Eger - napilap, 1939/1
1939-02-09 / 23. szám
Eger, L. évfolyam, 23. szám A b A 8 fillér ♦ Csütörtök * Trianon 20, 1939. február 9 ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 64.558 sz. VARMEGYEI politikai napilap Az egri törvényszék elnöke kihirdette a statáriumot Megalakult a rögtönítélő tanács Eger, február 8. ! A kormány statáriális rendelete alapján Bardőcz Árpád dr., az egri törvényszék elnöke hirdetményt adott közzé, amelyben a rögtönítélő bíráskodás életbeléptetését a legszélesebb nyilvánosság elé hozta. A hirdetmény szövege a következő : Közhírré teszem, hogy a m. kir. igazságügyminiszter folyó évi február 4. napján kelt 3431/1939. ÍME számú rendeletével az 1922. évi XVII. te. 6. §-ának rendelkezéséhez képest az 1912:LXIII. te. 12. íjának 4. pontjában illetve az 1920. évi XXXVIII. t.-c. 1. §-ában, valamint az 1921. évi XXIX. te. 13. §-ának első bekezdésében nyert felhatalmazás alapján, a 9550/1915. ÍME számú rendelet 25. §-ának megfelelően, a m. kir. belügyminiszterrel és a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértve, a hatóságok büntetőjogi védelmé- \ ről szóló 1914. évi XL. te. rendelkezéseibe ütköző csoportosulás út- 1 ján, vagy felfegyverkezve csoporto- j sulás esetén kívül elkövetett bűntettekre és a magánosok elleni erőszaknak a Btk. 175. és 176. §-ába ütköző bűn- ' tettére elrendelte. A rögtönbíráskodás hatálya a tetteseken kívül a részesekre (Btk. 69. §) is kiterjed. Felhívom ennélfogva a vármegye lakosságát, hogy ily bűncselekmények elkövetésétől mindenki óvakodjék, mert a polgári büntető bíráskodás alá tartozó minden olyan egyén, aki a kihirdetés után ily j bűncselekményt követ el, rögtönítélő eljárás alá kerül és halállal j bűnhődik. Eger, 1939. évi február 5. napján. Bardőcz Árpád s. k. a kir. törvényszék elnöke. ! vezésére a Felvidék városaival. Az egri idegenforgalmi hivatal az Eger idegenforgalmi értékeit propagáló művészi prospektusok ezreit juttatta el a felvidéki városok vezetőihez, hogy felhívja a visz- szacsatolt Felvidék közönségének figyelmét Egerre, a város rendkívül alkalmas nyaralási és üdülési lehetőségeire. Hogy Egernek a belső vándorforgalom kiszélesítésére irányuló törekvései milyen megértésre és rokonérzésekre találtak a felvidéki városok részéről, mi sem bizonyítja jobban, mint az a meleghangú levél, amelyben a legnagyobb felvidéki város, Kassa polgármestere köszöni meg a hozzá juttatott egri idegen- forgalmi ismertetőket s egyben, kifejezésre juttatja azt a határozott szándékát, hogy Kassa is hasonlóan mindent el fog követni a két város közötti vándorforgalom gyümölcsöző kiépítésére. Egyébként ezeket a célokat szolgálják azok a tárgyalások is, amelyek, értesülésünk szerint, a Magyar Államvasutak igazgatósága részéről rövidesen megindulnak a felvidéki filléres utasforgalom megszervezése érdekében. Minden valószínűség szerint már a tavasszal megindulnak az olcsó és jól bevált filléres vonatok az anyaország városai és a Felvidék között, hogy minél nagyobb tömegek számára tegyék lehetővé egymás kölcsönös megismerését. Itt említjük meg egyébként, az évnegyedes polgármesteri jelentés alapján, hogy Eger 1938. évi idegen- forgalma 11 százalékos visszaesést mutat az előző évvel szemben. A visszaesés főleg annak a körülménynek tulajdonítható, hogy az Eucharisztikus Kongresszus Budapest felé irányította a vidék idegen- ? forgalmát is, de nem kedvezett az idegenforgalomnak a szeptemberi rendkívüli események miatt beállott feszült és bizonytalan helyzet sem. A statisztikai összegezés szerint az elmúlt évben összesen 45,732 idegen fordult meg Egerben, ebből 3870 volt a külföldi. A polgármesteri jelentés szerint ; az idegenforgalomból mintegy 812 I ezer pengő volt a város lakosságái nak a bevétele. a rögtönbíráskodás kihirdetését az ország egész területén a lőfegyver, robbantószer, illetve mindennemű robbanóanyag (bomba, kézigránát, pokolgép stb.) használásával elkövetett gyilkosság és szándékos emberölés bűntettére (ideértve az ily gyilkosság és szándékos emberölés kísérletét és az ily gyilkosság elkövetésére irányzott szövetséget is), valamint Kik lettek a statáriális tanács tagjai A statáriális tanács a következő- képen alakult meg: a tanács elnöke: Bardőcz Árpád tvszéki elnök; helyettese: dr. Szabó Ignác tvszéki bíró; a tanács tagjai: dr. Szabó Ignác, Szokolay Viktor, dr. Mattya- sovszky Pál, dr. Balázs Andor; póttag : dr. Nagy Antal tvszéki bíró; jegyző: dr. Bárdos Ferenc tvszéki aljegyző. Werner Adolf dr. apátúr emlékezete Eger megszervezi az idegen- forgalmi kapcsolatokat a felvidéki városokkal Eger, február 8. A Felvidék visszacsatolásával új lehetőségek nyíltak a hazai idegen- forgalom fejlesztése terén is. A cseh megszállás húsz esztendeje alatt a Felvidék és az anyaország között a külömböző nehézségek és korlátozások miatt természetszerűen nem fejlődhetett ki normális és mindkét részre termékeny idegen- forgalom; a Felvidék magyarsága kénytelen volt inkább a Tátra szépségeit felkeresni, vagy éppen belső- Csehországban tölteni szabadság- idejét, ugyanúgy azonban az anyaország vándorkedvű turistanépe is kénytelen volt megelégedni a csonkaország idegenforgalmi adottságaival s a magyar Felvidék gyönyörű hegyeit, történelmi emlékeit, főként az újabb nemzedék már legfeljebb csak a földrajzkönyvekből ismerhette meg. A visszacsatolással a korlátozások és akadályok is eltűntek az idegenforgalom elől. A viszonyok konszolidálása után az idegenforgalmi értékekkel és vonzóerővel biró városok, — közöttük természetesen Eger is — azonnal megtették a szükséges lépéseket az idegenforgalmi kapcsolatok megszer1934-ben Írja róla a Ciszterci Kend magát megnevezni nem akaró krónikása: „Legenda-virágoztatás szép ideje volt az elmúlt tíz esztendő. Avagy nem a lét legszebb legendája az, hogy amikor a világ arénáján Klió a feldúlt boldogság sötét üszkeivel írja rá az öröm kripta-lapjaira a jó és áldott emberiség emlékét, ugyanakkor a zirci ősi monostor könyvtártermében, ahol élők ős holtak összetalálkoznak, fiainak körében megjelenik Adolf apátúr, s egy ol- tári ötvözetű toll azt írja rá a napsugár szőtte, égből szálló pergamenre : Vala pedig azon időtájt, amikor veszendőben volna a világ, egy jó és áldott ember, aki Adolf apátúrnak neveztetik vala. Lön pedig az ő élete, mint az üdvözítő harangzúgás: Isten dicsőségére, és emberek békességére, ki szent gyümölcsöket teremte és ériele ő igen nagy szépségű életében. Kiből Isten dicsértessék ! . . .“ Másfél évtizedig tartott ez a le- gendavirágoztatás. Most kihullott a toll a legendavirágoztató kézből, a magyar Cisztercium nagy virágoskertjének harangvirágjai szomorúan kongatnak, piros rózsái sárgává szomorodnak, s a legendatermő mécsvirágok sziromlevelei földre borulnak a zokogástól. S ahogy megszomorodnak a nagy kertben a virágok, úgy üli meg a lelkeket valami kimondhatatlan fájdalom. Minden tanári élet problematikus. Talán sohasem sikerül egészen. Talán mindig azt érzi, hogy amit akart, nem sikerült. A nevelés önátadás, a tudás fölhalmozott kincsestárából átmenteni mindazt, ami érték és ugyanakkor elfojtani min- ! dent, ami keserűség és céltalanság, megölni, ami fáradt és beteg. R tanár és a pap Problematikus, mert a tanári munkának csak önmagában van jutalma. Máshonnan nem várhat, nem is vár elismerést. Mert a gyerek szigorúságnak, nemtörődömségnek vagy gyöngeségnek gondolja a szereteted Csak amikor élete delén visz- szatekint, látja, hogy mennyit kapott. Csak akkor érti meg tanárát,
