Eger - napilap, 1939/1

1939-01-17 / 10. szám

1939 január 17. 3 EGER Táviratok a világ minden részéből. Chamberlain angol miniszterelnök tegnap délután 6 óra 25 perckor megérkezett Londonba. A miniszter- elnököt a Viktória pályaudvaron több ezer főnyi közönség lelkesen ünnepelte. Chamberlain mosolyogva fogadta az ünneplést és az üdvöz­lésre adott válaszában megelégedé­sét fejezte ki útjának eredményéről. Chamberlain és Mussolini táviratot váltottak egymással. Chamberlain köszönetét mondott a táviratban a szíves fogadtatásért. Hasonló távirat váltás történt Halifax lord és Ciano gróf között. — A prágai hivatalos lapban megjelent a csehszlovákiai kommunista és szociáldemokrata párt feloszlatásáról szóló rendelet. — A spanyol nemzeti csapatok tegnap ismét nagyjelentőségű győzelmet arattak. A katalán fronton elfoglal­ták Tarrega és Reus városát. Az előbbi igen fontos kereskedelmi gócpont, az utóbbi pedig nagy- jelentőségű ipari város. A nem­zetiek kezébe került több köztár­sasági hajó is gazdag rakománnyal. A spanyol polgárháború fejlemé­nyeivel kapcsolatban a Temps va­sárnapi száma feltűnően érdekes cikket közöl. A lap cikkírójának véleménye szerint a spanyol harc­téri események könnyen dűlőre vi­hetik a polgárháború ügyét. Ha Franco tábornoknak sikerül előnyo­mulását továbbra is az eddigi len­dületes erővel folytatnia, akkor Tor- tosa és Tarragona eleste már csak napok kérdése, s ez esetben Barce­lona sorsa is reménytelen. A Temps véleménye szerint a polgár- háborúnak ez a váratlan fordulata úgy a spanyol, mint nemzetközi szempontból egyaránt messzemenő következményeket vonhat maga után. — Csáky István gróf külügyminisz­ter vasárnap délután 13 óra 15 perckor Berlinbe utazott, hogy lá­togatást tegyen Ribbentrop német külügyminiszternél és megbeszélése­ket folytasson vele. — Az olasz— angol megbeszélés értelmében újból rendezik Szudán és Olasz-Kelet- afrika, Kenya és Brit-Szomáli föld cacssiaicatsaKSEaai|satsi(atsnai Özv. Ungár Ignácné úgy a saját, mint gyermekei, unokái és egész családja nevében tu­datja, hogy forrón szeretett férje, a legjobb apa, testvér, rokon és barát Uniár ]|iít Budapesten elhunyt és vasár­nap folyó hó 15-én a rákos- keresztúri izr. temetőben he­lyezték örök nyugalomra. határvonalát. — Becsbe érkeztek a magyar — német kultúregyezmény megkötésére kiküldött bizottság tag­Eger, január 16. A magyar legelők sivár állapota és az állattenyésztés hanyatlása hívta életre a Zöldmező Mozgal­mat, amelynek az a célja, hogy a kisgazdák megismerjék a legelő karbantartására vonatkozó ismere­teket, hozzáfejlesszék a mezőgazda­ság többi ágához az állattenyész­tést és élvezzék mindazokat a gaz­dasági, anyagi előnyöket, amelye­ket az állattenyésztés ad. Hogy mennyire szükség van a mozga­lomra Egerben is, kitűnt a Zöld­mező Mozgalom nyolcnapos egri tanfolyamának záróvizsgáján, ami­kor is az egyik felszólaló rámuta­tott arra, hogy az egri állatállo­mány az utolsó negyven év alatt felére csökkent. A legelők elha­nyagoltak, a trágya szükségletet nem lehet kielégíteni, a gazdák az ál­lattartásból úgyszólván alig keres­nek. A Zöldmező Mozgalom vasárnap tartotta egri tanfolyamának záró­vizsgáját. A városháza nagytermé­ben fegyelmezett sorokban foglalt helyet a tanfolyam ötven gazda­résztvevője, közülük huszonöt egri gazda. Két nemzedék találkozott itt össze a tudásért való nemes munkában, 25 évtől 60 évig ter­jedő korhatárral. Felemelő volt az a katonás fegyelem, amivel a résztvevők felálltak padjaikban, hogy a belépő vizsgabizottságot fo­gadják. Ilyen fegyelemben éltek egyébként a hallgatók a diákszál­lóban a tanfolyam nyolc napja alatt Tolvaly Zoltán és Milkovics Géza központi előadók vezetése alatt. Az előadói emelvényen dr. Poynár Ernő ny. vm. főjegyző, miniszteri vizsgabiztos, dr. Piukovich József a Zöldmező Szövetség ügyvezető al- elnöke és a város képviseletében Frank Tivadar főjegyző foglaltak ■ helyet. Az említett két előadón kí­vül Loydl István tb. főszolgabíró és dr. Mészáros József, az Alföldi Szarvasmarhatenyésztő Egyesület igazgatója kérdezték a különböző tárgyakról a hallgatókat és legtel­jesebb elismeréssel kell adózni an­nak a tudásnak, amely a feleletek­ből nyolc kemény nap munkájának eredményeként kibontakozott. ;A legelőkezelés, újítás, fenntartás, a szarvasmarhatenyésztés és a lege­lőkre vonatkozó jogi ismeretek te­kintetében valamennyi gazda kitű­nően felelt. Befejezésül dr. Poynár Ernő is­mertette a Zöldmező Mozgalom jai. — A kölni pályaudvaron egy vasúti szerelvény halálra gázolt öt vasúti munkást. megindulásának körülményeit és örömmel állapította meg, hogy a nyolcnapos tanfolyam rendkívül si­keres volt. Végül a földművelési miniszter nevében köszönetét mon­dott az ügyvezető alelnöknek és az előadóknak lelkes munkájukért. Piukovich József a mozgalom irányelveit vázolta. — Szokatlan — mondotta többek között — hogy mi az ütóbbi időben a füvekkel fog­lalkozunk, holott eddig csak a szántóművelést szorgalmaztuk. Be kellett látnunk azonban, hogy visz- sza kell térni azokhoz az elvekhez, amelyek szerint itt a magyarság virágzó állattenyésztést űzött. Ez­előtt hétszáz évvel Julián barát eltávozott az országból, hogy mesz- sze keleten megkeresse a magyar­ság őshazáját és testvéreit. Most, a trianoni béke után idehaza kezd­tünk kutatni önmagunk is értéke­ink után. Meg kellett állapítani, hogy az országban sok olyan terü­let van, amely nem adja azt a hasz­not, amelyet kellő műveléssel meg kell adnia. Egy szegény nép pedig nem engedheti meg magának azt a fényűzést, kogy elhanyagolja azo­kat a tényezőket, amelyekből él. Örömmel állapítja meg, hogy fa vizsgán megjelent dr. Hedry Lő­rinc főispán, aki már évekkel ez­előtt támogatta a mozgalom heves- | megyei megindulását. A munkát | magunkon kell elkezdeni. Mindenki | Budapestről várja a csodát, pedig ' az életnek innen kell kiindulni, a | földművelés és állattenyésztés fel- ; bomlott egyensúlyát a városok és ! falvak határában kell helyreálli- * tani. A hallgatók nevében Nagy Kál­mán, a Mária utcai földműves Ol­vasókör elnöke mondott köszönetét a tanfolyam megrendezéséért. — Mi, mondotta — a magyar földmű­ves természetes tartózkodásával fo­gadtuk. a Zöldmező Mozgalmat, is­merve a magyar élet soknevű és bennünket sokszor becsapó mozgal­mait. Az élet útján járva sokszor találkozunk magvetőkkel, akikről kiderül, hogy konkolybintők. Meg­győződtünk azonban arról, hogy ez a mozgalom jót akar velünk, mert az a célja, hogy felrázza a magyar gazdát. Valóban : nem elég, ha van parlament és harcképes hadsereg, kell, hogy az egész állami rendet egészséges földművesréteg 'támasz- sza alá, amely ki tudja használnia a földben rejlő értékeket. Köszöne­tét mondunk ezért a tanfolyamért a földművelési miniszter úrnak, a Kitűnő eredménnyel fejeződött be a nyolcnapos egri zöldmező tanfolyam Vasárnap délelőtt ötven gazda vizsgázott a városháza nagytermében mi lelkes, régi zöldmező-társunk­nak, de köszönetét mondunk előadó­inknak, elsősorban Tholvaly Zol­tánnak, aki e nyolc nap alatt nem­csak tanított, hanem barátunk is lett. Csak azt mondhatom: ha találkozunk nadrágos emberrel, néz­zük meg, megvan-e benne az ő igazi magyar úrisága. A hallgatók nevében még egy vidéki gazda és Csanádi Ignác föld­műves szólalt fel, azután Piuko­vich József kiosztotta a hallgatók bizonyítványát és zöldmező-gazdákká avatták őket. Újra szabályozták az élelmiszerelárusító üzemek vasárnapi nyitvatartását A kereskedelmi és közlekedés- ügyi miniszter rendeletet adott ki a kereskedelmi és piaci árusítás vasárnapi és Szent István napi szü­net részletes szabályozása tárgyá­ban. Budapest területén kívül az ország egyéb részében azokat az üzleteket, amelyekben kizárólag, vagy túlnyomóan élelmiszereket áru­sítanak, november 1-tól április 30-ig reggel 7 órától 8 óráig szabad nyit­va tartani. Ezekben az üzletekben az említett idő alatt kizárólag élelmi­szert szabad árusítani. Azokat az üzleteket, amelyekben nem kizáró­lag, vagy túlnyomóan élelmiszert árulnak, egész napon át zárva kell tartani. A nyitva tartható élelmiszer- üzletekből az élelmiszert reggel 7 órától 9-ig házhoz szabad szállítani. Budapest területén kívül az or­szág egyéb részében a nyílt árusí­tási üzletek, tekintet nélkül arra, hogy túlnyomóan, vagy kizárólag élelmiszert, vagy egyéb árut árusí­tanak, május 1-től október 31-ig reggel 6 órától 8 óráig szabad nyitva tartani. Azonban a városok­ban és községekben, amelyeknek területén vasárnap hetivásárt tar­tanak, a nyílt árusítási üzletek, te­kintet nélkül arra, hogy azokban túlnyomóan, vagy kizárólag élelmi­szert, vagy egyéb árut árusítanak, november 1-től április 30-ig délelőtt 11 óráig, május 1-től október 31-ig pedig reggel 6-tól 9 óráig szabad nyitva tartani. Azokat a péküzleteket és pékfió­kokat, amelyekben ^hétköznap kizá­rólag kenyeret, péksüteményt, leve­gőkenyeret, tejet, tejterméket, to­jást, lisztet, sót, élesztőt, gyümöl-

Next

/
Thumbnails
Contents