Eger - napilap, 1939/1

1939-01-03 / 2. szám

Eger, L. évfolyam, 2. szám. Ara 3 fillér $ Kedd ♦ Trianon 20, 1939. január 3, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZEBKESZTÖSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Az érthetetlen Szlovákia. Az anyaországhoz visszatért Fel­vidék egyes községeiben az utóbbi időben sajnálatos események fordul­tak elő, amelyek végül is oda ve­zettek, hogy a magyar kormány diplomáciai úton kénytelen volt a prágai kormánytól magyarázatot kérni azoknak a veszedelmes izga­tásoknak az ügyében, amelyeket magas állású szlovák politikusok Írásban és a rádió igénybevételével, magyar területen meginditottak. Még emlékezünk azokra a beszé­dekre, amelyekben a szlovák poli­tikusok Cseh-Szlovákia területi át­rendezése után nagyban fogadkoz- tak, hogy minden erejükkel a Ma- i gyarországgal való jó viszony ápolá- - sára fognak törekedni. Más azonban a szó és más a valóság. Ezek az egyre megismétlődő sajnálatos ese­mények arra mutatnak, hogy ezek ' az ígéretek inkább csak az európai közvélemény félrevezetését szolgál- táK '68~uenr a—két~iSl&ai között ala­nyira szükséges békét és egyet- ; értést. Az izgatás milyen mérvének kellett megnyilvánulni, hogy Nagy- surányban a rendet fenntartó kar­hatalom fegyverhez volt kénytelen nyúlni? Elgondolhatjuk, hogy a határrendezés során hozzánk került szlováksággal a magyar kormány nem akar brutálisan bánni, hiszen az a célunk, hogy Magyarország területén a nemzetiségi békének olyan fokát teremtsük meg, amilyen egyáltalán lehetséges. A békére való törekvés azonban nem lehet egyoldalú. Ha a magyar kormány szándékait nem értik meg a félrevezetett szlovákok, mert egyesek mindent elkövetnek, hogy ne érthessék meg, akkor minden szép szándék kudarccal kell, hogy végződjék. De mi lesz ennek a kö­vetkezménye ? Szlovákia és Ma­gyarország szomszédos államok s nyilvánvalóan az volna mindkettő érdeke, hogy normális, békés vi­szonyt fenntartva éljenek egymás mellett. Ez sokkal nagyobb mér­tékben érdeke Szlovákiának, mint Magyarországnak. Mert ne feledjük el, hogy Csehszlovákia alapvető, életbevágóan fontos kérdései még mindig nincsenek megoldva. Először is az ország hatalmas területeket vesztett. Másodszor ezekkel elvesz­tette ipari vidékeinek és mezőgaz­dasági területeinek n*gy részét. ■ Harmadszor a csehek és szlovákok között a függő kérdések még egy­általán nincsenek rendezve. Negyed­szer ott van a kárpátorosz nép problémája, amely semmiképpen sem akar a megkisebbedett Csehszlová­kia része maradni. Aki egy pillan­tást vet a térképre, azonnal meg­értheti, hogy miért. Földrajzilag és gazdaságilag ennek a résznek a helyzete teljesen lehetetlen. Vas­úton nem közelíthető meg, egyéb járművekkel pedig csak olyan ka­nyargó utakon, hogy mindenképpen kétséges, különösen kemény téli­időben az ott élő lakosság legele­mibb életszükségleteinek a kielégí­tése. De a kárpátorosz nép nemcsak gazdasági és földrajzi okoknál fogva vágyakozik Magyarországhoz, hanem érzelmei is felénk hajtják. Ennek számos tanujelét adta ez a nép, nemcsak azokban a kemény és még ma is tartó gerilla harcokban, ame­lyeket elsősorban a nyakára kül­dött ukrán terroristák, de meg a rendet fenntartani hivatott cseh karhatalom ellen is folytatott, ha­nem azokban a demonstrációkban is, amelyekben ' nyíltan ‘kifejezésre jut­tatta, hogy elégedetlen a mai ál­lapottal. Hová visz egy olyan ország útja, amelyben három népcsoport áll szem­ben egymással s még a legfonto­sabb és legdöntőbb kérdésekben sem tud egységet mutatni ? Előnyére válhatik-e az a kicsi és gazdasági­lag gyönge Szlovákiának, ha célta­lan, mert kilátásnélküli, izgatások­kal idéz elő sajnálatos beavatkozá­sokat a Magyarországhoz csatolt szlovákság körében. Ne feledje el Szlovákia, hogy a nem egészen tö­kéletes határrendezés következté­ben az ő területén is maradtak ma­gyar kisebbségek s a szlovák poli­tikusok által kezdeményezett mód­szerek visszájára is fordulhatnak. Nem hisszük, hogy ez bekövetkezik, mert nem hisszük, hogy erre szük­ség lenne. Magyarország azonban mindenképpen készen áll és elég erősnek tudja magát, hogy a saját szuverén területén a rendet fenn­tartsa és biztosítsa s kellő alkalom­mal lépéseket tegyen mindenütt, ahol ez szükségesnek mutatkozik olyan jelenségek megakadályozásá­ra, amelyeket egy .önérzetes ország nem tűrhet el. — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Mérsé­kelt délnyugati szél, sok helyen köd és zuzmaraképződés, főleg nyugaton és a felvidéken havazás és havas eső, a hideg további gyengülése. Egerben ma reggel 7 órakor —16 2 fok, a talaj mentén — 19'3 fok. fTUg útmutatását köuetjük, meg nem fogunk téueöni — írja Szent Istvánról újévi pásztorleveiében Szmrecsányi Lajos dr. érsek Eger, január 2. Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pá­pai trónálló most bocsátotta ki újévi pásztorlevelét. Újévi köszöntésében a főpásztor emelkedett szavakkal emlékszik meg az elmúlt év ese­ményeiről és azok tanulságaként Szent Istvánt állítja példaképül hí­vei elé és bölcs megjegyzésben utal az államkormányzás helyes útjára, amelynek „az oltártól kell elin­dulnia.“ A pásztorlevél szószerinti szövege a következő: — Mélyen meghatott lélekkel ál­lunk a lehanyatlott év határánál, mely a Szentséges Atya megállapí­tása szerint Krisztus Urunknak az Eucharisztia színe alatti diadal- üntíspe volt s a világ népei között s megkúlömböztetett magyar népet i í :>7 -resztény erényekre és életszent­ségre ösztönözte. Ő Szentsége e szavai nyomán mély hála száll fel lelkűnkből, mert egyedül 0 neki köszönhetjük, hogy hazánk a kereszténység nagy ünne­pének színhelyévé lett; s így a le­folyt kegyelemteljes évnek áldása segélyével az elénk tűzött célhoz jutni remélhetünk. — Ezzel a reménnyel lépünk át az újév küszöbén, támaszkodva a lefolyt szentév lelkesítő emlékeire, melyek oly biztatóan tárva elénk Krisztus Urunk megvalósult igéit: „veletek maradok a világ végeze­téig“, feladataink betöltésére hat­hatósan képesítenek, úgyhogy nincs egyéb hátra, mint híven követni az evangélista intelmét: „mindig kell imádkozni és soha meg nem szűnni“. — Emlékeznünk kell arra is, hogy a Szentséges Atya az Eucha- risztia nagy ünnepére Szent István királyunk kilencszázados emlékévét találta legméltóbbnak, legfőbb te­kintélyével igazolva, hogy a száza­dok viszontagságával dacoló nem­zetfenntartó erő Szent Istvánnak nemzethű lelkületéből fakadt, amit így kitüntetni igazi közérdek, bizo­nyos lévén, hogy a további fenn­maradás is csak úgy biztosítható, ha — mint Szent István idejében — a törvényhozás és kormányzás az oltártól indul ki s ugyanez oltalom alá helyeztetik. — Emléke a szent évnek az is, hogy Szent Istvánnak épségben köz­tünk maradt Jobbja diadalmasan vonult végig hazánkon biztatásul, hogy míg útmutatását követjük, meg nem fogunk tévedni s jövőnket biztosítva láthatjuk. — Ezekkel az emlékekkel s rájok épített reményeinkkel lépjünk tehát az új esztendőbe; s a rendíthetet­len hit, a lelki megújulás állandó készsége s az emberszeretet neme­sitő hajlama, melyek a szentév alatt példaadóan megnyilatkoztak, szaka­datlanul kisérjék napjainkat. — Az Úr oltárán bemutatott ál­dozataimat arra ajánlom fel, hogy a kegyelemteljes szentév szeretett fiaim, munkatársaim s híveim nagy javára állandóan gazdag gyümölcsö- zéssel árassza el életüket. A Eöldblrtolsrefom kérdéseivel foglalkozott egri közgyűlésén a Heves­megye! Gazdasági Egyesület fi közgyűlés őszinte sajnálattal fogadta el Borhy György és Gosztony Undor lemondását s tavasszal választ új elnököt és alelnökőt Eger, január 2. A Hevesmegyei Gazdasági Egye­sület az év utolsó napján Egerben tartotta évi rendes közgyűlését Győrffy Kálmán elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó során Győrffy Kálmán megemlékezett azokról a nagyjelentőségű törvényekről, me­lyeket az elmúlt esztendő során al­kotott a törvényhozás, különösen a Heves megyét közelről érintő hegy­községi törvényről, melynek kiváló célkitűzései közül csupán ott lát a szőlősgazdatársadalom jelentékeny része hibát, hogy a csemegeszőlő fogalmát nem választotta el a bor­szőlőktől és a gyümölcsként érté­kesülő csemegeszőlők telepítését is tilalmazza. — A készülő földreform­törvény kapcsán rámutatott arra, hogy feltétlenül szükséges a föld­reform eljárást a juttatottak és

Next

/
Thumbnails
Contents