Eger - napilap, 1939/1

1939-06-22 / 97. szám

9 E G E F 1939. június 22 állomás személyzete pallókat fekte­tett a rakodóházak magas folyosója és a kocsik ajtaja közé és ezeken sikerült a közönségnek az állomás elé jutnia, ahonnan fiákerek vitték az utasokat a Deák Ferenc utcáig. Állandó munkában a tűzoltóság és a mentők Az újabb és újabb rohamokban megismétlődő hatalmas záporok ne­héz feladat elé állították a tűzoltó­ságot. Alig, hogy lezudúlt az első víz­tömeg, már hívták is őket a Szé- chenyi-útra, hol az üzletekbe folyt be a víz. Majd a Knézich-utcát el­árasztó víztömeget kellett a sza­kadó záporban és csattogó villám- csapások között leereszteniök. Az erős villámlás miatt ekkor még a telefonösszeköttetés szünetelt. Ká­bel telefonon és küldöncök útján egymásután kapták a hívásokat. A telefonösszeköttetés megindultával szünet nélkül érkeztek segélyhívó kérések. Az Arany János-utca 5., a Szvo- rényi-út 18, a Deák Ferenc-utca 68. számú házakból kellett a szennyes áradatból életmetést végezniök. Két asszonyt és két férfit kellett a tűz­oltóságnak kimenteni, miközben két tűzoltót magával sodort az ár, de társaik kimentették \őket. 18 helyen nyújtott segélyt a tűz­oltóság, de még 19 más helyre is kiküldték őket, ahol azonban sze­relék és ember hiányában csupán a mentési munkálatokat irányították. Halálos villámcsapás a Naggkocson A záport és jégesőt félelmesen csattogó villámcsapások kísérték szüntelenül. Az egyik villámcsapás emberéletet is követelt áldozatul. A Nagykocs egyik szőlőjében a dombtetőre épült deszkakunyhóba húzódott öt szőllőmunkás, közöttük Farkas Mihály 32 éves földműves is, aki a kunyhó egyik gerenda­oszlopához támaszkodott. Egyszerre vakító fény támadt és irtózatos erejű légnyomás terítette földre és dobta ki a munkásokat a kunyhó­ból: beütött a villám. A villámcsapás halálra sújtotta Farkas Mihályt. A villám a bal füle fölött hatolt be és felső testében négy ágra oszlott. Egyik ág a jobb felsőkaron jött ki, másik a jobb mellkason, harmadik a köldök fö­lött, negyedik al köldök alatt s mindezeken a helyeken szakított sebeket okozott. A többieknek a légnyomáson és az ijedtségen kívül más bajuk nem történt. Az este folyamán kiszállt a helyszínre a csendőrséggel Skultéthy Béla dr. vá­rosi orvos, aki a temetési engedélyt megadta. Erzsébet fürdő és vlzgyégylntézet Egerben elsőrendű gőz-, kád- és iszapfürdője reuma­tikus fájdalmak legbiztosabb ggóggeszköze! _________Olcsó bérletjegyek.__________ a szőlőkben 15—30 százalékos kárt kiméit s i'hatását mérsékelte az, okozott. A jég pásztásan hullt,>úgy hogy esővel vegyesen hullott, hogy egyes helyeket teljesen meg­Mit kell tenni & további árvizek megelőzésére Az áradás már harmadszor önti el négy héten belül a város mé­lyebben fekvő részeit és komoly ká­rokat okoz a polgárság vagyonában, sőt már a tűzoltóság a vízből élet­mentési munkálatokat is végzett legutóbb. Kétségtelen, hogy az idei időjárás szokatlanul szeszélyes és évtizedek óta nem volt példa ilyen gyorsan zúduló víztömegekre. A há­romszoros tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a jövőben számítani lehet és kell hasonló zivatarokra; ha évtizedek múlva is, de nem le­hetetlen, hogy hasonló árvizek dúl­nak a belvárosban. Éppen ezért a város vezetőségé­nek alapos megfontolás tárgyává kell tennie a tapasztalatokat és mindent el kell követnie a lehető legrövidebb időn belül, hogy az adófizető polgárok feje felől ezeket a csapásokat a lehetőség szerint elhárítsa. Itt elsősorban a csatorna- hálózat kibővítésére gondolunk. Meg kell vizsgálni, hogy a csatorna- rendszer elegendő méretű-e ilyen nagy tömegű és sebes víz elközve- títésére. A második kérdés az, hogyan lehetne megakadályozni a csatornanyílások gyors eltömődését. Ezen a bajon talán a hegyi utak állandó burkolattal való ellátása segítene. A Kovács János utcát és a Csiky Sándor utcát szilárd anyag­gal kellene burkolni, amit nem hord le a víz. Ezenkívül meg kell állapítani, hogy a csatornanyílások száma ezeken a magaslati utcákon kevés. El lehet képzelni, hogy ha a Gimnázium utcán két vagy három nagyméretű víznyelőt helyeznek el, a víz mennyisége és sodra is keve­sebb lesz, amikor a Széchenyi ut­cára leérkezik. Ugyancsak meg­oldásokat kell találni az állomás környéke és a Makiári—Kertész utcák környéke ármentesítésére ha­sonló módszerekkel. Kilenc munkás közé ütött a villám a Pajdóson A másik veszedelmes villám a Pajdoson ütött le. Itt Baranyai kárpitos szőlőjében kilenc munkás dolgozott. A munkások a diófa alatt épült kunyhóba menekültek a vihar elől s a villám közelükben csapott le. Négyen sebesültek meg a villám- csapás következtében s részben égési sebeket, részben kisebb bénulásokat szenvedtek. Az egyik sebesültet, Víg Lajosné Szabó Erzsébetet az Irgalmasok egri kórházában ápolják. Teleki ffiihtíly gróf fölöműuelésügyi miniszter a szőlőtelepítési tilalom felfüggesztését jelentette be a kecskeméti borünnepen Villámcsapások a városban A villámcsapásokból a város belső részének is bőven jutott. Egyik vil­lám a Ruzsin-féle ház tűzfalának egy részét vágta le és szórta be az Erlach-féle ház udvarába, kisebb károkat okozva, másik a városháza előcsarnokának egyik ajtóját tépte ki, a harmadik a Dobó-utca egyik házának udvarán csapott le. A vihar csak fél öt tájban szűnt meg s nyomában egy feldúlt város, levert vidék maradt. A tűzoltóság kérése a közönséghez A tűzoltótestület ismételten fel­hívja a közönség figyelmét arra, hogy a csekély számú tűzoltóság munkája elsősorban az emberi élet és ezzel kapcsolatos műszaki men­tésekre irányulhat. Nem áll tehát módjában, — de ez hivatásával össze sem egyeztethető, — hogy pinceszivattyuzást eszközöljön. A rendelkezésére álló szivattyú­kat a kérés sorrendjében (figyelembe véve a veszélyességi fokot is) ki­adja, kezelését bemutatja; a gépet felszerelteti. Munkaerőt azonban a a magánfél tartozik kiállítani. A telefonon kért segélyhívásokat szabatosan és röviden kéri megadni a tűzoltóság. Előfordult ugyanis, hogy többen pince szivattyúzáshoz kértek fecskendőt, de közben a fo­lyamatban lévő mentési munkáról tájékoztatást kértek. Ezzel a kíván­csiságukkal fontos rendeltetése elől vonják el a telefon forgalmat és feltartják a tűzoltóságot munkájában. Az eseményekről bő ismertetőt nyújt a sajtó, ne tartsuk fel az amúgy is erejükön felül igénybe vett tűzoltóságot kérdezősködések- kel. 71 milliméter csapadék A Meteorologiai Intézet egri ki- rendeltségének mérése szerint a hétfő délutáni öt negyedórás zápor alkalmával 71 milliméter csapadék esett. Visszalapozván az egri állo­más könyveibe, megállapítható, hogy 15 év óta nem fordult elő, hogy egyszerre ilyen bőséges csa­padék hulljon a városra. Eger, junius 21. Vasárnap tartották meg Kecske­méten az első, kongresszussal egy­bekötött országos szőlő- és borna­pot. A kongresszuson Waldbott Kele­men báró, a szőlősgazdák országos egyesületének elnöke méltatta a bor- értékesítés érdekében tett kormány­intézkedéseket és előterjesztette a bortermelők kívánságait, amelyek közül a főbbek: a szőlő- és borfo­gyasztás emelése, a minőségi borok fokozottabb védelme, a kivitel tá­mogatása, az intervenciós vásárlá­sok fejlesztése és a hitelkérdés ren­dezése. Teleki Mihály gróf földmű­velésügyi miniszter nagyhatású be­szédet tartott. Biztosította a kong­resszust, hogy a kormány, kisem­bervédő politikájának megfelelően, nagyobb mértékben támogatni kí­vánja a szőlő- és bortermelést, amely igen sok kisembernek ad munkát és jövedelmet. Az idei nagy terméski­látásra tekintettel, gondoskodás tör­tént arról, hogy az intervenciós szervnek 220.000 hektoliter befo­gadóképességű pincék álljanak ren­delkezésre, szükség esetén még újabb pincéket is fognak bérelni. Teleki Mihály gróf kijelentette, hogy az intervenciós must árának eme­lése érdekében tárgyalni fog a pénz­ügyminiszterrel. A hegyvidéki bo­rok értékesítésére alakult szövet­kezet már eddig is eredményesen működött. A kivitel terén ugyan némi elzárkózás tapasztalható a ma­gyar szőlővel szemben, de máris megállapodás létesült a német piac­cal, az idén Németország jóval több szőlőt vesz fel, mint tavaly, a szőlő ára tehát magasabban alakulhat. Igen fontos a belső fogyasztás eme­lése, de ennek előfeltétele az, hogy a gazdák gondoskodjanak a minősé­gek javításáról. A kereskedelemnek az a köteles­sége, — folytatta a miniszter, — hogy bekapcsolódjék az értékesítés­be, de azt semmi esetre sem en­gedjük meg, hogy szüretkor a must árát letörjék és a termelő ne kapja meg fáradságos munkájának jutal­mát. Azután a hegyközségi törvénnyel foglalkozott Teleki Mihály gróf és méltatta a visszacsatolt területek jelentőségét. A csonkaország szőlő- területe 360.000 hold volt, ez a visszacsatolás után csak 16.000 holddal emelkedett, az ország lako­sainak száma azonban egymillióval nagyobb. Ezzel kapcsolatban a kon­gresszus lelkes helyeslése közben bejelentette a miniszter, hogy a hegyközségi törvénynek a szőlőtele­15—30 százalékos jéqkár Az esővel hulló borsónagyságú jég az eddigi megállapítások szerint

Next

/
Thumbnails
Contents