Eger - napilap, 1939/1

1939-06-06 / 88. szám

Eger, L. évfolyam, 88. szám Aba 8 FILLÉR ♦ Kedd ♦ Trianon 20, 1939. június 6. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő 50 fii- lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A belügyminiszter csökkentette a városi tisztviselők létszámát Ä négy tanácsnoki állásból csak kettőt hagy meg a státusrendelet és megszünteti a tiszti főügyészi állást — A városi közgyűlés rendelkezése meg- változtatására kérte a minisztert — A képviselő» testület nem szavazta meg a jég áremelését mert a hálózatba sok magánfogyasz­tó is bekapcsolódnék. A Nagypart számára közkutat kért. Vitéz Subik Károly: Hiba történt akkor, amikor kedvezmények nyúj­tásával maguk az üzemek segítet­ték elő a konkurrencia működését, ezen a területen lehetne bizonyos revíziót keresztülvinni. Ezenkívül arra kellene törekedni, hogy az üzem teljes kapacitását kihasznál­ják, esetleg az üzemet ügy kel­lene kisebbíteni, hogy teljes egé­szében legyen kihasználható. A je­get kihordó alkalmazottnál a juta­lékrendszert kellene bevezetni, hogy minél jobban törekedjen minél több áru elhelyezésére. Ringelhann Béla válaszában ki­fejtette, hogy a közönség kívánsága szerint a jeget minden délelőtt 10 óráig kell kihordani. Ha minden háznál megvárnák az ajtónyitást, este nyolcig sem kapnák meg a je­get a fogyasztók. Az üzemet csak nagy befektetéssel lehetne kisebbí­teni. A jéggyár kérdése valószínű­A földművelésügyi miniszter jóváhagyta a város legeltetési szabályrendeletét Frank Tivadar bejelentette, hogy a földművelésügyi miniszter jóvá­hagyta a város legeltetési szabály- rendeletét, amely új alapokra he­lyezi a legelőgazdálkodást. A sza­bályrendelet pontosan megállapítja a város legelőterületét és azokat a területeket, amelyeket a város a legelőkből más célokra (faiskola, törzsgyümölcsös) igénybevett. A szabályrendelet szerint a legelőte­rület 660 hold 565 négyszögöl. 110 hold a fásított terület, 60 holdat A Pyrker»utca bővítése A Pyrker-utca kibővítése céljá­ból a nagypréposti lak kerítésének áthelyezésére a város versenytár­gyalást tűzött ki és a legutóbbi közgyűlésen az ínségakció terhére 3700 pengőt szavazott meg a mun­kálatokra. A versenytárgyalás leg­kisebb összegű vállalkozója is túl­haladta azonban a megszavazott Itt az új státusrendelet a városi tisztviselők létszámáról Eger, június 5. Eger város képviselőtestülete szombaton tartotta meg a válasz­tások miatt elhalasztott májusi köz­gyűlését Braun Károly polgármester elnökletével. A közgyűlés megnyitása után felolvasták Endrédy Vendel zirci apát köszönő levelét a meg­választása alkalmából küldött köz­gyűlési üdvözlőiratra, majd a székes- fökáptalan köszönőiratát a közgyű­lésnek Török Kálmán pápai prelátus elhúnyta alkalmából küldött részvét- levelére. A továbbiakban Ringelhann Béla műszaki főtanácsos részletesen is­mertette a városi gépüzemek, a vil­lany és vízművek 1938. évi záró­számadását. A számadáshoz Radii Károly szólt elsőnek, aki különösen az üze­mek 400 ezer pengős kinnlévőségét bírálta. Emiatt anagyösszegü kinn- lévőség miatt kellett az üzemeknek a múlt évben is 20 ezer pengős ka­matterhet viselniük. A maga részé­ről betekintett a hátralékosok ki­mutatásába. Bosszantó, sőt felhábo­rító, hogy milyen neveket talált ott. 3—7 ezer pengős üzemi hátralékok­kal tartoznak nagyjövedelmű em­berek. Ezek közül a tételek közül sok már behajthatatlan. Itt van pél­dául a Széchenyi szálló 9 ezer pen­gős, a Nemzeti Szálló 7 ezer pen­gős hátraléka; ezeket le kellene írni, mert a mérleg így nem reális. Nem is érti, hogy nőhettek ilyen magasra ezek a tartozások, miért tanúsítottak egyes esetekben ilyen nagy kíméletet, amikor a szegé­nyebb embereknél behajtják a kö­vetelésedet. Remélhetőleg a felállí­tandó javadalmi hivatal majd szor­galmazni fogja a hátralékok behaj­tását. Meg kell azt is állapítani, hogy a mai rezsi aránytalanul ma­gas azokhoz az időkhöz viszo­nyítva, amikor a város maga ter­melte a villanyt. Akkor költséges gépberendezéseket kellett fenntar­tani, ma pedig a város csak vá­sárló és mindössze tovább adja az áramot a fogyasztóknak. Gondol­kozni kellene a rezsitételek csök­kentéséről. Ringelhann Béla: Ezek a hátra­lékok régebbi keletűek. A város 1927-ben készítette el a vízvezeté­ket s ugyanakkor készítette el a vízvezetéki szabályrendeletet, amely jogot ad az üzemeknek a díjak be­hajtására. Ezt a szabályrendeletet a minisztérium csak 1929-ben hagyta jóvá, addig igen sokan nem fizet­tek, a díjakat pedig nem lehetett jogalap hiányában behajtani. Polánkay László dr. a jéggyár zárószámadásával kapcsolatban sé­relmezte, hogy a jég árát táblánként föl akarják emelni az üzemek négy fillérrel. Ezt az intézkedést a polgári háztartások nagy megütközéssel fo­gadják, annál is inkább, mert a jég nem luxus-cikk, hanem elsőrendű egészségügyi tényező. Az emelés eredménye kétes, mert nem szabad elfelejteni, hogy a városnak van egy konkurrens magánüzeme, amely ol­csóbban adja a jeget. Más megoldást kell keresni a jéggyár veszteségé­nek részbeni eltüntetésére. Ringelhann Béla tájékoztatása szerint azért veszteséges az üzem, mert kapacitását csak napi 10 órá­ban lehet kihasználni a kevés fo­gyasztás miatt. Több fogyasztás ese­tén az üzem rentábilitása fokozódnék. Szabó Szilárd dr.: A jéggyár vesz­teséges voltának az is részbeni oka, hogy a közönség kiszolgálása igen rossz. A jégszállító autó, ha nincs kint a kapuban a háztartási alkal­mazott, tovább megy, a városháza elé áll s utána kell menni a jégért. Szajlay Sándor a húsiparosok szempontjából sérelmezte a jégár fel­emelését. Ez már közegészségügyi érdek s a húsipart, amely egyébként is rendkívül meg van terhelve, érzé­kenyen érinti az emelés, mert a leg­nagyobb fogyasztók közé tartozik. Ha az üzemek felemelik a jég árát, akkor sem fog sikerülni a vesztesé­get eltüntetni, mert a drágább jég­ből kevesebbet fogyasztanak. Császty Gyula a Lajos-város köz- világítása érdekében szólalt fel. 30—35 póznát kellene még felállí­tani s akkor körülbelül megoldást nyerne ennek a városrésznek a vi­lágítása s ez az üzemeknek is érdeke, A város 1931-ben foglalkozott tisztviselői létszámának megállapí­tásával, a tanácsnokok számát négy­ről háromra csökkentette s még né­hány kisebb változtatást tett a tiszt­viselői karban. A státust érintő későbbi határozata volt a városnak, amelyben a második tisztiorvosi állás rendszeresítését kérte, még később leg 1940—41-ben oldódik meg, ami­kor a város megépíti az új vágó­hidat. Itt hűtőberendezést kell lé­tesíteni, s valószínűleg ide viszik át a jéggyár berendezését, így eléri teljes kihasználhatóságát s ezzel jobb rentabilitását is. A nagyparti közkutat csak az 1941-es költség- vetésben tudja biztosítani. Braun Károly polgármester utalt arra, hogy a jéggyárnak szüksége van a jég árának felemelésére, azon­ban a közgyűlés az emelést nem szavazta meg. Frank Tivadar főjegyző ismertette a városi fürdőépület (Érseki fürdő) átépítésének ügyét. A munkálatokat befejezték s a közgyűlés az átvé­telre és a számadások átvizsgálá­sára öttagú bizottságot küldött ki. A bizottság, amelynek tagjai dr. Polánkay László, dr. Urbán Gusz­táv, Radii Károly, Nagy Péter és vitéz Kánya Nándor, arra is felha­talmazást kapott, hogy egyezséget kössön a vállalkozóval. pedig, az elmúlt évben, halaszt­hatatlanul szükségessé vált az adó­hivatal létszámának felemelése. Az adóhivatalnál jelenleg 5 adótiszt, 1 be­rendelt pénztári ellenőr, 5 beválasz­tott végleges végrehajtó, 5 kineve­zett ideiglenes végrehajtó, 2 írnok, 1 birtoknyilvántartó, 2 napidíjas és 20 szellemi szükségmunkás dolgozik. vett igénybe a város törzsgyü- mölcsös céljára, 50 holdat a fais­kolára, 5 hold a szőlészeti és borá­szati szakiskoláé, 2 hold a gazda­sági szakiskoláé, 5 hold pedig a szénáskertek területe. A szabály­rendeletet jóváhagyó miniszteri ren­delet utasítása értelmében a város rövidesen meghívja Egerbe a le­gelőtanfolyamok igazgatóját, aki általános legelőszemlét tart és a legelőjavitás tekintetében utasításo­kat és tanácsokat ad a városnak. összeget, mert a munkabérek fel­emelkedtek. A város a legolcsóbb ajánlattevőnek, Volszky Bélának ad­ta ki a munkát, 4250 pengő válla­lati összeggel, a költségekről pedig a közgyűlés úgy gondoskodott, hogy 2000 pengőt az idei, 2250 pengőt pedig a novemberben kezdődő ínség­akció terhére állított be.

Next

/
Thumbnails
Contents