Eger - napilap, 1939/1
1939-01-17 / 10. szám
Eger, L. évfolyam, 10. szám Á R Ä B FILLÉR ♦ Kedd ♦ Trianon 20,1939. január 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Reform Magyarországon Az angol nemzet nagy félhivatalos lapja, a Times cikket írt vitéz Imrédy Béla reformpolitikájáról. A cikk elismeréssel állapítja meg, hogy a miniszterelnöknek a most megindított valóban történelmi jelentőségű Magyar Élet Mozgalmával magas céljai vannak. Ápolni az izzó hazaszeretetet, az engedelmesség és a fegyelmezettség katonai erényeit, a tiszta erkölcsöt, előmozdítani az egység kialakulását, a társadalmi és szociális igazság érvényesülését. Újító szellemmel tölti el az országot, és igyekszik véget vetni a parlamenti rendszerrel űzött visszaéléseknek, amelyek sok országban megbénították a parlamenti rendszert. Röviden ez az, amit az angol nemzet szócsöve — ahogy a Times című lapot másfél évszázad óta nevezik — a magyar belpolitikai helyzetről és vitéz Imrédy Béla törekvéseiről megállapít. Nagyon figyelemreméltó megnyilatkozás ez, különösen a mai helyzetben, amikor hazánk valóban teljes szívvel és lélekkel kapcsolódik a tengelyhatalmak politikájához és fenntartás nélkül harcol egy új és jobb Európa kialakulásáért. Mi nagyon jól tudjuk, hogy Magyarország nem ellenséges és támadó, hanem aktív békepolitikát folytat s szent meggyőződésünk, hogy ez a törekvése a berlin—római tengelynek, és a bolsevistaellenes egyezménynek is, amelyhez éppen most csatlakozott forma szerint Magyarország. De éppen a nyugati államokban gyakori az, hogy hamisan, vagy tévesen ítélik meg a középeurópai helyzetet és a tengelypolitikát követő országok magatartását. Az angol világlap cikke tehát örvendetes tényként könyvelendő el. Azt látjuk belőle, hogy Nagybritán- niában is helyesen Ítélik meg a magyar belső politikai helyzetet. De látjuk azt is, hogy a magyar politika erélyes állásfoglalása a tengelyhatalmak mellett és a nacionalista szellemű belső megújhodás érdekében tiszteletet kelt mesz- sze külföldön is. Ez, semmivel sem több és semmivel sem kevesebb, tanulsága az egész világsajtót bejárt, feltűnést keltő angol cikknek és tudósításnak. Olyan időket élünk, amelyben minden nemzet, különösképpen pedig a kis országok mindegyike a maga erejére van utalva. Nem elegendő nagy szövetségeseink és barátaink önzetlen támogatására számítanunk, mert a magyar sors remélt jobbrafordulását itthou a magunk portáján ,kell kiharcolnunk. Az elmúlt esztendőben sajnos a nyugati államokban még olyan politikai felfogás uralkodott, amely a kis államok részéről úgyszólván rossz néven vette, ha belső berendezésüket szociális és gazdasági berendezésüket nem a nyugati demokratikus országok mintájára alakították. Ma más időket élünk. Csak az az ország jelent erőt és tekintélyt, amely zárt nemzeti egységben sorakozik fel. Csak a nemzet számíthat szerepre és életjogainak elismertetésére, amely habozás nélkül és ha kell, a legélesebb eszközökkel is kiharcolja az egészségesebb belső gazdasági és szociális rendszert. És maga keresi meg azt a külpolitikai vonalat, amely számára életet és erőt jelent. A Magyar Élet Mozgalom, amely mindezeket a szempontokat, mindezeknek az igazságoknak a felismerését megtestesíti, elismerő visszhangot keltett nemcsak az ország lelkesedő tömegeiben, hanem a távoli külföldön is. Jól ismerjük azokat a méltató cikkeket és megnyilatkozásokat, amelyek a baráti nacionalista és jobboldali berendezkedésű országokban nagy elismeréssel adóztak a magyar megújhodás politikájának. S most íme látjuk, hogy nyugaton is tiszteletet kelt a magyar nemzet megmozdulása és szervezkedése. Biztató jelnek tekinthetjük ezt a jövőre és egyben útmutatásnak is arra nézve, hogy a Magyar Élet Mozgalom s Imrédy politikája számunkra valóban — az életet jelenti. fi mai helyzet fenntartása lehetetlen mondotta pécsi zászlóbontó^gyűlésén vitéz Imrédy Béla Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök vasárnap Pécsett tartotta a Magyar Élet mozgalmának zászlóbontó gyűlését. A gyűlésen a miniszterelnök többek között a következőket mondotta : — Magyar földön magyar életet akarunk élni — mondotta a miniszterelnök — ősi földön új magyar életet. Ez a célkitűzés az, amely vezetett akkor, amikor a Magyar Élet Mozgalmát meghirdettem. Célom az volt, hogy ennek a mozgalomnak a megindításával eszmei alapot adjak az összefogásra. — A magyar közélet, magyar testvéreim, ma, sajnos, szomorú képet mutat. Én nem keresem most, hogy hol és kinél van a hiba. Ha valaki a magyar jövőt akarja munkálni, tegye azt nyílt kiállással, harcoljon, ahogy mi is harcolunk, de történjen mindez egyenes, őszinte kiállásnak a jegyében. — A magyar lovagiasság a hűséget is jelenti. Akik mellénk állottak, azok kezét nem engedjük el. Azokra a barátaimra támaszkodom, ségben maradunk, híven kitartottak mellettem. Ezért én hűséggel tartozom nekik. — De ez a hűség nem jelenti azt, hogy ne keressem minden becsületes magyar kezét, aki ugyanúgy akarja az új magyar életet, mint mi és aki ugyanúgy akarja felépíteni és átépíteni ezt az országot. Ezeknek az együttérző elemeknek az összefogására indítottam meg a Magyar Életnek Mozgalmát, hogy azokat, akiket talán pártkeretek választanak el egymástól, de eszmei célkitűzések nem, és azokat, akik pártok keretein kívül szolgálják derék, becsületes munkájukkal a magyar életet, összefogjam és megmutassam az egész országnak és világnak: mi vagyunk azok, akik Magyarországot hivatottak vagyunk előbbre vinni, hogy mi vagyunk^azok, akik ebben az országban többségben vagyunk, akik nem szájaskodással, nem hanggal akarjuk ujjáteremteni az országot, hanem szorgos munkával. — Politikai pályám alatt nagyon sok támadás ért olyan, amelynek akik nehéz időkben, amikor átme- i elviseléséhez keresztényi alázat és netileg úgy látszott, hogy kisebb- sok türelem kellett. Az út, amelyen járok, az egyedüli helyes út — Érnek és érni fognak támadások, de nem adom fel a reményt, hogy akik most támadnak s akikkel szembenállók, azok is meg fognak győződni arról, hogy a hitem és meggyőződésem igaz és az út, amelyen haladok, a szebb magyar jövőhöz vezet. — Én fanatikus hittel hiszem, hogy az út, amelyen járok, az egyedül helyes út. Ez ad nekem erőt akkor, amikor támadnak. De nemcsak hinni kell a vezetőnek, hanem engedelmeskedni is. Magyarország nem lehet a vezérkedők országa. Ebben az országban egy vezér van, a főméltóságú kormányzó úr. — Folytatnunk kell a harcot azzal a túlhatalommal szemben is, amelyet a zsidóság gazdasági téren ért el. A harcot azonban törvényes fegyverekkel kell vívnunk és nem utcai verekedésekkel. Elég erős a keresztény társadalom, hogy leküzd- je ezt mérget és nem szorul sihede- rek husángjaira. A miniszterelnök ezután kifejtette, hogy mindent el fog követni a magyar fajta erősítése érdekében, majd a katonai szellem szükségességéről beszélt. — A katonai szellem annyit jelent, hogy egy nagy szent cél érdekében mindent, még az eletet is fel kell áldozni. A katonai szellem alázatosságot jelent és azt jelenti, bárhol állok, engedelmeskedem. A katonai alázatosságnak és fegyelemnek kell, hogy átitassa a magyarságot, ha el akar érni történelmi céljai megvalósításához. — Tudom, — folytatta a miniszterelnök — hogy a zsidókérdés megoldása, éppen úgy, mint a földbirtokpolitika helyesebb mederbe való terelése átmenetileg járhat zavarokkal és fennakadásokkal, de mégis át kell esnünk rajtuk, mert a mai helyzet fenntartása lehetetlen. A magyar föld népe áhítozik utána, hogy a maga ura legyen a portáján és a nemzetnek is érdeke, hogy minél több saját felelősségére utalt, önálló kisexisztenciája legyen. — Az új magyar életben is lesz hierarchia, mint ahogy minden társadalomban van, de ennek értékmérője az lesz, hogy ki mekkora szolgálatot tud tenni nemzetének. — Az a célunk, hogy a szociális gondoskodás elterjedjen a legutolsó falusi kis házig s mindenki tudja, kitől várhat segítséget és bátorítást. Ha mindenkinek meglesz az érzése, hogy nincs elhagyatva, már javul a helyzet, mert érzi, hogy van, aki bajában mellette áll. — Én egyetlen totalitást akarok csak, — emelte fel hangját vitéz Imrédy Béla — a magyar testvéri szeretet totalitását. — Az áldozatkészségről szólva hangoztatta, hogy utolsó lehelle- tünkig áldoznunk kell, mert a nem-