Eger - napilap, 1939/1
1939-05-21 / 79. szám
2 EGER 1939. május 21 számára a Regnum Marianum templomban. Délelőtt 11 órakor ünnepi főpapi mise és szentbeszéd a Hősök terén. A szentmisét Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás mutatja be, a szentbeszédet Glatt- felder Gyula Csanádi püspök mondja. Délután 5 órakor szentséges körmenet a Szent István bazilikától a Hősök-terére. A körmenetet Breyer István győri püspök vezeti. Az Oltáriszentséget a Hősők-teréről a Jáki-kápolnába Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát viszi. A Hősök- terén Serédi Jusztinián herceg- prímás szentbeszédet mond, majd a világ békességéért imádkozva, hazánkat Nagyasszonyunk oltalmába ajánlja. Az ünnepséget Te Deum fejezi be, amely után a herceg- prímás az Oltáriszentséggel áldást oszt. A keresztes gyorsvonat Egerből 4 óra 23 perckor indul, visszaindul 20 óra 10 perkor. leforgásával. E kérdések mellett azonban igen aláhuzottan hangsúlyozza a szerző tanulmányában a családvédelem intézményes biztosítását, a gazdasági és szociális népművelést, a szövetkezeti eszmének gondos ápolását. A könyv nélkülözhetetlen útmutató és segédeszköz azok részére, akik a szociális kérdések megoldásában hatékonyan közre akarnak működni, mert nem száraz, elméleti boncolgatása a megoldandó feladatoknak, hanem részletesen kidolgozott konrét tervek sorozata, amelyek kivitelezéséhez csak erős akarat kell, hogy valósággá is váljanak. Cipőakciót kezdeményez az árkormánybiztosság Vaskos kötetben tett jelentést Pálosi Ervin dr. egyetemi magántanár a vármegyei közjóléti alap működéséről A háborút befejező erőszakos békék és az ezek hatásaként jelentkező általános gazdasági leromlás végzetszerűen sodorták a nemzeteket a pusztulás útjára. A természet- ellenes határok önkényes megvonása, a gazdasági egységet alkotó területeknek széttagolása oly gazdasági anarchiát idézett elő, amely teljes felbomlással fenyegette a legerősebbnek látszó államok életét is. Az általános elszegényedés, a kereseti lehetőségek csökkenése, majd a munkanélküliség családot, társadalmat felbomlasztó átka a feltartóztathatatlan pusztulást jelentette minden nemzet számára. A szociális terhek állandó emelkedése fokozatosan csökkentette a még prosperálni képes üzemek és gazdasági ágazatok termelő képességét is és igy lett napjaink legfontosabb és legsürgősebb feladata: a szociális kérdések rendezése. A szociológusok előtt az első pillanattól kezdve világos volt, hogy a szociális problémákat sem ideiglenes alkalmi segítséggel, sem karitatív úton megoldani nem lehet, mert a bajok sokkal mélyebben gyökereznek a társadalmi és gazdasági élet talajában. A karitatív segítség enyhíthette a pillanatnyi, elviselhetetlen nyomorúságot és gondoskodhatott az életfeltételek legszükségesebbjeiről, de a kérdést véglegesen nem rendezhette. A köz- igazgatás megsokasodott feladatai mellett eredményesen nem tudott közreműködni, inkább mentesítésére, mint további megterhelésére kellett gondolni. Ebből az elgondolásból született meg 1937-ben az a belügyminiszteri rendelet, amely felhívta a törvényhatóságokat közjóléti alap létesítésére, hogy ennek segítségével a helyi viszonyok ismerete alapján intézményesen megkezdődhessék a szociális bajok orvoslása. A közjóléti alap feladata tehát egyéni életlehetőségeket és munkaalkalmakat teremteni, munka- alkalmak teremtésével az egyéni kezdeményezést előmozdítani, a családvédelmet intézményesen fejleszteni, új gazdasági források felkutatásával az egyéni és családi életet biztosítani. Heves vármegye törvényhatósága erre a munkára Pálosi Ervin jogakadémiai tanárt kérte fel, aki most terjedelmes és minden részletet felölelő munkában foglalta össze a közjóléti alapnak megvalósítandó feladatait. A könyv bevezető első részében a szerző ismerteti a vármegyei ön- kormányzatok szociális feladatait és megrajzolja a községek helyzetképeit, hogy így a tényleges állapotot pontosan megállapítsa. E helyzetkép ismerete elengedhetetlenül szükséges, mert — mint a szerző írja — a leglogikusabb, legszebb felépítési tervek is csak további keserűséget okoznak, ha nem a tényleges helyzetből indulnak ki. A munka további részében részletesen megismerjük azokat a terveket, amelyek a szociális viszonyok javítását célozzák. Széles, a gazdasági élet csaknem minden vonatkozására kiterjedő tervek ezek, amelyek felölelik nemcsak a kereseti lehetőségek fokozását, hanem a szellemi tovább képzés területeit is. Pontos helyszíni tanulmányok alapján adott helyzetképek ezek a segítés módozatainak részletes kidolgozásával, amelyek között meg találjuk a vendégforgalom és ezzel kapcsolatos kérdések fejlesztését, a termelés és értékesítés megszervezését, a népművészeti ipar támogatását, a háziipar meghonosítását. Ez utóbbi különösen nagy jelentőségű, mert a helyi viszonyok figyelembevételével történő kiépítése oly gazdasági forrást jelent, amely nemcsak új munkaalkalom, hanem nemzetgazdasági szempontból is jelentős tényezővé vállhat néhány év 8—10 pengős cipő a mezőgazdasági és ipari munkásság számára Szakkörökben elterjedt hírek szerint az árkormánybiztosság cipőakciót kezdeményez. Az a terv, hogy néhány tízezer pár 'cipőt igen olcsó áron hoznak majd forgalomba. Erre vonatkozóan már történtek tájékozódások, de végleges eredmény még nem alakulhatott ki. Az elgondolás az, hogy a cipőket elsősorban a vidéki lakosság, főleg a mezőgazdasági népesség között hozzák forgalomba, de gondoskodás történik a munkásosztály ebbeli szükséglete ellátásáról is. Az ár állítólag 8—10 pengő között mozogna. Hétfőn félárú „Eger“-est keretében matatja be a színház a Pillangó főhadnagyot A színház igazgatósága a múltban bevált és népszerű „Eger“-sajtó- estéket ebben az idényben is felújítja. A közönség rendkívüli mértékben megkedvelte ezeket a kedvezményes színházi előadásokat, mert minden ráfizetés nélkül, csupán az „Egeréből kivágott szelvény ellenében féláron nézhetett meg egy- egy jó színdarabot. Az első „Eger“-estét hétfőn rendezi meg a színház igazgatósága s ebből az alkalomból a Pillangó főhadnagy című operettet tűzte műsorra. Ezeknek a vidám, szellemes meséjű, fülbemászó muzsikájú „nagy“ operetteknek külön vonzóerejük van, és igen sokan ma is szívesebben megnézik, mint a hangosabb hatásokra épített „mai“ színpadi müveket. Ez a „vissszatérés“ figyelhető meg a társulat műsorán is, amely nagyobb teret ad a régebbi, nagysikerű daraboknak a mai s a kritika és közönség megértésével sem mindig találkozó színpadi alkotásokkal szemben. A kedvezmény igénybevételének módja az, hogy olvasóink kivágják a lapból az alábbi utalványt, az üres, vonalozott részt olvashatóan kitöltik, megjelölve a váltandó jegyet. Az utalvány felmutatására a színházi pénztár 50 százalékos kedvezménnyel szolgáltat ki egy darab jegyet. Utalvány a Pillangó főhadnagy május 22-i előadására. Egy darab jegy---------------------------helyre. Az egri egyházmegye nagyarányú fejlődéséről számol be az új egyházmegyei névtár A most megjelent új egyház- megyei névtár az egyházmegye nagyarányú fejlődéséről tesz tanúságot. Az egyházmegyei papság létszáma erősen közeledik az ötszázhoz. Jelenleg 461 felszentelt papja van az egyházmegyének, ez a létszám azonban rövidesen bővülni fog a tizenhárom felszentelendő V. éves teológussal. A 461 papból nyugdíjas 31, más egyházmegyében van, vagy betegség miatt nem teljesít szolgálatot 5. A nyolcszázezer katolikus hívő szolgálatára áll tehát 425 egri egyház- megyei és 9 ittartózkodó idegen egyházmegyei pap. A férfiszerzetesrendeknek 75 felszentelt tagja lakik az egyházmegyében. A papnövendékek létszáma 118. Férfiszerzetesrend hét van az egyházmegyében, 12 rendházban 242 rendA megnagyobbodott Magyarország új térképe megjelent 1:750.000 méretben, a szlovák és lengyel határokkal M. Kir. Állami Honvéd Térképészet kiadása. Ára 1 pengő. Kapható a „Keresztény Sajtószövetkezet“ könyvkereskedésében, Eger.
