Eger - napilap, 1939/1

1939-06-29 / 101. szám

Aba 8 fillér Eger, L. évfolyam, 101. szám. ♦ Csütörtök ♦ Trianon 20, 1939. június 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő £0 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Július 1-étől 1.100.000 pengő segélyt osztanak ki a hadirokkantainak és hadiözvegyeknek Eger, június 28. A HONSZ újpesti csoportja most tartotta évi rendes közgyűlését, a- melyen dr. vitéz Árvátfalvi Nagy István, a HONSZ országos elnöke is felszólalt. Kiemelte beszédében, hogy a szélsőjobboldali politika meg akarta bontani a HONSZ sorait is, ez azonban nem sikerült. Ezután bejelentette az országos elnök, hogy a honvédelmi miniszté­rium július l én a hadirokkantak és hadiözvegyek részére 1,100.000 pengő segély szétosztását kezdi meg. Csak negyven tanuló vehető fel a középiskolák első osztályába A bizonyítványok kiosztása után, hétfőn megkezdődtek a beiratások a középiskolák első osztályaiba. Az elsőévesek felvétele körül nagy iz­galom keletkezett, mert — mint ki­derült — újabb kultuszminiszteri rendelkezés alapján az új tanévre csak negyven tanulót lehet föl­venni. Hőman Bálint vallás- és közok­tatásügyi miniszter a létszámmeg- állapitással kapcsolatban nyilatko­zott és nyilatkozatában utalt arra, hogy az idén végre megállapított negyvenes létszám az a szám, amely mellett egyedül lehetséges igazán eredményes oktatást elképzelni. Az elsőosztályos tanulók számának meg­állapításánál tehát az oktatás ered­ményessége volt a mértékadó szem­pont. Nyilatkozata további részében a kultuszminiszter a zsidó diákok fel­vételének módozatait ismertette s azt általában az iskolaigazgatókra bízza. Az igazgatók az eddigi ta­pasztalatok alapján járnak el a zsidó tanulók felvételénél és a 40-es lét­szám keretén belül általában annyi zsidó tanulót vesznek majd fel, amennyi aránylagosan eddig is járt az illető iskolába. Ez a szám körül­belül megfelel a zsidóság országos arányszámának. Pór óra alatt szétkapkoötdk a kassai filléres gyors jegyeit Jegyuzsorások nyerészkedésre használják fel a filléres utazásokat Eger, június 28. Óriási méretű érdeklődés nyilvá­nult meg a második egri filléres utazás iránt is, amely ezúttal a fel­szabadult Felvidék legnagyobb vá­rosa, Kassa megtekintésére nyújt olcsó alkalmat s egyben lehetőséget arra, hogy Eger közönsége elvigye és kifejezze kegyeletét a nagy feje­delem emléke előtt. Félig-meddig társadalmi demonstráció is ez a ki­rándulás Kassára, mert Eger két legrégibb és legnagyobb társadalmi egyesülése, a történelmi múltat hor­dozó Negyedmesteri Testület és az újabb munkásnemzedéket reprezen­táló Katolikus Legényegylet hiva­talos látogatása és hódoló tisztel­gése Rákóczi nagyságos fejedelem városában. A Máv. igazgatóság a kért 1400 személyes vonat helyett csak 1050 jegy kiadását engedélyezte. Az egri idegenforgalmi hivatal pénteken reg­gel 9 órakor kezdte meg az előjegy­zett jegyek kiadását, s a közönség olyan óriási tömegben jelentkezett a jegyekért, hogy déli 1 órakor már egyetlen eladatlan jegye sem volt a hivatalnak. A reménykedők péntek óta is állandóan ostromolják a hi­vatalt jegyekért, reményük azonban hiábavaló, mert ha esetleg néhány szerencsés jegytulajdonos nem is utazik, jegyét nem hozza vissza a hivatalba visszaváltás végett, hanem magánforgalomban értékesíti s per­cek alatt talál rá vevőt. Ezzel kapcsolatban rá kell mu­tatnunk egy olyan körülményre, amely azonnali és a legerélyesebb intézkedést sürgeti. Ismételten tu­domásunkra hozták, s most ismét panasz tárgyává tették azt, hogy keleti kalmárszellemű üzleti érzék­kel bíró egyes élelmesek a filléres utazások konjunktúráját meg nem engedhető és eléggé el nem ítélhető jogtalan jövedelemszerzésre hasz­nálják fel. A jegyeket felvásárol­ják s később, amikor már minden jegy elfogyott, uzsoraáron kínálják eladásra. Most is előfordult, hogy a kassai gyors 3-60 pengős jegyeit 5 pengőért kínálták s a közönség tehetetlen ezekkel a jegyüzérekkel szemben. De tehetetlen a menet­jegyiroda is, mert az köteles ki­adni a jelentkezőknek annyi jegyet, ahányat kérnek, mert hiszen nem ellenőrizhető, hogy valóban a csa­ládtagok megbízásából vásárol-e több jegyet valaki, vagy esetleg zugforgalomban akarja-e értékesí­teni. A visszaélések megakadályozása érdekében leghelyesebben teszi a közönség, ha a jegyet felárral kí­náló üzérkedőket azonnal feljelenti a rendőrségen, amelynek megvan­nak a törvényes eszközei arra, hogy elvegye a kedvét a lelki- ismeretlen jegykufároknak a jog­talan haszonszerzéstől. Eger dalosai a kassai országos clalosünnepen A magyar nemzeti érzelmeknek régen volt olyan hatalmas és tün­tető megnyilatkozása, mint a most múlt szombat és vasárnap Kassán, mikor a régi csonkaország dalosai — számszerint tizenkétezren — el­zarándokoltak Rákóczi ősi városába, hol a Nagyságos Fejedelem örökké élő szelleme vezérelte a magyar honfi-lelkeket az elnyomatás keserű 20 esztendős rabsága alatt és át­vezette őket a piros-fehér-zöld lo­bogó oltalmazó palástja alá. A felszabadult Kassa az utolsó nyolc hónapban élő jelképe a ma­gyar feltámadásba vetett bizalmunk­nak s természetes, hogy folytonosan látogatják repeső szívvel az anya­ország lakosainak őrömtől köny- nyező ezrei, n Magyar Dalos Egye­sületek Országos Szövetsége — jól­lehet csak tavaly, 1938-ban rendezte utolsó dalosversenyét Székesfehér­váron, Szent István városában és a szokásrend szerint csak két év múlva következett volna el az újabb országos dalostalálkozó, — meg­érezte a magyar dalostársadalom szíve-vágyát és összehívta egy szép­séges ünnepségre a magyar daloso kát, hogy a történelmi falak között lengessék meg tízezer ajkon egy­szerre a magyar dalt, melyben össze­forrjon a visszatért kincses Felvidék magyar lelke. Erre a nagy találkozóra nyolc zsúfolt különvonat vitte az ország legtávolabbi vidékeiről is a magyar dalárdákat: 170 dalosegyesületet Kassa felé, ahol az ünnepélyes külsőségek minden díszével s a lel­kek igaz örömével fogadták a ma­gyar Orfeüszokat. A fogadás és el­szállásolás technikai bonyodalmai után szombaton délután 5 órakor a gyönyörűséges dóm déli oldalán kiképzett Szent Korona téren 170 színpompás zászló alatt, 170 szebb­nél-szebb díszmagyaros kassai ko­szorúslánnyal élükön vonultak fel a szívélyes fogadási ünnephez a jó részben, érdekes magyaros vagy egyenesen népi magyaros ruhákba öltözött daloscsoportok, majd hó­doló elvonulást rendeztek a nagy Fejedelem koszorúkkal elhalmozott síremléke előtt. Este fél 7 órai kez­dettel egyházi hangversenyeket ren­deztek az ország legkiválóbb ve­gyes- és férfikarai a dómban, a premontreiek szép templomában, meg a ref. és evangélikus templo­mokban. Napszállta után pedig meg­indult a 170 dalárda egymást ke- resztül-kasúl szelő mozgása lárnpio- nos csíkokban a koszorús-leányok­hoz szerenád-éneklésre. Még az éj­fél utáni órákban is zsongóan moz­galmas volt a híres kassai Fő­utca. Vasárnap reggel a Szent-Korona téren tartott szabadtéri dalos-mise után fél 10 órakor megkezdődött a város 7 nagy termében a dalárdák egyéni hangversenye, melyeken egy- egy helyiségben 20—25 egyesület egymásután önálló szereplésben mu­tatta be zenei készültségét — va­lóban nemes versengésben, melynek lelki emelkedettségét nem zavarta meg a szokásos versenyek idegölő izgalma, a késhegyig menő harc a zsűri helyezéseinek sorrendi elsőbb­ségeiért. Nagyon helyesen gondolta el a Dalos-Szövetség, hogy megkí­méli ezúttal a verseny-éneklés gyöt­relmeitől a dalosokat, tapasztala­tunk azt mutatja, hogy ez egyál­talán nem csökkentette a dalosok művészi ambícióját, sőt a drukktól felszabadult szívekből sokkal sza­badabban ömlött a művészi szépség, Tart pour Tart — magáért a mű­vészi eszményért.

Next

/
Thumbnails
Contents