Eger - napilap, 1939/1

1939-06-10 / 90. szám

A R Ä 8 FILLÉR Eger, L. évfolyam, 90. szám. ♦ Szombat ♦ Trianon 20, 1939. június 10. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő £0 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón; 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. fi híuek ezrei uettek részt az űrnapi Egerben tartotta 70. országos kongresszusát a Kisdednevelők Országos Egyesülete Eger, június 9. Eger katolikus népe mély áhítat­tal és ehez méltó külsőségek között ünnepelte meg a katolikus egyház egyik legnagyobb ünnepét, Űrnap­ját. A fószékesegyházban tartott ünnepélyes szentmise után Kriston Endre püspök vezetésével meg­indult a körmenet a hagyományos útvonalon, az érseki palota déli be­járatánál, a Líceum csarnokában, a Széchenyi utcával szemközti kanonoki házban és a plébániánál fel­állított oltárokhoz. A körmeneten fiatalos erővel és frisseséggel vett részt dr. Szmre- csányi Lajos érsek, pápai trónálló Kárpátalja visszacsatolása után indult meg a magyar rádió részéről az a mozgalom, amely célul tűzte ki, hogy a magyar városok és köz­ségek, nagyobb intézmények fogad­janak testvéri kötelékükbe egy-egy ruszin falut. A testvériség elvont gondolatának gyakorlati megvalósí­tása gyermeknyaraltatás, csereak­ciók lebonyolítása útján történik, azzal a kívánsággal, hogy a ruszin gyermekek tanulják meg a magyar szót, a magyar nép fiai pedig is­merjék meg a magyarság iránt oly nagy hűséggel viseltetett ruszinok életét. A mozgalomba örömmel kapcso­lódott bele a Magyar Városok Or­szágos Szövetsége és felhívására Eger város is. Az áprilisi városi közgyűlés foglalkozott a kérdéssel Eger, junius 9. Június 3-án nyitotta meg a ke­reskedelmi miniszter ünnepélyes ke­retek között a szegedi ipari vásárt, amely az alföld iparának évenként ismétlődő bemutatója. A vásárra az ország több részé­ből indulnak filléres vonatok s leg­utóbb a sajtóban olyan hírek jelen­tek meg, amelyek szerint Kassáról is indul két napos filléres gyors Szegedre, június 10- és 11-én Mis­kolc, Eger, Gyöngyös és Hitvan körmeneten s résztvettek a katonai és polgári hatóságok, testületek, társadalmi egyesületek zászlóik alatt. A templom előtt a m. kir. Dobó István 14. honvédgyalogezred dísz­százada állt őrséget s a szalvékat a Bornemissza cserkészek adták le kis ágyújukból. A körmeneten a hívek ezrei kap­csolódtak össze az Oltáriszentség imádásában s az ünnepség Eger ka­tolikus lelktiletének ünnepi megnyi­latkozása volt. Délben dr. Szmrecsányi Lajos ér­sek, pápai trónálló ebédet adott, amelyre a város életének vezető tényezői voltak hivatalosak. és szíve legmelegebb érzéseit kö­vetve Eger vára hős védőjének szülőhelyét, Dobóruszkát és környé­két választotta testvéréül s erről a Magyar Városok Országos Szövet­ségét értesítette is. A Városok Szövetsége most ér­dekes levélben fordult Eger képvi­selőtestületéhez és értesíti, hogy Dobóruszka és környéke nem felel meg a kívánt célnak, mert — szín- magyar. Ezek alapján a képviselőtestület úgy döntött, hogy lemond eredeti tervéről és Dobóruszka helyett a Latorca középfolyása mellett fekvő hét községet fogadja testvéri köte­lékébe. A hét község a következő: Kerkaszállás, Alsógereben, Dunkó- falva, Újtövisfalva, Szucskóújfalu, Bányafalu és Kékesfüred. részvételével. A sajtó híradásával ellentétben a közbeeső állomások közül sem Eger, sem Gyöngyös nem értesült hivata­losan a filléres vonat indításáról. A MÁV hivatalos körlevelében nem említi ezeket a városokat, az egri idegenforgalmi hivatalnak jegyeket nem küldött le, úgy, hogy a filléres gyors híre a szegedi sajtópropagan­dának beharangozott, de elő nem készített s meg nem valósított kí­vánsága marad. A Kisdednevelők Országos Egye­sülete évenkint más városban ren­dezi meg tagjait országos találko­zóra összegyűjtő vándorgyűléseit. Eb­ben az évben Egerben, a szellem és iskolakultúra városában jöttek ösz- sze az ország kisdednevelői, hogy részben egymást megismerjék, a kari összetartást ápolják, részben pedig Eger történelmi, művészi és művelődési értékeitől gazdagult szel­lemmel munkakörükbe visszatérve, ismereteiket hasznosan alkalmazzák a nemzetnevelés, magasztos hivatá­suk javára. Az egri kongresszusnak külön is bensőségesebb jelentőséget adott az a körülmény, hogy húsz év után a gyűlés résztvevői első ízben üdvö­zölhették körükben a visszatért Felvidék kisdednevelőit. Csaknem az összes felvidéki városok és na­gyobb községek elküldötték kép­viselőiket a kongresszusra és ez a találkozás lélekemelő ünnepi ese­ménnyé avatta a Kisdednevelők Egyesületének 70. évi országos közgyűlését. A gyűlésre több mint száz kisded­nevelő gyűlt össze az ország min­den részéből, már szerdán délután. A hivatalos programot megelőzően az egri kisdednevelők ünnepélyes szakbemutatót rendeztek a Katolikus Legényegylet nagytermében, ahol vitéz dr. Rozsnaky Antal titkár köszöntötte a megjelenteket. A be­mutató szemléltető igazolása volt annak, hogy a legzsengébb gyermek- lélek is milyen fogékony a szép és jó iránt s mennyi nemes értéket rejt és mutat meg gyengéd és avatott pedagógiai munka mellett. Az üdvözlésből, táncjátékból, je­lenetekből, csoportos játékból, haza­fias képekből álló műsor minden száma az üde gyermeki báj, édes köz­vetlenség melegen csilingelő hang­jain szólt a közönséghez, s minden számnak nagy és komoly sikere volt a szigorúan „kritikus“ közönség előtt. A bemutató után az egri óvónők testületé a közönséget fagylalt­uzsonnán látta vendégül a Le­gényegylet kerthelyiségében. Innen a várba vonultak a résztvevők, hogy lerójják kegyeletüket a nagy iskolamester, a magyarság halha­tatlan nevelője: Gárdonyi Géza sírkeresztje előtt. A Bebek-bástyán rendezett ün­nepség Ujházy Irén őszinte érzel­meket tolmácsoló szavalatával kez­dődött. Mácsay Károly emelkedett szavakkal hódolt az egri remete em­léke előtt, kifejezve a magyar kis­dednevelők tiszteletét és ragaszko­dását az Egri Csillagok álmodójá- nak örökké elevenen ható szel­leme iránt. Benkő Anna elhelyezte a kongresszusi résztvevők koszorú­ját a síron, végül Gergely Mihály adott elő egy szép verset tiszta páthosszal. Utána a vendégek megtekintették a várat, a kázsamátákat és vissza­tértek a Koronába, ahol ismerkedési vacsora volt, amit tánc fejezett be. Űrnapján szentmise után az Ország­zászlóhoz voiultak a kongresszusi résztvevők, itt Nemecsek Aurél vá­rosi tanácsnok üdvözölte a város nevében a vendégeket, kifejezést adva annak a bensőséges és őszin­te örömnek, amivel a város egész közönsége fogadta falai között a kisdednevelők táborát. Özv. vitéz Szabó Albertné meg­koszorúzta a zászlót, Hajtyelné Nagy Julia pedig a felvidéki kar­társak nevében helyezett el koszo­rút a zászló talapzatán. Palásthy Eta hazafias lendülettel szavalt vé­gül egy verset. Délelőtt 11 órakor kezdődött a közgyűlés az Angolkisasszonyok in­tézetének dísztermében. A gyűlésen a tagokon kívül megjelentek többen Eger város szellemi életének rep­rezentáns irányítói közül is, azon­kívül a tanügyi hatóságolt képvi­selői, 8 a nevelésüggyel foglalkozók közül is nagy számban. A gyűlést a Hiszekegy után Fe­kete József dr. az állami óvónő­képzőintézet igazgatója, az egyesület ügyvezető elnöke nyitotta meg. Bevezetőül utalt arra, hogy soha ilyen örvendetes események között nem tartotta még közgyűlését a Kisdednevelők Egyesülete, mint eb­ben az esztendőben, amely vissza­adta a megcsonkított ezer éves ha­zának egy jelentékeny részét, s határainkat részben sikerült kitolni az ezer éves szentistváni határokig. Jogos nemzeti törekvéseink sikerét elsősorban Istennek kell megköszön­nünk. Szent István országának népe érzi és tudja, hogy nem lehet vélet­Dobóruszka és környéke helyett hét ruszin községet fogadott testvéri kötelékébe Eger városa Dobóruszka és környéke programmon kívül marad, mert — színmagyar Dem indul filléres Egerből 5zegeőre

Next

/
Thumbnails
Contents