Eger - napilap, 1939/1
1939-02-05 / 21. szám
2 EGER 1939. február 5 Egerben is megindult a Magyar Élet Mozgalom Tömegesen csatlakoznak a megindult mozgalmi szervezéshez A Magyar Élet Mozgalom vitéz Imrédy Béla zászlóbontása után országszerte hatalmas arányokban terjed és szervezkedik. A mozgalom ma az egyetlen lehetséges észszerű világnézeti és politikai mozgalom, amely pártokon felül a magyar nép gazdasági, szociális és haladását kívánja egy határozott reformpolitika útján az erős jobboldali, keresztény felfogás szerint megvalósítani. Ez a mozgalom népi mozgalom, vitéz Imrédy Béla csak hangot adott neki s a vezetést vállalta, és a magyar nép máris nagy tömegekben csatlakozik. Elég csak a két legutóbbi időközi választásra gondolni, ahol a szélsőség minden erőlködése kudarcba fúlt a Magyar Élet Mozgalmának tiszta s a való élethez alkalmazkodó elgondolásaival szemben. A haladás, a magyar népnek a lehető legnagyobb életlehetőségek nyújtása, a mérséklet és nyugalom jegyében: ez a Magyar Élet Mozgalom célja s ez az egyetlen útja a magyar élet boldogabb felépítésének. Eger város népe körében is erőteljesen megindult a szervezkedés s a mozgalom már irodát is nyitott a Telekessy u. 3/a szám alatt, (az OKH régi helyiségében) s az iroda vezetésével a népi kívánságoknak megfelelően dr. Bóta Béla fiatal egri ügyvédet bízta meg a Mozgalom országos központja. A jelentkezéseket itt veszik fel délelőtt 8- tól 12-ig, délután 4 tői 6 óráig. A Makiár Kettősnegyetfl Olvasókör táviratban köszöntötte vitéz Imrédy Béla miniszterelnököt a Magyar Élet Mozgalom megindításáért és csatlakozott a mozgalomhoz Gyertyaszentelő délutánján zsúfolásig megtelt teremben százfőnyi hallgatóság előtt ismertette Hartl Aladár rk. tanító a Makiár kettős- negyedi Olvasókörben a vitéz Imrédy Béla miniszterelnök által január 6-án megindított Magyar Élet Mozgalom célkitűzéseit. Kiemelte a programból azokat a gondolatokat, amelyek a magyar nép lelkében mint titkos vágyak éltek, de amelyeknek megvallására és megvalósítására a nemzet felelős tényezői közül eddig senki sem vállalkozott. Szomorú, hogy vannak olyanok, akik az egységet hatalmi féltékenységből, vagy önző érdekből megbontani igyekeznek. Éppen ilyen káros azonban azoknak a nemtörődömsége is, akik ölhetett kezekkel, tétlenül akarják kivárni a javukra szolgáló reformok győzelemre jutását, vagy akik azonos cél felé törekednek ugyan, de más utakon és más eszközökkel, a nemzeti erőket szétforgácsolva akarnak célt érni. Mindazoknak tehát, akik helyeslik a miniszterelnök reform ter- veit, egyetértenek és egy cél felé kivannak haladni vele: szervezked- niök kell, csatlakozniok a mozgalomhoz, hogy a régi rendszer csák- lyásaiuak ellenállása megtörjön, s a nemzetmentő és országépítő Programm mielőbb, teljes egészében megvalósuljon. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz helyesléssel szóltak hozzá Kaknics Tóbiás, Zsemlye Béla és Mihály Bertalan, akik valameny- nyien ajánlották a mozgalomhoz való csatlakozást, — utóbbi felszólaló hozzáfűzte azt a gondolatot, hogy a reformok keresztülvitelénél a világháború hősei, a sókat szenvedett tűzharcos hadirokkantak és volt hadifoglyok előnyben részesüljenek. Kovács Bertalan felszólalónak arra a kérdésére, hogy miért kisbérietekkel, miért nem örök áron adással oldják meg a földreformot, az előadó azt válaszolta, hogy a bérlet alatt a kisemberek megerősödvej földjeiket később megválthatják. A kormánynak a legnagyobb óvatossággal kell eljárnia, hogy a fennálló értékek el ne pusztuljanak; a rosszul keresztülvitt földreform helyrehozhatatlan kárt jelentene a nemzet szempontjából. A mindvégig lelkes hangulatú gyűlés Liptai András elnök indítványára a következő táviratot intézte a miniszterelnökhöz: Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök úrnak, Budapest. Az Egri Makiári Kettősnegyedi Rk. Földműves Olvasókör mai gyűlésében megismerte a Magyar Élet Mozgalom célkitűzéseit. Olvasókörünk polgársága őszinte köszönetét mond Nagyméltóságodnak a megindított reformtörekvésekért. Örömmel és erős elhatározással csatlakozik a Magyar Élet Mozgalomhoz és rendületlenül kitart Miniszterelnök Úr szebb jövőért folytatott küzdelmében. Elnökség. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger« napilapban hirdet. ■ ■ Ünnepélyesnek és szépnek ígérkezik a hét város egri korcsolyauersenye Ez lesz az első alkalom, amikor a felvidéki városok sportolóit falai közé fogadja Eger városa A MOVE Egri Sport Egylet, mint jeleztük, február 12 én, vasárnap nagyszabású korcsolyaversenyt rendez hét város résztvevőivel, akik közül elsőnek Kassa, Ung- vár és Munkács küldik el képviselőiket. Rajtuk kívül Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc és Eger versenyzői mérik össze képességeiket. A hét város egri versenye a város egész társadalmának meleg ünnepe lesz, annál is inkább, mert Eger városa ez alkalommal fogadja falai közé első ízben a felszabadult felvidéki városok képviselőit. Éppen ezért a fogadtatásba bekapcsolódik maga a hivatalos város is, hogy azt minél ünnepélyesebbé és díszesebbé tegye. A vendégek részben szombaton, részben vasárnap érkeznek és vasárnap délután 3 órakor lesz a jégpályán a nemes verseny, ha az időjárás megfelel a követelményeknek. A pályát a MESE rendbehozatta s a versenyzők megkezdték edzéseiket, sőt a jövő hét folyamán Budapestről érkezik edző a siker érdekében. A versenyt hangulatos műsorú teaest követi a Kaszinó helyiségeiben, ahol megjelenik a felvidéki téli sportolók tiszteletére a város társadalmának színe-java. A számozott meghívókat a rendezőség már kibocsátotta. Gyors tempóban halad az új egri sporttelep építése Az OTT a következő levelet intézte a MESE elnökségéhez: A MOVE Egri Sport Egylet tekintetes Elnökségének Eger. A tekintetes Elnökségnek Tanácsunk elé terjesztett jelentésével és kérelmével elnöki tanácsülésünk foglalkozott és a következő határozatokat hozta: 1. vitéz csenkei Csenkey Geyza dr. ezredes úrnak, az Országos Testnevelési Tanács szakelőadójának jelentése alapján javaslatot terjeszt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elé, hogy az egyesület elnökének kezeihez három éven át 10—10.00 pengő, azaz 1941-ig összesen 30.000 pengő segélyösszeget a pályaépítés költségeinek részbeni fedezésére utólagos elszámolás kötelezettsége mellett utaljon ki. 2. Tanácsunk felhívja a tekintetes Elnökséget, hogy az 1939. esztendőben — annak második felében — esedékes 10.000 pengő államsegély és az Eger város által megszavazott 10.000 pengő ínségsegély figyelembevételével pontos és részletes költségvetést készítsen azokról a munkálatokról, amelyek ebben az esztendőben a két tételből álló 20.000 pengőnyi összegből elvégzendők lesznek. Ezt a tervezetet és költségelőirányzatot a tekintetes Elnökség felülvizsgálás végett terjessze Tanácsunk elé. 3. Tanácsunk a szakszerűség és célszerűség kívánalmainak szem előtt tartásával a munkálatok sorrendjét a következőkéden tartaná megállapítandónak: a) területrendezés, a pályák (labdarúgó, atlétikai stb.) területének elegyengetése. b) A szükséges talajrészek esetleges megjavítása, majd füvesítése és az öntözés kérdésének megoldása. c) a salakpályák elkészítése. d) A kerítések építése. e) A további létesítmények építése a következő sorrendben: 1. öltözők és a pályaőr lakása, 2. nézőtér, 3. klubépületek. Amennyiben a tekintetes Elnök- | ség a fentiekre vonatkozóan más I elgondolást javasol, úgy javaslatát terjessze Tanácsunk elé. Prém Lóránd ügyv. alelnök. Ismeretes, hogy a város is felajánlott évenként 10 ezer pengős inségmunkát. Tehát az OTT segélyével együtt három évre 60 ezer pengő felett rendelkezik az egyesület. ! A pályaépítést a földtminká- : val megkezdték a város 10.000 | pengőjének felhasználásával. A mun- ; kálatokat Mészáros János, a MESE főtitkára irányítja. Eddig közel 3000 kocsi földet hordtak el az akkordban dolgozó fuvarosok és a sportpálya képe már a négynapi munka után is egészen megváltozott: a régi Bukuli-árok töltése eltűnt, a jégpálya környékén az útban lévő fákat kidöntötték, csak a magas kupacokba ágyazott villanyoszlopok mutatják még egy pár napig a talaj régi szintjét. ^Ezeket is eltávolítják a városi gépüzemek. Lebontják a falat is, amely az Érsekkertet a jégpályától elválasztotta és áthelyezik a pálya déli oldalára, ahol az ingyen nézők szoktak gyülekezni. Ezzel teljesen zárt területet kapnak, ahol azután zavartalanul tovább folyik a munka. Ideiglenes futballpályát készítenek elő a tavaszi szezonra.
