Eger - napilap, 1939/1

1939-05-25 / 81. szám

2 EGER 1939. május 25 I Tekintettel a nyári zivataros időjárásra, bizalommal forduljon az Egerben és vidékén közismert KASZINÓ-UTCAI Studio! villanyszeielési vállalathoz, mely: templomokra, középületekre és magánházakra a legolcsóbban szerel VILLÁMHÁRÍTÓT. — Meglévő villámhárítókat felülvizsgál, karbantart és javít, mérsékelt áron. — Telefon: 128. prímás; a főpapi jelvények Egerből kerültek elő. Az egri gimnáziumot ugyanis eredetileg a pásztói apát­ság cisztercitái vették át: a négy magyarországi apátság egyesítése után a mindenkori zirci apát lesz a pásztói apát is.)]' 22-én este 7 órakor Endrédy Ven­del zirci apát vacsorán látta ven­dégül az egyházi, katonai, megyei és városi élet számos előkelőségét. Beszédében rámutatott azokra a kapcsolatokra, melyek immár 800 éve a pásztói apátság révén a ma­Eger, május 24. A programbeszédek tömege után elkövetkezett a néma hét s a vá­lasztópolgárság most csendben el­vitázhat egymás között, vagy el­tűnődhetik magában, hogy mit hal­lott, mérlegelheti, hogy ki tett vala­mit érte, ki nem, és eldöntheti állam- polgári, de még jobban magyar lelkiismerete szavára hallgatva azt, hogy ki legyen a képviselője. A választás nem lesz nehéz. A Magyar Élet Pártja és képviselő- jelöltje, dr. Petro Kálmán mögött olyan eredmények, olyan becsületes munka, olyan tiszta és jószándékú törekvések állnak, hogy az egri kerület népe nem a levegőbe ki­áltott jelentéktelen és gyanús be­szédek, hanem komoly bizonyítékok alapján ítélhet, amikor a szavazás­nál az első kockába, a Magyar Élet Pártja és Petro Kálmán neve fölé helyezi a keresztet. Jól vigyázzon az egri kerület népe azokra, akik „lángoló magyar szavakkal“, de idegenből majmolt formaruhákban, idegen eszmék alap­ján, a magyarság leikétől idegen formák közé akarják törni a ma­gyar életet. Ezek az urak gyönyö­rűen csengő magyarosított nevek­kel cserélve fel becsületes, dje ide­gen hangzású neveiket, most ma­gyar fajvédelmet akarnak csinálni, magyarabbak akarnak lenni a magyaroknál, de egyúttal néme­tebbek a németeknél, mert nem hiszik a német nép vezérének azt a mondását, hogy a nemzeti szocia­lizmus német lélekre szabott rend­szer. Sok baj, sok követelnivaló van a magyar életben, amin segíteni kell, amit meg kell valósítani, de az utóbbi hónapok eseményei megmu­tatták a Felvidék és Kárpátalja di­csőséges visszaszerzésével, hogy a magyar erő zöld ing nélkül is ma­gyar erő, ütni és győzni tud, a kor­mány által megindított földbirtok­reform, a munkabérek megállapítá­sa, a mezőgazdasági öregségi bizto­sítás, a kisbirtokok földadójának gyár földnek ehhez a részéhez, s másfél évszázada mint tanitó és ne­velő testületet Heves vármegyéhez és Eger városához fűzik a Ciszterci Rendet. — Felszólalására Kriston Endre válaszolt s biztosította arról a szeretetről és barátságról az új apátot, amit Heves vármegye, Eger város társadalma mindig érzett a Ciszterci Rend iránt. Endrédy Vendel zirci apát 23-án hagyta el Egert, hogy folytassa körútját. az állam által történt átvállalása, az egyszoba-konyhás lakások adó­jának törlése, a falusi kislakások kölcsöneinek leszállítása és a kor­mány számtalan tette a kisemberek védelmében s egy új, boldogabb magyar élet erőteljes megindítása pedig mind azt igazolják, hogy min­den bajra lehet irt hozni és minden kérdést meg lehet oldani anélkül, hogy a csecsemők nyakába is án- tántszíjat akasszunk és jobbkarun­kat előre lendítsük. A nemzetiszocialista eszme átjött a határokon, de az az eszme, amely odakint egy nemzetet állított talpig vasba és fegyelembe, itt olyan em­berek kezébe csúszott át lassan, akiktől okkal lehet félteni az or­szágot. Pontos kimutatások jelentek meg arról, hogy néhány valóban becsületes és magyar hitű ember mellett a szellemi kiskorúak és börtöntöltelékek minő sokasága ka­pott helyet a hungarista mozgalom, a nyilaskeresztes párt vezetőségé­ben. Az új Nyilaskeresztes Párt ugyan tagadja a közösséget a régi mozgalommal, de ez a tagadás el­fakul a tények mellett. Nem való ide az idegen eszme, de még kevésbbé va­lók az emberek, akik azt hir­detik. Világosan és nyíltan megmondjuk, nem való ide, de képviselőnek se­hová sem Budavári László, aki a politikai szélkakasoknak már kissé megkopott, tollát hullajtott fajtájához tartozik. Ez az ember, aki a saját szerkesztésében megjelenő lapjában állandóan apostolnak, magyar meg­váltónak s Mussolini és Hitler ma­gyar változatának hirdeti magát, annyiféle pártot végigszolgált már, hogy joggal meg lehet kérdezni tőle: nem szédül-e még az állandó be­lépéstől, kilépéstől, idelépéstől, oda- lépéstől, visszalépéstől, ettől az igen szánalmas politikai táncmesterség­től. De nemcsak szánalmas ez a já­ték, hanem gyanús is. Mert ha va­laki politikai fiatalsága korában nem tudja kiválasztani melyik párt a leginkább megfelelő neki, azt meg lehet érteni. De amikor valaki hajak és fogak hullása idején ide- oda kapkod, arról azt kell hinni, hogy vagy képtelen az eligazodás­ra, vagy mindegy neki, melyik párt zászlója alá áll, csak képviselő lehessen. Figyeltük és bíráltuk Budavári programbeszédjét. Negyedóráig ar­ról csevegett, hogyan fogadta őt az egri nép s a kerület népe, akik­től eddig el volt zárva. Hogy miért volt elzárva, azt nem lehet tudni, mert az elmúlt kilenc év alatt sza­badlábon volt. — Tudomásunk sze­rint. Megtudtuk azt is, hogy az el­múlt napokban nagyon esett az eső és a nép kihúzta autóját a sárból. Mindezt persze úgy tüntette fel, mintha ez az áldott jószívű nép a más kocsiját benne hagyta volna a sárban. Aztán azt mondta, hogy „De most már mondjuk meg, mit akarunk.“ De ezt mégsem mondta meg, mind­össze egyetlen célzást tett a föld­reformra. Ellenben bejelentette, hogy az első zsidótörvény tervezetét 1920- ban ő tette a Ház asztalára s ő a nyílt szavazásnál sem kért zsidó szavazatot, a titkos szavazásnál sem kér. Itt azonban egy kis baj van. A baj az, hogy Budavári 1931-ben is mondott Egerben programbeszédet s akkor nem látta jónak emlegetni ezt a törvényszerkesztést, sőt ezzel homlokegyenest ellenkező kijelentést tett. Roppant kellemetlen, hogy eze­ket a beszédeket feljegyzik, nem­csak „elvakult újságírók“ hanem a Eger, május 24. Könnyen végzetessé válható bal­eset történt az elmúlt napon az eger—putnoki vasútvonalon és csak a vasúti személyzet lélekjelenlété­nek köszönhető, hogy nagyobb anyagi kár nem következett be, vagy ép­pen emberélet nem esett áldozatául a balesetnek. A hajnali vegyes vonatról, amely Egerből 3 óra 07 perckor indul Putnok felé, Bélapátfalva közelében a három utolsó teherkocsi lekapcso­lódott és visszafelé kezdett gurulni a lejtős pályán. A vonatkísérő sze­mélyzet szerencsére idejében észre­vette a „megszökött“ szerelvényt, amely egyre gyorsuló sebességgel rohant Mónosbél- felé. A vonat sze­mélyzete Bélapátfalváról távbeszé­lőn azonnal érintkezésbe lépett Mó­nosbél állomással és figyelmeztette a közeledő veszedelemre. Útközben egy vasúti alkalmazott hivatalos rendőrségi gyorsíró is s eb­ben a beszédben a következőket mondta Budavári: Elismerem, hogy antiszemita voltam, mert vétkesnek tartottam a zsidókat mindazért, amit a múlt­ban elkövettek, — de akkor min­denki a zsidóságot okolta az or­szág bomlásáért... — Máma, volt meggyőződésem erre vonat­kozólag teljesen megváltozott, mert olyan pártnak vagyok tagja, amely a felekezeti egyenjogúság alapján áll. 1920-ban tehát antiszemita volt, 1931-ben nem, 1939-ben igen.Érdekes az is, hogy azért változott meg a meg­győződése, mert más pártba lépett. Ezek szerint ha tehát valaki más pártba lép, megváltozik a meggyőző­dése. És hány pártnak volt már jelölt­je Budavári! ? Nyilván erre gondolt a pártonkívüli fajvédő nemzetiszociá- lista jelölt, amikor kijelentette, hogy őt ne tartsa senki köpönyegforgató­nak. Hát ezek alapján nem is le­het. Á, dehogy! Beszédjét azzal a furcsa mondat­tal fejezte be Budavári, hogy pro­grambeszédet majd csak akkor fog mondani, ha megválasztják, mert „sok tekintetben még nem nyilat­kozhat.“ Kár, hogy ez az izgatóan homá­lyos mondat — örökké homályos fog maradni. Kár, hogy ezt arra az esetre ígérte, ha (!) megválasztják. Mert az egri kerület választópol­gársága nem fogja Budavári Lász­lót megválasztani, ebben biztos le­het. még megkísérelte a rohanó szerel­vényt megállítani, úgy, hogy egy vastag fahusángot a kerekek közé Magyar könyvnapok Junius 1—2—3 Megjelennek a ma­gyar Irodalom érté­kes munkál. Csak a könyvnapokon ér­vényes olcsó árakon. Előjegyzéseket felvesz az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedése :: Az egri kerület népének nem kell a Nyilaskeresztes Párt, még kevésbbé kell Budavári László Programbeszéd 1931-ben és — 1939-ben, avagy hogyan forog a köpönyeg Három teherkocsi leszakaöt és „megszökött a putnoki uonatról“ Egg vasutas megsebesült

Next

/
Thumbnails
Contents