Eger - napilap, 1939/1

1939-06-13 / 92. szám

ÄRA 8 FILLÉR ♦ Kedd # Eger, L. évfolyam, 92. szám Trianon 20, 1939. június 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő SO fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Az egyetemi önkéntes munkaszolgálat főparancsnokának felhívása a nemzet ifjúságához Az egyetemi önkéntes munkaszol­gálat most megjelent tájékoztatójá­ban vitéz Szinay Béla ny. altábor­nagy, főparancsnok a következő fel­hívást intézte az érdekeltekhez: Harmadik éve szólok a nemzet ifjúságához és a magyar szülőkhöz. Hívom a magyar értelmiségi ifjúsá­got önkéntes munkaszolgálatra, hogy jellemszilárd, edzett, egészséges, baj­társi érzéstől és lángoló hazaszere­tettől áthatott férfiakat és nőket adhassunk a magyar hazának. Hí­vom őket, mert a fiúk feszülő kar­jaik erejével, a leányok jóságos cse­lekedeteikkel enyhíteni tudják a ma­gyar élet keserveit. Önkéntes mun­kaszolgálatra hívom az áldozatos lelkeket és az önzetlenül dolgos ke­zeket. Hívom az ifjúságot, mert ma­ga is akarja a munkatáborokat. Hí­vom, mert tudom hogy helyes utat járunk. Hívom, mert áldásos a mun­kánk. Hívom, mert a munkatáborok ifjúsága a boldogabb nemzet záloga. Hívom, mert a munkaszolgálat — országépítés. A főparancsnokság címe: Buda­pest, V., Klotild-utca 10/c. Tájékoz­tató és a nyári munkatáborokra szóló jelentkezési űrlap már csak rövid ideig igényelhető. Kitűnően sikerült műsoros értekezletet tartottak az egri vitézek Eger, június 12. Eger város vitézei szombaton délután fél 6 órai kezdettel nyil­vános vitézi értekezletet tartottak a Katolikus Legényegylet nagy­termében. A minden részletében kitűnően sikerült műsoros értekez­let élénk bizonysága volt annak a ténynek, hogy Eger vitézi társa­dalmában magasrendű fogékonyság él az iránt a bajtársias szellem iránt, amely a fegyveres küzdelem megpróbáltatásai után a szellem, a művészet, a kultúra közösségében is össze tudja hozni és megtudja tartani a vitézi rend tagjait, mun­kálva azt a szilárd egységet, amely a hazafias bátorság és hősiesség új nemeseinek rendjét az egyetemes nemzeti társadalom gerincévé és legerősebb pillérévé teszi. Ezeknek a rendkívüli értékeknek a megbecsülése fordult a szombati műsoros-est alkalmából is Eger polgárságának vitézi tagjai felé s a hatalmas érdeklődés az egyes műsorszámok után felhangzó tetszés- nyilvánítás egyúttal kifejezése volt a közönség nagyrabecsülésének és rokonérzéseinek is a vitézek társa­dalma iránt. Az értekezletet vitéz dr. Jávor Ernő, Eger város vitézi hadnagya nyitotta meg, világos meghatározá­sát adva a vitézi rend szerepének és hivatásának. Utalt arra, hogy a rend nem társaskör, vagy ilyenfajta egyesülés, hanem törvénnyel statu­ált intézmény, amelynek ugyan nem hivatása a nyilvános szereplés, mégis amikor értekezleteit a közön­ség előtt tartja, kifejezésre kívánja juttatni belső erejét és értékeit. A megjelenteket üdvözölve, az érte­kezletet megnyitotta. A megnyitó után az Egri Zene­egyesületnek a katonazenekar tag­jaival kiegészített zenekara Liszt II. magyar rapszódiáját adta elő a mű zengő dinamikájának épp oly tökéletes hangsúlyozásával, mint poézisének lágy megszólaltatásával. Dr. Ágoston Julián ciszterci ren­di gimnáziumi tanár „Magyarság- tudat és a mai magyar élet“ cí­men olvasott fel és rendkívül figye­lemre méltó gondolatokkal mutatta meg a tiszta és világos magyarság- tudat szerepét és jelentőségét a mai élet politikai fordulatai köze- pett. Először is hangsúlyozta, hogy a történelem rohanó áradatában, az új életforma keresése közben csak egy út nyílik a magyarság számára s ez a: magyar út, mely nem déli­bábok esztelen kergetése, hanem a megoldást kereső magyar öntudat. A kis népeknek nem lehet kísérle­tezniük, nekünk ismerni kell utun­kat, ha azt nem akarjuk, hogy el­nyeljen bennünket a történelem hulláma. Széchenyi a „magyar parlagra“ építette fel új utat kereső rendsze­rét, amelynek alapja, az önmegis­merés. Ehhez reális ön- és élet­látás kell. Az „álmodó Hunnia“ népe míg kiváltságos helyről áb­rándozott a népek asztalánál, el­vesztette legbecsesebb értékeit. A legnagyobb magyar könyörtelen éleslátással mutatta meg többi hi­bánkat is: a szalmaláng-lelkese- dést, a közrestséget, az irigységet és gyűlölséget. Mindezekért a hi­bákért Széchenyi keményen osto­rozta népét, mert a hibák kiirtásá­val a nemzet lelkét akarta meg­változtatni. A húsz esztendős trianoni átok is nem kis részben saját bűnünk következménye volt. S akik mé­lyebbről nézik a magyar életet, azok ma is látják, hogy a nemzet lelke fáradt. Nem készültünk fel semmire, megoldatlan problémák tömkelegé tornyosul elénk. Élet­erőnk, a magyar gondolat egyszer­egyszer fellángol, csodákat művel, aztán ellankad, eltűnik. Ma is, amikor élet-halál kérdések válasz­út ján állunk, kis, önző problémá­kon rágódunk. A nép felé fordulás ma is jelszó csupán, azok maga- kelletése, akik így szeretnének emelkedni. A nyomorgók négy­ötöde magyar ezen a földön, az uralkodók négyötöde nem az. A szociális elesettsége a népnek ma is óriási, „nagy parlag“ a magyar föld ma is s e parlagon halhatatlan leikéhez méltatlan életet él a ma­gyar. Mintha átok ülne rajtunk: tűnő jelszavak felé sietünk s nem hall­gatunk azokra, akik valóban segí­teni akarnak. Ma nem egymás el­leni lázításra, pufiogó jelszavakra van szükség, hanem komoly, önzet­len munkára. Az élet sürget. Gyö­keresen ki kell ölni életünkből az idegen szellemet. Minden, utolsó le­heletnyi erőig, vagy akár a halálig. A téma lényegét drámai őszinte­séggel átvilágító értekezés után Enger István, az egri Városi Szín­ház művésze énekelt két operett­dalt. Férfiasán tömör baritonja finom árnyalatokban gazdagon ér­vényesült s a közönség melegen tapsolta az énekszámokat. A vitézi várományosok: vitéz Dienes Jenő, vitéz Szűcs István, vitéz Molnár Gáspár és Jávor György vívóbemutatója a szűk szín­pad korlátozásai ellenére is értékes és élvezetes száma volt a műsor­nak. A bemutatót Tóth Ferenc vívómester fölényesen biztos kézzel és szemmel vezette. Antal Ila, a Városi Színház primadonnája énekelt ezután két operett-dalt. Melegen és lágyan szárnyaló hangja* különösen a ma­gas fekvésekben, tiszta modulációja, előadásának megkapó érzelmessége most sem tévesztette el hatását és a közönség perceken át forró ün­neplésben részesítette a szép pro dukciót. Befejezésül a zenekar két számot adott elő színesen és kulturáltan. A zenekart Huszthy Zoltán országos karnagy vezényelte a megszokott átfogó erővel, minden részletre ki­terjedő figyelemmel. A zongora­kíséretet Szalay Lajos főszékes­egyházi orgonaművész látta el ér­zékeny alkalmazkodással. A sikerült műsoros értekezlet rendezésének sok körültekintést és gondosságot igénylő munkáját vitéz dr. Jávor Ernő vitézi hadnagy vé­gezte. Táviratok a világ minden részéből. A Cseh Távirati Iroda jelentése szürint Kniest német rendőrőrmester meggyilkolásával Cecok Józsefet gyanúsítják. Cecak mint veszedel­mes betörő ismeretes a rendőrség előtt. Az illetékes hatóságok Cecak kézrekerítésére körözőlevelet adtak ki és felhívást intéztek a közönség­hez, hogy aki tud róla valamit, je­lentse a csendőrségen, vagy a rend­őrségen. — Bukaresti hírek szerint Károly király Tatarescu követi meg­bízásáról való lemondását elfogad­ta. Tatarescu, aki jelenleg Bu­karestben tartózkodik, rövid időre még visszatér Párisba. — Gafencu román külügyminiszter Ankorában tartózkodik. Tegnap a török kor­mány estebédet adott Gafencu tisz­teletére. A török és román külügy­miniszter az estebéden elhangzott pohárköszöntőj ükben hangoztatták, hogy a Balkán Szövetség nem irá­nyul senki ellen sem. Gafencu An- korából Athénbe utazik. — A nem­zeti spanyol hadsereg Olaszország­ban tartózkodó tagjai Milanóba ér­keztek, ahonnan a város nevezetes­ségének megtekintése után haza in­dulnak. — A bécsi színházi napok befejező ünnepségein Hitler vezér és kancellár is résztvett. Hitlert Goebbels bírod, miniszter üdvözölte. Jún. 23-án elindul Amerikából—Eu­rópába az első utasszállítórepülőgép, amely menetrendszerűen közlekedik majd a két világrész között. Ha a vállalat kifizető lesz, akkor a jára­tokat szaporítani fogják. —A szlo­vák kormány fölött államtanács ala­kul, amelyben hír szerint helyet kapnak a német és magyar képvi­selők is. Ez az államtanács lesz a

Next

/
Thumbnails
Contents