Eger - napilap, 1939/1
1939-01-22 / 13. szám
Eger, L. évfolyam, 13. szám ÄRÄ 12 FILLÉR # Vasárnap ♦ Trianon 20,1939. január 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A kettős szentév mérlege... írta: P. Réger Benedek irgalmasrendi kórház-lelkész A népek, nemzetek menetelnek, vándorolnak a történelem útján, ma- gasabbrendű élethivatásuk örök célja felé! Útjukat történelmi erőkkel, eszmékkel, harcokkal átitatott, kimagasló évszámok jelzik . . . A magyarság történelmi vándorúján egy ilyen kőbe vésett évszám, mérföld-jelző kő: a jubileumi szent év! Belső, tartalmi gazdagságára, feltörő eszméire nézve olyan kimagasló, történelmi határkő, egyben kor forduló is a magyarság életében, hogy annak nagyságát, a nemzet fennmaradására, jövőjére, boldogulására gyakorolt kihatását ma még szinte felmérni sem tudjuk! Mert egyrészről a hitéleti felbuzdulás és az erkölcsi megújhodás, — amely alapja a nemzet életének, — másrészről a honszeretet fellángolása és a keresztény magyarság egymásra- találása, — amely biztosítéka a nemzet jövőjének, — olyan szerencsésen és szorosan fonódtak egybe, hogy e két sarkalatos tényezőnek a jövőre kiható, alakító, átütő ereje népünknek — a történelmi erők forrongó kohójában kialakuló Európában — nemcsak helyet, beilleszkedést és fennmaradást fog biztosítani, hanem annak egyik legfontosabb, legszámottévőbb tagjává fogja avatni! És éppen ebben a kialakuló, nehezen kibontakozó, méreteit és nagyságát előrevető megújhodott, keresztény, nemzeti, népi magyarságnak az Európát lassan átformáló eszmébe való beilleszkedésében találkozunk avval a történelmi évfordulóval, amely a magyarság életére, elrendeződésére oly nagy jelentőségű volt. Mert, ahogy Szent István király, a Gondviseléstől támasztott férfiú, államfői bölcsességével, királyi hatalmával, életszentségével a kalandozó, állami életet, berendezkedést nem ismerő, pogány magyarságból a katolikus, nemzeti, ezáltal történelmivé vált magyarságot kialakította, úgy a kettős jubileumi szent év a magyarságot a szabadgondolkodás, a szociáldemokrácia, a kommunizmus, a zsidóság ártó rétege, a társadalmi egyenlőtlenségek, a nyomban előállott erkölcsi lecsu- szamlás mételyeitől megfertőzött és a nemzeti életet hovatovább alapjaiban megrendítő útjairól nemcsak visszavezette: hitében, magyarságá! i i I I ban, nemzeti keresztény egymásrautaltságában megújította és megerősítette, hanem az újabb évszázadok alapjait eszmékkel, lerakta, azok megvalósításával pedig az újabb ezredév jövőjét biztosította! És amint Kánya Kálmán mondotta az elmúlt év májusának dicsőséges napjain: „Szent István az Egyház támogatásával, a II. Szilveszter pápa által küldött koronával fején vetette meg a magyar királyság alapját, amely azóta a viszontagságok, sorscsapások ellenére sem szűnt meg gyakran fényes és sohasem jelentőségnélküli szerepet játszani a Duna völgyében!“ ugyanúgy Szent István halálának, egyben „magasztos művének“ jubileuma is csak úgy tudta elindítani nemzetünket a megújhodás várva-várt új útjain, hogy „most 937 évvel az első legátus érkezése után“ Szentséges Atyánk az Eucharisztikus Világkongresszus megrendezését az ünneplő magyarságra bízta és ezekre a felejthetetlen napokra egy második Asztrikot küldött. hozzánk a hit, a hazaszeretet, az erkölcsi megújhodás biztos zálogával. Az 1937. év május hó 24. — és az 1938. év december hó 31. az a két dátum, az a két, hatalmas folyó, part, amelyek között végig hömpöly- gött a „Vinculum Caritatis“-nak, a szeretetnek, az erénynek tisztitő, öntöző, megújító folyama azon az országon, amelyet a legnagyobb magyar nevezett „nagy parlagnak“ ! (Szekfü Gyula után). Hogy azonban a szeretet és erény folyama a magyar néprétegekhez eljuthatott és áldó hatásait kifejthette, annak a dicső negyvenhárom évnek történelme támasztja alá, a- melyet a keresztény magyarság heroikusán vívott meg azért, hogy a katolicizmust, a keresztény szociális erkölcstan elveit közéleti tényezővé tegye és alapjaira a keresztény, nemzeti, szociális Magyarország alapjait lerakhassa! A sokáig üldözött keresztény gondolat harcosai előtt, a hosszú negyvenhárom év alatt, ragyogó színekben a keresztény, a nemzeti, a szociális Magyarország képe lebegett! Annak látása, az abba vetett hit öntött beléjük erőt, amikor küzdöttek üldözés, gáncsoskodás, mellőzés, agyonhallgatás ellenére is ! Annak vágya vezette őket, amikor küzdöttek.a katolikus, a keresztény gondolat érvényre juttatásáért a politika, a közélet minden vonalán! Eszméik diadaláért építették ki erős sajtószervezetüket. A tudo- i mány fegyvereivel vértezték fel magukat, hogy az intelligenciát visz- szahódítsák.. . Nagygyűléseket tartottak, hogy a gyermeket megmentsék Krisztusnak, a családi tisztességet megszilárdítsák, a magyar falut és így a magyar élet alaprétegét, Krisztushoz közelebb hozzák. És mindezt felfokozta, kiterjesztette, győzelemre vitte, életre érlelte első Szent Királyunk jubileumi esztendeje, ez a kettős szent év, az egész országot átformáló, az egész országra kiható hitéleti munkájával, az egész országot felrázó nemzeti munkájával: a soha el nem porladó Szent Jobb körülhordozá- sával. Ezt a hitéleti, honfiúi mérleget, örökséget, jövőt, küldetést tükrözik vissza az 1938-as év ragyogó betűi. .. 2404 szőlőtermelő 23.345 hektoliter must-termést Jelentett be az 1938. évi szüretről 21.460 hektoliter az ó-bor készletünk Eger, január 21. A városi fogyasztási adóhivatal nemrég készítette el az egri szüreti eredmény bejelentéséről és az ó-bor készletről készült kimutatást. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a kimutatás elkészítése nem a hivatal hibájából, hanem tisztán azért késett, mert egyes termelők csak a többszörös felszólításra tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek. Még január elején is történtek bejelentések. Az érdekes kimutatás szerint 2404 szőlőbirtokos és részes vagy feles szőlőmívelő az 1938. évi szü- ****♦**♦*♦•♦♦♦♦*♦♦♦♦*****♦*< rétről összesen 23,345 hektoliter és 53 liter must-termést jelentett be. Ebből vörös bor 661 hektoliter és 68 liter, siller bor 8805 hektoliter, fehér bor 13,878 hektoliter és 85 liter. A kimutatás szerint az 1938. évi december végén a következő volt Egeiben a bejelentett ó-bor készlet: ó vörös bor 1900 hl., ó siller bor 7426 hl., ó fehér bor 12,134 hl., összesen 21,460 hl. Az egri termelők 1938-ban 1023 hl. és 78 liter törkölybor készítésére kértek engedélyt. lugoszláuia semleges marad, ha a Földközi-tengeren uagy mtíshol háborús viszály tör ki Béllyén a pénteki vadászaton résztvett Olaszország belgrádi katonai attaséja is. Sztojadinovicsnak és Cianonak pénteken is bő alkalma nyílott a beható eszmecserére. Este a béllyei vadászkastélyban lakoma volt Ciano tiszteletére. Béllyéről jelentik, hogy pénteken délelőtt 10 órától délután 5 óráig, közbeeső ebédszünettel tartott a vadászat, közben ismételten politikai megbeszéléseket folytattak. Szombaton ugyanez a program. Vasárnap reggel Ciano elutazik Bély- lyéről Petrovcsicsba, ahol Pál kormányzó herceg vadászatán vesz részt. Belgrádból jelentik: A sajtó nagy részletességgel ismerteti Ciano fogadtatását és jugoszláviai tartózkodását. Feltűnő, hogy a tárgyalások anyagáról eddig egyetlen megjegyzés, vagy találgatás nem látott napvilágot. Annyi mindenesetre megállai pítható, hogy Ciano fogadtatása rendkívül szívélyes volt. A csütörtöki tárgyalásokról kiszivárgott hírekből megállapítható, hogy Ciano és Sztojadinovics eddig csak az általános politikai helyzetet vette vizsgálat tárgyává. Megállapítást nyert, hogy Jugoszlávia semlegességet kíván tanúsítani a francia-olasz feszültség kérdésében. Ezt a semlegességet előreláthatólag akkor is megőrizné, ha akár a Földközi-tengeren, akár máshol háborús viszály törne ki. Sztojadinovics hangoztatta, hogy Jugoszlávia ezután is kívül akar maradni minden ideológiai blokkon, bár mint kommunistaellenes állam, rokonszenvvel kiséri Olaszországnak és szövetségeseinek a kommintern ellen irányuló működését. A megbeszélések második részén szó volt a kisantant és a Balkánszövetség újjárendezéséről, mert, olasz felfogás szerint, nemcsak a kisantant, hanem
