Eger - napilap, 1939/1
1939-06-15 / 93. szám
Eger, L. évfolyam, 93. szám. Á E Ä 8 FILLÉR * Csütörtök * Trianon 20, 1939. június 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefon: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VARMEGYEI politikai napilap 1Z7 ezer pengő költséggel megújítják az egri főszékesegyhazct fiz érsekség és főkáptalan az egri építőiparért Az ú| magfai1 törvényhozás munkája — ha formailag nem is — lényegében már megkezdődött azzal, hogy gróf Teleki Pál hétfői nagy beszédében, amelyet a hatalmas többséget alkotó Magyar Élet Pártjának értekezletén elmondott, kijelölte a jövő útjait, minisztertársai pedig az üdvös, fontos és sürgős törvények egész sorának megalkotását jelentették be. Mindez annak a jele, hogy a magyar nemzet bizalmát élvező többségi pártnak és vezetőinek legfontosabb gondjuk a nemzet érdekeinek szolgálata s az erre irányuló munka. Ugyanolyan mélységesen magyar, szerény és becsületes volt ez a törvényhozási időszakot megnyitó pártértekezlet, amilyen volt az első titkos választás. S éppen ez az, ami jó reményekre jogosít az új parlament munkáját illetően. Hiszen a választások küzdelme alatt sem a kormány, sem pedig hívei nem éltek olcsó politikai fegyverekkel, a demagógiával, a szenvedélyek felkorbácsolásának eszközével, sem pedig az ígérgetés tetszetős frázisaival. Ez a kormány és ez a kormánypárt — nem ígért semmit, csak becsületes jószándékot és munkát. Eszerint kell megítélni azt a hatalmas győzelmet is, amelyet gróf Teleki Pál kormánya és pártja az első titkos választásokon aratott A magyar nép erről az oldalról igazán kevés Ígéretet hallott; a kormány elnöke és hívei többet beszéltek kötelességekről, mint jogokról, nem osztottak fel nemlévő földeket, nem osztogattak ingyen és megnemérde- melt stallumokat és nem hajigálták a lelkek felé a lázadás fáklyáit. A magyar nép válasza — a magyar politika történelmében egészen páratlan mértékben — helyeslő és igenlő volt, amint ezt a kormány népi politikáját képviselő törvényhozók óriási abszolút többsége mutatja. Ez a politika nem hódolt divatnak, hanem az örök magyar alkotmányosság, a józanság és a magyar függetlenség érzésére s az ebből eredő kötelességtelj esitésre apellált. Ennek az irányzatnak, a Magyar Élet politikájának nem voltak olyan szervezetei, amelyek manapság már csak divatból is az iskolásgyermekek, vagy a családi tűzhelyek körében pártjelszavakat és jelvényeket igyekeznek a lelkekbe égetni. Ennek a józan és mértékletes pártnak le kellett mondania minden nemtelen eszközről s így kellett megküzdenie a sors mostohasága által teremtett örök elégedetlenséggel és azzal az örök ellenzékiséggel, amely még a régi szabadságmozgalmak idejéből megmaradt a lelkekben s amelynek káros voltára éppen a keresztény jobboldali irányzat nagy előharcosa, Gömbös Gyula hívta fel a figyelmet. Teleki Pál kormánya és pártja mégis példátlan győzelmet aratott ezen a választáson, talán éppen azért, mert nem tárt sokkal többet népünk elé, mint becsületességét, józanságát és jószándékát. S ha most végigtekintünk az új képviselőház padsorain, amelyeknek egészen különleges hangulatot ad a Magyar Élet Pártja képviselői által viselt egyszerű, fekete magyar ruha, akkor máris látjuk és érezzük, hogy hogy ezek az emberek — dolgozni jöttek ide. Milyen könnyű gúnyos szavakkal, vagy a dolgok lényegét elkerülő izgató frázisokkal szidni a „rendszert“ és az államot vezető férfiak munkásságát! Nehéz azonban az élet ezernyi ezer területén építeni, az élet valóságába elmélyedni és így maradandó előnyökkel gazdagítani a magyar népet.. . Ez a feladat vár most az új képviselőházra, amelynek többsége fegyelmezett egységben készült fel a munkára. A munka menetrendjét máris ismerjük : földreform, szociálpolitikai és családvédelmi alap létesítése, új állampolgársági törvény, jobb és teljesebb népoktatás, a hadsereg megerősítése és erejének fokozása, házadómentesség, adóreform, házhelyakció, munkásházak és családi otthonok építése, sajtótörvény, összeférhetetlenségi törvény, szövetkezeti reform, a munkaközvetítés államosítása és a pártpolitikán felülálló intézményes munkásérdekképviselet megteremtése, erélyes, bátor és felelős külpolitika stb. Valóban óriási munka vár erre a parlamentre, amelyet joggal nevezhetünk a nemzeti függetlenség és fegyelem törvényhozásának. A magyar nép megértette, hogy boldogulása ettől a becsületes munkától függ. Reméljük, hogy megértik ezt a korszerű parancsot azok is, akik nem a kormány oldalán állanak. Mert addig és annyiban leszünk boldogok és magyarok, amennyi józan alkotó munkával járulunk a nemzet lelki és anyagi gazdagításához. Eger, június 14. 1937 májusában múlt száz éve, hogy az egri főszékesegyházat felszentelték. Az évszázados épületet az idő az utóbbi évtizedekben nagyon megviselte s az érsekség és főkáptalan a jubileum évében elhatározták, hogy renováltatják a székesegyházat. Ennek a tervnek a megvalósítására most került sor. Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trónálló és az egri székesfőkáptalan rendkívül nagy anyagi áldozattal gondoskodnak arról, hogy a föszékesegyház külső megjelenésében méltó legyen Eger, június 14 Az egri katolikus egyházközségi képviselőtestület végleges megalakulása a képviselőtestület június 11-i ülésén történt meg. A közgyűlést a ferencesek fehértermében Novak Sándor apát, kanonok-plébános nyitotta meg, emelkedett szavakkal világítván rá a magyar nemzet ezeréves katolikus jellegére. A magyar nemzet — mondotta többek között — már történelme kezdetén megtanult imádkozni és keresztet faragni s a kereszt díszítette minden időkben a palotákat és kunyhókat egyaránt. A katolikus vallás kísérte a nemzetet bölcsőjétől kezdve s tette naggyá, erőssé, hatalmassá. Amilyen egységesen összetartozik és összeforrott a test a lélekkel, éppenúgy összetartozik és összeforrott a katolikus vallás magyarságunkkal. E kettő egymástól elválaszthatatlan. A megnyitó után bejelentette az elnök, hogy a március 12-én megejtett sorsolás alapján kik maradtak az egyházközségi képviselőtestület tagjai, a kimaradottak helyébe kiket választottak meg, kiket nevezett ki dr. Szmrecsányi Lajos érsek és végül kik hivatalból tagjai a közgyűlésnek. Mindezeket megállapítván, a képviselőtestület megválasztotta az egyházközség világi vezetőségét. hivatásához. A renoválás munkálatainak elvégzésére Nagy Péter egyházmegyei építész kapott megbízást, a művezető-építészeti teendőket Hevesy Sándor mérnök végzi. A munkálatok 127 ezer pengőbe kerülnek. Az évek óta nagyobb közmunkák nélkül tengődő egri építőipar számára komoly munkaalkalmat jelent a tekintélyes összegű építkezés s az iparosság hálával gondol a székes- egyház fenntartóira, akik ilyen nehéz időben támogatására sietnek. A renoválást a szerződés szerint október 31-ig kell befejezni. Az elnök indítványára világi elnöknek ismét dr. Petro Kálmánt, alelnöknek Breznay Imrét, gondnoknak Vanyek Józsefet, pénztárosnak Barsy Istvánt és jegyzőnek Bőt a Józsefet választotta meg a képviselőtestület. Az egyházközségi képviselőtestület az alábbi 14 tagot választotta be az egyházközségi tanácsba: Al- berthy István, Bóta János, dr. Fejér József, Losonczy Sándor, Radii Károly, Saáry Rafael, Vass Bernát, Balogh Jenő, Breznay Imre, Fazekas Albert, Meilinger Ödön, Rap- csák József, Yálent Miklós. Póttagoknak: Koncz István, Juhász Pál, Tóth Ferenc, Korény József, Ivánszky Lajos, Farkas János és Tóth András. Az Érsek főpásztor kinevezésével tagjai az egyházközségi tanácsnak: Ivánovich Ambrus, Husovszky Kálmán, Liptai András, Rakvách Rezső és dr. Szabó Oszkár. Hivatalból tagjai az egyházközségi tanácsnak: Az egyházi és világi elnökök (Novák Sándor és dr. Petro Kálmán), Vanyek József gondnok és Barsy István pénztáros. A különféle bizottságokat és szakosztályokat a következőképpen választották meg: Elnök javaslatára a közgyűlés a számvizsgáló bizottságba-. Ivánovich Ambrus, Szalay Pál, Lestál Miklós képviselőtestüAz egri katolikus egyházközség ismét Petro Kálmánt választotta világi elnökévé fiz egyházközségi képviselet véglegesen megalakult
