Eger - napilap, 1939/1

1939-01-29 / 17. szám

Eger, L. évfolyam, 17. szám. Ara 12 fillér ♦ Vasárnap ♦ Trianon 20,1939. január 29, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum- földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP A külügyminiszter ! expozéi» Magyarország fiatal külügyminisz- | tere, Csáky István gróf, a képviselő- i ház és a felsőház külügyi bizottsá­gaiban megtartotta első expozéját, — s beszédének hangja és tartalma nemcsak a külügyi bizottságban kel­tett megnyugvást és visszhangot, hanom örömmel és együttérzéssel fogadja azt az egész magyar köz­vélemény. Csáky István gróf aktív részese volt az első perctől kezdve az összeomlás utáni Magyarország külpolitikai vonalvezetésének s ért­hető, ha töretlenül magáévá tette azokat a már-már klasszikusnak ne­vezhető elveket, amelyeken a ma­gyar külpolitika nyugszik. Ezek az elvek az őszinte békevágy, a bará­tok iránti hűség és a magyar nem­zet függetlenségének szolgálata. A külügyminiszter újból leszögezi a magyar külpolitika békés szándé­kát, amely soha sem kereste az összetűzéseket, ellentéteket, — sőt éppen azok kiegyenlítésére töreke­dett s nem egyszer megtörtént pro­vokáció esetében is. Ez a magatar­tás azonban soha sem jelentett gyöngeséget, sem pedig nemzeti ön­érzetünk feláldozását. Amikor nagy érdekekről volt szó, Magyarország mindig tudatában volt történelmi hivatásának, ebből folyó kötelessé­gének — s elszántan megvédte és érvényessé tette is azokat. A másik nagy alapelvnek, a ba­rátokhoz való hűségnek nehéz idők­ben is tanújelét adtuk s viszonzását megkaptuk akkor, amikor nekünk volt szükségünk a nagy barátok támogatására. Csáky István gróf az elmúlt napokban tett látogatást Berlinben, közvetlenül karácsony előtt pedig Olaszország külügymi­niszterével, Ciano gróffal volt al­kalma közvetlen eszmecserét foly­tatni. Módjában volt tehát megálla­pítani, hogy a tengelyhatalmakhoz való kapcsolatunk töretlen vonalú. A magyar felfogás Berlinben teljes megértésre talált s Hitler vezér és kancellár a magyar határt szentnek és sérthetetlennek deklarálta. Német­ország tudatában van annak, hogy csak független és erős Magyarország jelent részére is értéket, — nincs tehát semmi ok olyan aggodalmak­ra, amelyeket felelőtlen híresztelé­sekkel igyekeztek fölkelteni. Teljesen kiegyensúlyozott és har­monikus a viszonyunk Olaszország­gal is. Mint a külügyminiszter mon­dotta: nemcsak frázis, hanem való­ban igaz az, hogy külpolitikai vo­natkozásban a két ország nézetei teljesen azonosak. Töretlen a tradicionális magyar­lengyel barátság is — és kapcso­lataink tovább fejlődnek déli szom­szédunkkal, Jugoszláviával. Magyarország külpolitikája tehát valóban stabil, de amellett elég rugalmas is ahhoz, hogy új baráto­kat gyűjtsön 8 mindenkor alkal­mazkodni tudjon az adott hely­zethez. Őszinte megnyugvással fogadja ezt az expozét az egész magyar közvélemény. Eredmények bizonyít­ják, hogy a magyar külpolitika he­lyes úton haladt eddig — s a be­vált út folytatása bizonyára meg­hozza gyümölcseit a jövőben is. Ma tárgyalták a belügyminisztériumban Eger 1939. évi költségvetését Braun Károly polgármester, Kakuk Jenő szám­vevőségi főtanácsos és Ringelhann Béla műszaki főtanácsos vettek részt a tárgyalásokon Eger város 1939. évi költségelő­irányzatát, amelyet a képviselőtes­tület és Heves vármegye alispánja már elfogadott, ma tárgyalták jóvá­hagyás céljából a belügyminiszté­riumban. A minisztérium csütörtö­kön értesítette Braun Károly pol­gármestert, hogy az egri költségve­tés felülvizsgálata szombaton dél­előtt V» 11 órakor kezdődik s je­lenjen meg, hogy az esetleg szük­séges felvilágosításokat, vagy a változtatásoknál szükséges észrevé­teleket megadják. A rendelkezéshez képest Braun Károly polgármester, Kakuk Jenő számvevőségi főtanácsos és Rin­gelhann Béla műszaki főtanácsos Budapestre utaztak. Braun Károly polgármester pén­teken délelőtt még résztvett a szombati közgyűlést, illetve a pén­teki állandó választmányi gyűlést előkészítő előljárósági értekezleten. 11 ezer munkást uisznek ki az iáén Démetországba R vármegyék között még nem osztották szét a létszámot Eger, január 28. A magyar mezőgazdasági mun­kásság tömegei várják az idén is a németországi munkaalkalmat, mert a német termelési viszonyok között a mezőgazdasági munkásság helyzete sokkal jobb, mint itthon. Ott a me­zőgazdaság dédelgetett része a ter­melésnek, mert Németország ipari állam, amelynek kevés művelhető területe van. Magyarországon a túl­súlyban lévő mezőgazdasági terme­lés miatt az alacsony árak nem bírnak meg olyan munkabéreket, mint aminőket a német munkaadók fizetnek. Németorszáeból az idény végén jelentékeny megtakaiított pénzzel térnek vissza a munkások, érthető tehát, hogy mindenki a kül­földi munka felé törekszik. A vára­kozásnak természetesen nagy hát­ránya az, hogy a belföldi munkás­szerződtetések késedelmet szenved­nek, senki sem akar idehaza elszer­ződni, amíg bizonyosan nem tudja, elkerülhet-e Németországba. A vármegye közigazgatási bizott­sága legutóbb felterjesztéssel for­dult a földművelésügyi miniszterhez, hogy sürgősen állapítsa meg a né­metországi munkáslétszámot, s így a belföldi szerződtetés megindul­hasson. Legutóbb a Kaposvárott megtar­tott gazdaértekezleten Lukács Béla földművelésügyi államtitkár bejelen­tette, hogy az idén mintegy 11 ezer magyar munkás számára válik le­hetővé a németországi munkaválla­lás. Ez a szám körülbelül megfelel a múlt évi számnak. Tavaly ugyan hivatalosan 6 ezerben állapították meg a kivihető létszámot, de a szerződtetéseknél ez a szám hoz­závetőlegesen tízezerre emelkedett. A létszám tehát körülbelül ugyan­az, most már csak az a kérdés, hogy kiket fognak szerződtetni. A munkásság egyetemességének az az éideke, hogy egymást váltogas­sák a németországi csoportok és ilyen módon minél többen részesül­jenek a kereseti előnyökben, a kint­járt munkások viszont érthetően ragaszkodni fognak ahoz, hogy is­mét ők menjenek ki, sőt a német t ; i í I I ; munkaadók is vissza fogják kívánni a már kintjárt magyar munkásokat, mert ezek már ismerik a tenni­valókat és megszokták az ottlétet. Ezeknek az érdekeknek az össze­egyeztetése mindenesetre nagyon nehéz lesz s valószínűleg a magyar és német munkahivatal határozott, intézkedése fogja tudni csak a vitát eldönteni. A kaposvári államtitkári kijelen­tésen kívül különben még nem tör­téntek hivatalos lépések a német- országi szerződtetések ügyében s még azt sem lehet tudni, hogy Heves vármegye területéről hány munkás mehet ki Az idő mindenesetre sür­geti a részletes intézkedések meg­tételét. Táviratok a világ minden részéből. Chamberlain angol miniszter ma este 10 óra 30 perckor nagyjelen­tőségű beszédet mond, amelyet a magyar rádió (Budapest II.) is köz­vetít. A beszéd magyar fordítását az éjfél utáni híradásban ismerteti a rádió. — Csehországban a kom­munisták ismét mozgolódnak. Suttogó propagandával nyugtalanítják az ország közvéleményét és Benes volt elnök mellett akarnak hangulatot kelteni. — Ribbentrop német kül­ügyminiszter és felesége tegnap este visszaérkeztek Berlinbe. A pálya­udvaron a külügyminisztérium ve­zető tisztviselői és a lengyel kö­vetség tagjai fogadták. Az olasz lapok részletesen foglalkoznak Rib­bentrop útjával és megállapítják, hogy a kárpátorosz kérdésben is sikerült a két ország érdekeit ösz- szeegyeztetni. — Milánóban tegnap a spanyol nemzeti csapatok Bar­celonai bevonulásának örömére üu- nepi felvonulást rendeztek. A me­netben óriási tömeg vett részt és lelkesen éltették a nemzeti Spa­nyolországot és Mussolinit. A spa­nyol nemzeti csapatok Barcelona megtisztítása után folytatták a köz- társasági csapatok üldözését és min­denütt sikereket értek el. A barce­lonai tartományt a nemzetiek telje­sen megtisztították a kommunistáktól. A hivatalos jelentés szerint a nem­zetiek Barcelonába igen nagy meny- nyiségű hadianyagot, többek között ezer géppuskát és tizenöt millió liter benzint zsákmányoltak. Negrin köz- társasági miniszterelnök lakásán egy acélládában igen sok aranyat, drága­követ és pénzt találtak.— Az olasz

Next

/
Thumbnails
Contents