Eger - napilap, 1939/1
1939-02-07 / 22. szám
Eger, L. évfolyam, 22. szám, Aha 8 fillér ♦ Kedd ® Trianon 20, 1939. február 7. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Ngomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Nemzed munka vagy tétlen bangoskodás Gyűlölet és elfogultság nélkül való tárgyilagos ismertetése és az ország lelkiismeretére való hivatkozás volt az a beszéd, amelyet vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a második zsidó-törvény bizottsági tárgyalásán elmondott. A gyakorlati gazdaságpolitika és a meg nem alkuvó fajvédelem programja volt a vitazáró nyilatkozat. Választ adott mindazokra a kérdésekre és aggályokra, amelyek a zsidó törvénynyel kapcsolatban felmerültek. Imrédy Béla a nagytudásu és európai látókörű gazdaságpolitikus megfelelt minden aggodalmas gondolatra: a zsidótörvény nem fog fennakadást okozni az ország gazdasági életében; elegendő szellemi és pénzügyi tartalékkal rendelkezünk ahhoz, hogy az esetleg mutatkozó zökkenőket az ország kára nélkül áthidaljuk ; elegendő szellemi és fizikai munkaerőnk van ahhoz, hogy a magyarság gazdasági életét végre mi magunk, keresztény magyarok vegyük kezünkbe. Ezekkel a megállapításokkal vitatkozni nem lehet és kétségtelen, hogy a második zsidótörvény nem az ország meggyengülését, hanem gazdasági megerősödését fogja eredményezni. A miniszterelnök beszéde azonban nemcsak az előrelátó gazdaságpolitikus szava, hanem a konstruktív fajvédő államférfi intelme is volt. Mert ugyanakkor, amikor a magyar faj védelme tekintetében nem tehet és nem tesz lényeges engedményeket, a kormány sohasem feletkezik meg arról, hogy a fajvédelemnek két oldala van. Az egyik & gazdasági és politikai védelem intézményes kiépítése, a másik pedig a teremtésre, az alkotásra hivatott keresztény magyarság millióinak munkakészsége. A zsidótörvény és a gazdasági pozíciók elfoglalása nem rablás, és nem erőszak, csupán a magyarság elsőszü- löttségi jogának biztosítása. „Van egy keresztény kérdés is a zsidókérdés mellett és ez az, hogy ennek az országnak lakosságát a politizálás útjáról a munka útjára kell visszaterelni . . . Megoldjuk a politikai kérdéseket, hogy ne maradjanak itt gyújtó és mérgező anyagként, azután pedig rátérünk a munka útjára.“ Ezeket mondotta vitéz Imrédy Béla miniszterelnök I Werner Adolf dr. ] Százezrek kezében állt meg a munka, százezrek szívverése akadt el s a szomorúság könnyeinek sokasága indult meg, amikor ma délelőtt a rádió világgá mondta a magyar élet nagy gyászát: Werner Adolf dr' a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesitett apátságok apátja és a ciszterci rend zirci kongregációjának prézese február 5-én vasárnap este V2H órakor Zircen meghalt. A gyász különösen mély, fiúi érzése méltán megilleti azt, akit életében a szeretet különösen mély érzése vett körül, mert tisztán, nemesen, valami finom és legbelsőbb valóságából áradó jósággal tudott édesapja lenni mindenkinek. A megilletődés és részvét első könnyei között nehéz szavakat találni Werner Adolf nagy életének és kristály emberségének méltatására. Különösen nehéz nekünk, akik innen kinőtt értékünket látjuk elmúlni, legszűkebb szegénységünkből kigazdagodott kincsünket érezzük elveszni halálával. Ebben a megyében született, Egerben volt hosszú ideig tanár, majd igazgató s innen emelte őt apáti méltóságra a rend tagjainak tisztelete és megbecsülése. Papi, tanári és emberi munkájának sok láthatatlan és látható eredményét mondja magáénak ez a vármegye és ez a város. A láthatatlan eredményeket a lélek legbensőbb fejlődésében őrzik tanítványainak elmúlt és élő nemzedékei s ezek az eredmények munkát irányítanak, véleményeket alkotnak, embereket formálnak mindenütt, ahol keze alól kikerült diák dolgozik és szól a magyar közösségben. A látható eredményekkel bőven dicsekedhetik Eger, gimnáziumának fejlettségében, közéletének tisztaságában, egyetlen irodalmi társaságának létében, a- melyeknek mind munkása, életre- hivója volt. De életére apáti működése tette a koronát, amikor a hívő lélek és tiszta szellem a magyar kultúrának a Ciszterci Renddel egyértelmű hatalmas részét irányította és fejlesztette. A rendi lelkűiét elmélyült általa, a rend gazdasága az elsők közé emelkedett, a rend kultúrintézményei soha nem látott szintre fejlődtek. Werner Adolf működésének méltatása ettől az időponttól kezdve már egyetemes magyar kultúrtörténeti feladat. Koporsóját ma már az érdemek elismeréséül kapott magyar közjogi érmek és rangok borítják, de testét a koporsóban százezrek puha gondolata, jó érzése ringatja. És ez a legnagyobb és legtöbb jutalma egy jól élt életért. Werner Adolf dr. azért marad emlékezetes, kultúrtörténeti jelentőségén felül, mert a nagy beszéde végén s tudjuk, hogy a keresztény Magyarország tömegei meg fogják érteni az intelmet.. A magyar ember természeténél fogva szereti a munkát és bizonyára azoknak fog hinni, akik éjt és napot egybetevő fáradozással küzdenek az ország kis és nagy problémáinak megoldásáért. Az utóbbi évek történelme megtanított bennünket arra, hogy az új Európa történelmében egyetlen egy lendítőereje van a nemzetek boldogulásának : a munka. A hatalmas baráti Németországot és a fasiszta Itáliát a munka és a teljesítmény emelte ki a szegénység és a politikai másodrangúság állapotából. Magyarország emelkedésének és fejlődésének is csak a nemzet munkája adhatja meg a lehetőséget. A munka az az isteni adomány, amely alkotóvá, teremtővé teszi az embert, termőfölddé a sívó homokot és mocsarat, megelégedett és erényes emberré a nemzet minden tagját. Bárhogyan forduljon is a történelem kereke, a magyar nemzet megerősödésének első feltétele minden időkre a munka marad. Ez a vitathatatlan igazság pedig világosan megmutatja azt az utat is, amelyen minden becsületes embernek járnia kell, ha az ősi magyar földön új magyar életet akar. Félbemaradt diákok, a szerszámtól idegenkedő dologtalanok és hivatásos nyugtalanítók, akik szegényes politizálásuktól nem érnek rá dolgozni, sohasem fogják ezt az ezeréves országot irányítani! Korunk egyetlen értékmérője a szorgalom fogja ezután eldönteni azt, hogy kinek legyen beleszólása az ország dolgaiba. Ezt pedig nemcsak az érvényesülés útjait megnyitó zsidó- törvény szabja meg, hanem a magyar milliók nemes erkölcsi felfogása is, amely még sohasem állott a hangoskodó tétlenek oldalára! jóság szelíd apostola volt. Papi, nevelői és emberi vonásai között a jóság szava teremtett mindig összhangot és egyensúlyt, azért nem váltak külön értékekké ezek a vonások és azért nem lehetett érezni közöttük sohasem megalázó kompromisszumot. Egész pap volt, mint ember, egész ember volt, mint pap, így lehetett nemzedékek felejthetetlen nevelője. Ravatalát elmúlt és élő nemzedékek könnye folyja körül s lelkét az imádkozó lelkek olyan fehér és olyan áradó sora kíséri az örök Bíró elé, amely már maga az ítélet. Werner Adolf dr. életrajza Werner Adolf dr. Tiszafüreden született 1867. május 14-én. 1883 augusztus 27-én lépett a ciszterci rendbe és 1890-ben tett ünnepélyes szerzetesi fogadalmat. Tanári működését egyetemi tanulmányai elvégzése után 1900 ban kezdte meg Székesfehérvárott. Innen 1906-ban Egerbe helyezték, itt működött 1914-ig, mint tanár, ekkor Bajára nevezték ki igazgatónak. Onnan helyezte át apátja 1917-be 1 az egri gimnázium igazgatójává. A rendi káptalan Békeffy Rémig halála után 1924-ben őt találta legméltóbbnak az apáti székre. Mint apátot rendkívüli munkásságáért egymás után érték a megbecsülés jelei. Eger és Székesfehérvár városok díszpolgárrá választották, a kormányzó Ofőméltó- sága pedig az országgyűlés felsőházának örökös tagjává nevezte ki, majd a teljes elismerését jelentő aranyéremmel és a Magyar Érdemrend csillagos középkeresztjével tüntette ki, Tízéves apáti jubileumára Rómából kivételes kitüntetésként megkapta a Magna Cappát, végül a kormányzó 1938-ban a titkos tanácsosok sorába emelte. Betegsége és halála. Werner Adolf dr. hosszabb idő óta gyengélkedett, állapota három nappal ezelőtt komolyabbra fordult. Rendtársai még bíztak javulásában, azonban megviselt szíve nem bírta ki a betegséget, vasárnap este fél 11 órakor örök álomra húnyta szemét. Temetése február 9-én, reggel 9 órakor lesz Zircen. Egerben ugyanakkor mondanak érte gyászistentiszteletet a ciszterciek templomában. Elmarad a ciszterci vacsora. A ciszterci diákok nagy családjának mély gyászára való tekintettel a február 9-re hirdetett ciszterci vacsora egyelőre elmarad.
