Eger - napilap, 1939/1
1939-01-28 / 16. szám
Eger, L. évfolyam, 16. szám Ara 8 fillér * Szombat ♦ Trianon 20, 1939. január 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fii- lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón; 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón; 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Izgalmasnak és viharosnak Ígérkezik a szombati városi közgyűlés Eger, január 27. , re és nagy viták várhatók körülötte Eger város közgyűlése az utóbbi idők egyik legizgalmasabb közéleti eseménye lesz és nagy érdeklődés kiséri a polgárság részéről. Az év eleje s az újraválasztott képviselő- testület megalakítása óta több fi- gyelmetkeltő esemény történt s ezek az események mind szóbakeriilnek a közgyűlésen, részint mint tárgysorozati pontok, részint pedig mint az évnegyedes jelentés lehetőségével élő felszólalások. Új helyzet elé állítja az elöljáróságot a képviselőtestületi tagok egy részének számos bizottsági tagságáról történt lemondása. Az egri városi életben eddig példa nélkül álló mozgalmat a szervezési szabályrendeletre és az ügyrendre való hivatkozással huszonöt képviselőtestületi tag indította meg, akik közös nyilatkozást írtak alá lemondásukról, úgy értesülünk azonban, hogy a le- mondók száma az utóbbi napokban megnövekedett. Az ügy, mint a tárgy- sorozat egyik pontja kerül napirendUgyancsak élénk vitára adhat alkalmat Radii Károly legutóbbi két beadványa, amelyeket a polgármester szintén napirendre tűzött. Egyik Síkfőkút eladására hívja fel a kép- . viselőtestület figyelmét, a másik az adóhivatali vizsgálatok eredményét kéri imertetni a közgyűléssel. ! Bízunk abban, hogy a sokfelől és sokfelé magyarázott kérdések vitája, ha talán izgalmasabbnak is ; Ígérkezik a szokottnál, nem fogja érinteni a szenvedélyesség határát s irányát egyedül a köz érdekének komoly és megfontolt mérlegelése fogja megszabni. Ezt azért tartjuk különösen szükségesnek megje- ! gyezni, mert hír szerint több képviselő személyi élű felszólalást kíván tenni a felmerült ügyekkel kapcsolatban. Mint érdekességet említjük meg, hogy a közgyűlésen a hivatali elfoglaltsága miatt távollevő Braun Károly polgármester helyett Frank Tivadar fog elnökölni. Démet érdek, hogy ÍTlagyarorszúg erős, független és megelégedett legyen A képviselőház külügyi bizottságának csütörtöki ülésén Csáky István gróf külügyminiszter beszámolt a magyar külpolitika legújabb helyzetéről s különösen a magyarnémet viszony alakulásáról. — Berlini látogatásom alkalmával, amely a legszívélyesebb légkörben folyt le, kapcsolatot találtam a birodalom vezető államfér- fiaival. A magyar felfogás megértésre talált. A német birodalom vezetőivel őszintén és behatóan megvizsgálva minden problémát, arra a megállapodásra jutottunk, hogy ellentétes nézeteink sehol sincsenek, sok kérdésben pedig komoly érdekközösség áll fenn. A Németbirodalom külpolitikájá val kapcsolatban a külföldön is sok helyen az a nézet, hogy a tengely politikája talán egy negyedszázadig is meg fogja őrizni uralmi túlsúlyát Európában. Berlinben az volt a benyomásom, hogy a Németbirodalom nem szándékszik uralmi túlsúlyát kihasználni. A németek békét akarnak. A német külpotitika célja Középeurópában és a Balkánon arra irányul, hogy lehetőleg minden állammal a legjobb viszonyt tartsa fenn. A jelenlegi német külpolitika alapvető elgondolása, hogy nagyobb európai változások ne történjenek meg Németország kihagyásával, vagy akarata ellenére. — Megelégedéssel vették tudomásul Berlinben, hogy a magyar kormány a tengely mindkét államával egyforma jóviszonyt kíván fenntartani. —A beszélgetések folyamán szóba- hoztam bizonyos nem kívánatos tüneteket, amelyek a magyarországi németség körében észlelhetők és alkalmasaknak látszanak a magyar és német ajkú lakosság között az évszázadok óta fennálló egyetértés megzavarására. Újból megismételték mérvadó német körök, hogy minden illegális akciót, amely a német területről indul ki és Magyarország ellen irányul, hajlandók szigorúan megtorolni. — A kisebbségi kérdés a harmadik birodalom egyik legkényesebb problémája. Ameddig a német kisebbség törvényekben és rendeletekben meghatározott jogos követelései ki lesznek elégítve, a Németbirodalom hajlandó lesz a baráti gesztust megfelelő előzékenységgel viszonozni. — A tárgyalások során Hitler birodalmi vezér és kancellár spontán kijelentette előttem, hogy a magyar-német határvonalat magától értetődően szentnek és sérthetetlennek tekinti. Semmiféle német tényező sem hozott fel olyan kérdést, ami a legcsekélyebb mértékben is beavatkozást jelenthetne Magyarország belpolitikájába. A birodalom vezetői német érdeknek tartják, hogy Magyarország erős, független és megelégedett legyen, hogy senkire ne kelljen támaszkodnia, inkább támaszként szolgálhasson, függetlenségünket a Németbirodalom nem fenyegeti sem közvetlenül, sem közvetve. A németek nem kívántak tőlem semmit és én sem kerestem konkrétumokat Berlinben. De azt hiszem, sikerült a két nemzet között egy olyan légkört teremteni, amelyben konkrétumok bármikor adódhatnak. A külpolitika többi vonatkozására a következőkben tért ki a külügyminiszter : — Ciano decemberi látogatása a két állam őszinte és hagyományos barátságának légkörében folyt le. — A belgrádi látogatással kapcsolatban hangsúlyozni kívánom, hogy Jugoszláviával való kapcsolatainkat tovább fejlesztjük. A magyar nemzet osztatlanul és őszintén kívánja, hogy Budapest és Belgrád mielőbb térhessen rá a mindkét nép érdekeit egyenlően szolgáló együttműködés útjára. — Lengyelországhoz változatlanul fűznek a tradíciók és a kölcsönös diplomácia mélyen átérzett szálai. A magyar—lengyel barátság egy olyan politikai realitás, amelyhez mint tényhez, lassanként mindenki hozzá kell, hogy szokjék. — Nagy érdeklődéssel figyeljük — folytatta a külügyminiszter — a magyar kisebbség sorsát Romániában. Utóvégre a magyar-román viszony alakulásának ez a kulcsa. Reméljük, hogy a román sajtónak az új külügyminiszter hivatalba lépése óta kevéssé gyakori magyar- ellenes kirohanásai lassan végleg megszűnnek. — Csehszlovákiához fűződő viszonyunkat sajnos a határincidenseknek egy sora teszi bizonytalanná. A csehszlovák kormány sajnálkozását fejezte ki a történtek iránt és bár nem vállalja azok előidézéséért a teljes felelősséget, mégis egy normálisabb viszony kialakítása érdekében hajlandónak vallotta magát a közösen megállapított kár megtérítésére és arra, hogy azokat a hatósági személyeket, akiket bűnösnek találnak, megbüntessék. A vállalatoknak nem szabad tömegesen elbocsátaniok munkásaikat Eger, január 27. Ismeretes, hogy az elmúlt év tavaszán, a „győri program“ bejelentését követőleg a gazdasági élet ben azt kellett tapasztalni, hogy egyes munkaadók üzemüket minden ok nélkül csökkentették és nagyobb munkáselbocsátásokat hajtottak végre. Kormányzati körökben attól tartanak, hogy ezek a jelenségek a zsidótörvény tárgyalása és végrehajtása során meg fognak ismétlődni. Éppen ezért a 33-as bizottság tegnapi ülésén egyhangúlag hozzájárult egy rendelet kiadásához, ezt megelőzendő. A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közli a kormánynak az alkalmazottak tömeges elbocsátásának bejelentéséről szóló rendeletét. | Eszerint a munkaadó, aki ipar (kereskedelmi), bánya- vagy kohóüzletében, üzemében vagy vállalatában ötven alkalmazottat foglalkoztat, köteles az illetékes miniszternek jelentést tenni, ha alkalmazottainak száma elbocsátás folytán olyan mértékben csökken, hogy ez a csökkenés az előző hónapban vagy az előző év megfelelő hónapjában volt átlagos létszámnak a rendeletben meghatározott százalékát (ez a százalék a vállalat nagyságához képest 20—8-ig terjed) eléri vagy azt meghaladja. A jelentést azt az időt 15 nappal megelőzően kell megtenni, amikor a létszám az említett mértékben csökken. A jelentésben elő kell adni azokat az okokat, amelyek a létszám csökkentését szükségessé tették és ezeket
