet nyilvánuljon meg és biztosíttassék. Ezért anyagi áldozatok árán is meg kell kísérelni ezeknek a valóban jő minőségű boroknak külföldön való elhelyezését. Természetes, hogy ennek az elhelyezésnek nem szabad a jelenlegi exportlehetőség rovására történni. — Mindezeknek a tranzakcióknak a keresztülviteléhez pénz kell. Elsősorban az intervenciós vásárlásokhoz kell legalább 5 millió pengő, az eddigi meglévő 40.000 mázsa sűrítmény exportjának lehetővé tételéhez legalább 2 millió pengő, újabb sűrítmények készítéséhez ugyancsak további 2 millió pengő, a minőségi borok export veszteségének alátámasztására 500.000 pengő. Ezek az összegek mintegy 8.500.000 P-t tennének ki, de velük mintegy 800 ezer—1 millió hl. bort lehetne felvásárolni megfelelő áron és ezzel biztosítani lehetne további 4 millió hl. bornak a megfelelő árát. így mintegy 27—30 millió többletbevételt lehetne biztosítani a gazdáknak, s ezen érték egészséges árfejlesztés esetén még lényegesen emel- kedhetik. Nem kell a bor-boletta — Ennek a körülbelül 8 millió pengő összegnek a biztosítása céljából felmerült a gondolat, borjegyeknek (bor-boletta) a bevezetésére. Ezt a tervet én a leghatározottabban elutasítottam, mert lehetetlennek tartom, hogy akkor, a- mikor még a borfogyasztási adó fennáll egy újabb borboletta is terhelje a borgazdaságot, ha mindjárt a kereskedők terhére is. Meg vagyok arról győződve, hogy a keres kedő, a hektoliterenként 2 pengőre tervezett borjegyet vagy a termelőnek, vagy a fogyasztónak számolja el és igy vagy a termelőt rövidíti meg a vételárban, vagy a fogyasztókra hárítja át, amely esetben a fogyasztás csökkenésével lehet számolni. A szeszmonopóliumtól kér pénzt a szőlőgazdaság — Ezzel szemben rámutattam a szesz egyedárusítás előre nem vélt nagy jövedelmére és azt kívántam, hogy ennek a jövedelemnek a terhére támogassa a kormány a borgazdaságot, annál is inkább, mert a borgazdasági érdekek követelték éveken keresztül a szeszkartel megszüntetését és lényegesen támogatták a kormányt abban, hogy a nagyjövedelmü szesz egyedárúsítást bevezethesse. — Meg van minden remény arra, hogy a kormányzat a több mint egy millió munkást és szőlősgazdát magában foglaló tömegeket nem fogja elhagyni és most is, mint 1937- ben, lényeges összegű áldozatok meghozásával a szőlősgazda társadalmat támogatni fogja. Természetes, hogy ennek a támogatásnak a kieszközlése nagy munkával jár, de ezt a nagy munkát magyar testvéreink érdekében szívesen vállaljuk. * Elveszett. Az Első Tárkányi Sziklaforrás kezelőség, Városi iroda Eger, Szvorényi u. 49., u. n. Vízleosztó könyve a Szarvas-laktanyától a Makiári út, Tihaméri malom, Deák F. utca, Korona útszakaszon elveszett. Kérjük a megtalálót jutalom ellenében szíveskedjen beszolgálni a fenti irodába vagy a kiadó- hivatalba. Braun Károly az általános helyzetre való tekintettel visszavonta szabadságolás iránti kérelmét. Eger, augusztus 26. Megírtuk tegnap, hogy a szombat délutáni közgyűlés tárgyalja Braun Károly polgármesternek hat hónapi szabadság iránt beadott kérelmét, valamint azt is megírtuk, hogy a polgármester szabadságának letelte után nem szándékozik visszatérni hivatalába, mivel több körülmény végleg elkedvetlenítette. Ma értesültünk arról, hogy az általános helyzetre való tekintettel Braun Károly polgármester lemondott szabadsága tervéről, visszavonta kérelmét és hétfőn elfoglalja hivatalát. Hozzászólás az egri gyümölcs kérdéséhez Eger, augusztus 26. A piacra kerülő gyümölcs hibáiról, a piaci visszaélésekről többször történt már említés e lap hasábjain. A közelmúltban ez egri gyümölcs értékesítése körüli egyéb bajokról jelent meg cikksorozat. Nagyon helyesen mutat rá a bajokra és megoldási lehetőségeket is megjelöli. Ezen lehetőségekhez szeretnék néhány szóval hozzászólni. Az első lehetőség: ajánlatos lenne, ha az egri termesztők a bpesti nagyvásártelepen közös áruhelyet bérelnének. Bizony kívánatos lenne, hisz az egri gyümölcs és zöldség túlnyomó része ott értékesül. A múltban már történtek ily irányú kísérletek az ugorka értékesítésére, de a termesztők egymásiránti bizalmatlanságán és a megállapodás be nem tartásán megbukott e jobb sorsott érdemlő kísérlet. Legfeljebb egyéni vállalkozásról lehet szó mindaddig, amíg a termesztők lelkisége meg nem változik. Jelenleg az a helyzet, hogy saját kárukon sem hajlandók tanulni. A felvidéki piacokon a rendszeres értékesítés biztosítása valóban kívánatos lenne. Az árminimálá8 ? Export viszonylatban fennáll. Belföldi viszonylatban is kívánatos lenne, de mindenegyes gyümölcstermő vidékre külön kellene megszabni, mert a termelői ár erősen függ a helyi viszo nyoktól. Hátránya lenne, hogy csak gyenge kínálat és erős kereslet esetén fizetne a kereskedelem a minimálisnál nagyobb árat, s nagy kínálat esetén mégis alászorítaná. A túlkínálat megakadályozását célzó gyümölcsfeldolgozás szintén nagyon fontos, bőtermő évben szinte létkérdés a termesztő részére. A feldolgozás történhet szesznek, konzerv- nek, aszalványnak. Szeszfőző van a városban.Konzervgyár nincs, s egyelőre az a helyzet, hogy arra legfeljebb az őszibaracktermesztőknek lenne szükségük. A többi győmölc8nemnél a felesleg oly gyenge minőségű, hogy azt jó minőségű konzerv készítésére felhasználni nem lehet, s mennyiségileg sincs annyi, hogy az egy gyár állandó üzemét biztosítaná. A gyümölcsfelesleg házi feldolgozása azonban elsőrendű érdeke lenne a termesztőknek. Ezt újabb kiadás nélkül, esetleg csekély befoktetéssel mindenki megcsinálhatná. De itt az a helyzet, hogy a termesztők nem szeretnek vesződni a feldolgozással, inkább pusztulni engedik, vagy sertéssel etetik fel. A földmívelésügyi minisztérium kiadásában megjelent ismeretterjesztő füzetek közül a „Gyümölcsök piaci előkészítése“ c.-ből 100 drb-t, „A gyümölcs házi feldolgozása“ c.-ből már csak 30 drb-t, „A szilvalekvár házi készítése“ c.-ből pedig egyet sem fogadtak el tőlem, mikor a piacon a termesztők között szétosztottam. Ez a szomorú eset mindennél többet mond. Vasúti tarifakedvezméky biztosítása csak Eger részére az esetben lenne indokolt, ha itt már kialakult exportpiac lenne és a város földrajzi fekvése központi volna. Ez azonban annyira kedvezőtlen, hogy még exportpiac esetében sem indokolt a tarifakedvezmény monopoli- zálása. A piackérdést pedig ezektől függetlenül és haladéktalanul rendezni kell. A piacok felosztása az egyes termesztő vidékek között ma még nagyon távoli lehetőség, s oly nagy munka, oly alapos előkészítést és tanulmányt kíván, hogy azt máról- holnapra jól megcsinálni lehetetlen. A kereskedelem azonban addig is gondoskodhatnék a belső piacok ellátásáról. Itt legcélszerűbb lenne, ha az állam csak azon exportőröket juttatná kiviteli engedélyhez, kik bizonyos mennyiségű gyümölcs belföldi elhelyezését vállalják. Közvetlenül a fogyasztónak történő eladás csakis egy központi szerv útján képzelhető el. Ez a központ venné fel a megrendeléseket, s a termesztők itt jelentenék be eladásra szánt készleteiket. Az ily módon történő értékesítés feltétlenül minőségi gyümölcsöt és egységes csomagolást igényelne. És kérdés az is, hogy a postai szállítás költségét bírná-e? Egybevetve a fenti lehetőségeket, láthatjuk, hogy a segítés lehetősége elsősorban a termesztők kezében van. Ne várjanak mindent az államtól, a hivataloktól, hanem fogjanak össze, támogassák egymást és egyesült erővel küzdjenek az értékesítési nehézségek ellen. Mert a termesztést csak jó értékesítés biztosíthatja, ez viszont csak összefogással, tanulással, piaci követelmények tudomásvételével érhető el. Simonies Antal. — Pótbelratások az állami elemi iskolában és az önálló gazdasági iskolában. Valamennyi állami elemi népiskolában és az önálló gazdasági népiskolában a pót- beiratások szeptember hó 1. és 2-án lesznek. A polgármester felhívja az érdekelt szülőket, gyámokat, gondozókat, stb., hogy tanköteles korban levő gyermekeiket, gondozottai- kat a pótbeiratások alkalmával okvetlenül írassák be valamelyik népiskolába, mert e kötelezettség elmulasztása az 1921. évi XXX. te. értelmében szigorú pénzbüntetést von maga után.
