Eger - napilap, 1939/1

1939-01-15 / 9. szám

EGER itfi' iiMf 1939. január 15 Lapzártakor: Heves vármegye törvényhatósága bizalmáról és lelkes támogatásáról biztosította vitéz Imrédy Béla mlolszter- elnököt és kormányát A vármegye közönsége hűséggel, minden erejének feláldozásával áll szolgálatába az Imrédy Béla miniszterelnök által meg­indított nagy eszmének Heves vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 11 órakor dr. Hedry Lőrinc főispán elnöklé­sével rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen nagy számban je­lentek meg a bizottsági tagok a megye minden részéből. A főispán megnyitó szavai után dr. Búzás Endre vármegyei főjegy­ző felolvasta vitéz Imrédy Béla m. kir. miniszterelnök leiratát, amely­ben bejelenti miniszterelnökké tör­tént újbóli kinevezését és ismerteti kormánya tagjainak kinevezéseit, majd a vármegye támogatását kéri a maga és kormánya munkájához. Visontai Kovách László földbir­tokos, törvényhatósági bizottsági tag általános figyelem közepette el­mondott felszólalásában indítványoz­ta, hogy a vármegye üdvözölje es bizalmáról biztosítsa Imrédy minisz­terelnököt és újjáalakult kormányát. Megemlékezett a kormány eddigi üdvös törvényeiről és javaslatairól. Különösen is kiemelte a honvédség szervezésére és korszerű felszere­lésére vonatkozó törvényjavaslatot, .. melyet az egész nemzet nagy lel­kesedéssel fogadott. És méltán, — mondotta — mert a honvédség min­dig legkedvesebb gyermeke volt a magyar nemzetnek, s meg kellett adni a lehetőséget arra, hogy vér­rel szerzett dicsőségét és jó hírne­vét továbbra is fenntarthassa. — Közvetlenül tárgyalás előtt áll a földbirtok helyesebb megosztását célzó és az úgynevezett zsidó­javaslat. Nem lehet kétséges, hogy ezek sok sebet fognak ütni és hogy az bizony itt-ott fájni is fog, viszont nem vonhatja ki magát ha­zánk sem ezeknek a kérdéseknek rendezése alól, amikor majdnem összes szomszédaink ezeket a kér­déseket jórészt már radikálisan rendezték és megoldották. — Utolsónak hagytam, bár fon­tosságára nem az utolsó a fölvidék egy részének visszacsatolása, amely szintén az Imrédy kormány idejére esik. A visszacsatolt terület még cseh viszonylatban sem jelenti tá­volról sem a jogos magyar kíván­ságok teljesítését, mégis alkalmas­nak látszik arra, hogy a trianoni békeszerződés ütötte seb gyógyulási folyamata legalább meginduljon. Távirat a miniszterelnökhöz. A rendkívüli közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta Visontai Ko­vách László [felszólalását és a kö­vetkező táviratot intézte Imrédy miniszterelnökhöz: „Heves vármegye közönsége mai napon tartott közgyűlésében Visontai Kovách László indít­ványára hozott határozatában tör­hetetlen bizalmáról és lelkes tá­mogatásáról biztosítja Nagymél­tóságodat. A vármegye közönsége odaadó hűséggel és minden ere­jének feláldozásával áll szolgála­tába azon nagy eszmének, melyet a megujhodó magyar életért, az egyetemes magyar összefogásért, — a keresztény, a nemzeti és népi erők megerősítéséért Nagyméltó­ságod megindított. Rendíthetetlen hittel Hazánk elhivatottságában és a reánk váró nagy feladatok­nak tudatában, — kérjük Nagy­méltóságod jó szándékaira a ma­gyarok Istenének áldását. A törvényhatóság megbízásából : Dr. Hedry Lőrinc, főispán.“ A Katolikus Kör és az Egri Kaszinó vacsorát rendez az egri helyőrség vissza­tért tisztikarának tiszteletére Az örvendetes történelmi esemé­nyek bevezető részletének elmúltá­val, a magyarlakta Felvidék vissza­csatolásának befejezésével öröm­ünnepre készül a város társadalma a Katolikus Kör és Egri Kaszinó szervezetén keresztül. Az ünneplés az egri helyőrség tisztikara felé irányul, amely az elmúlt hónapok alatt hősi lelkülettel teljesítette fel­adatát és néhány szép felvidéki városba vitte el a magyar szív szabad dobogásának, a magyar szó szabad hangzásának az örömét. A sok felvidéki ünneplés után a város közönsége nem tudta méltó keretek között fogadni a megszállás után visszatérő fiait, mert nem is­merte a bevonulás időpontját, de mindaz a szeretet, büszkeség és öröm, amelyet visszatérésükkor ér­zett, meg kíván nyilatkozni. Ez a törekvés indította arra a Katolikus Köre és Egri Kaszinót, hogy január 21-én, szombaton este 8 órakor helyiségeiben vacsorát rendezzen a tisztikar tiszteletére. A vacsorát, amelyen a két nagy- multú egyesület összes tagjai meg­jelennek, tánc követi. Megjegyzések a képviselőtestületi bizottságok megalakításához Vacsorázzon a Szönyi-étteremben, ahol kitűnő zene, szolid polgári árak mel­lett jól étkezik, s kellemesen szórakozhat !!! Eger, január 14. Egészséges városházi élet, cél­tudatos városi közigazgatás nem képzelhető el egészséges és alapos képviselőtestületi munka nélkül. Vi­szont alapos és jól előkészített kép­viselőtestületi munkát nem lehet elképzelni lelkiismeretesen, szak­szerűen és ügyszeretettel dolgozó bizottságok nélkül. Az önkormány­zat elvén felépült városi közigaz­gatási rendszernek egyik legszebb gondolata: a hivatásos városi tiszt­viselők, mint felelős előadók mellé a képviselőtestületből minél több agyat, szemet, szívet, a város érde­keiért dolgozó lelket odaállítani, hogy ezek is lássanak, halljanak, határozzanak s vállaljanak részt a nagy erkölcsi felelősségből, mellyel a köz érdekeinek tartoznak együt­tesen. így gondolja el a törvény ideális elképzelése. A gyakorlatban azon­ban legtöbbször úgy van, hogy a hivatásos városi tisztviselő önmagát tekinti „a város“-nak, a képviselő- testületet szükséges rossznak, a bi­zottságokat pedig fölösleges nyűg­nek, üres formaságnak tartja. Innen van aztán sok városi magisztrátus­nak az a törekvése, hogy a kép­viselőtestület összeállításába önma­ga is beleszóljon, „hivatalos“ jelöl­teket léptessen fel s azokat külön­féle eszközökkel, a hivatalos hata­lom szelíd nyomásával segítse be a város parlamentjébe. Innen van to­vábbá ugyancsak az a törekvés, hogy a törvény értelmében össze­állítandó bizottságaiba elsősorban ezeket a hálára lekötelezett, hiva­talosan jó képviselőtestületi tagok­nak fémjelzett városatyákat helyez­ze be s ha a többsége megvan ezek­ben a bizottságokban, a társadalmi s közéleti súlyuk miatt egyébként ki nem maradható képviselők mel­lett azután a kisebbség hányadában kegyesen engedélyezi a „rossz fiúk“ részvételét is. Úgy gondolom, nem mondok új dolgot annak a megállapításával, hogy Egerben hosszú évek óta nincs egészséges városházi élet. S ha ke­resem ennek az okát, ugyancsak nem gondolom, hogy új dolgot mon­dok annak a megállapításával, hogy az idegességtől és gyűlölködéstől átfűtött egészségtelen városházi at­moszférának az időközben megújuló választások során megnyilvánult túlságosan hivatalos érdeklődés az oka: városi végrehajtókkal, becsü­sökkel, alacsonyabb rangú városi tisztviselőkkel történő korteskedés egyes „hivatalos“ jelöltek érdeké­ben, kíméletlen ellenkorteskedés a hivatalos támogatástól független, de egyébként is függetlenül gondolkoz­ni akaró jelöltekkel szemben. A fontosabb képviselőtestületi bizott­ságokban Egerben is ezekből a vá­rosi magisztrátusnak kedves elemek­ből tevődött össze a többség, ami egyfelől azt eredményezte, hogy a bizottságokban olyan élet folyt, ami­lyent a magisztrátus akart, másfelől azt, hogy a hiábavaló küzködés láttán azok is elmaradtak a bizott­sági ülésekről, akik eredetileg ko­molyan akartak dolgozni s éveken keresztül voltak olyan bizottsági ülések, amelyeken a városi referen­sen kívül legfeljebb egy-két tag je­lent meg, de még nagyobb számmal voltak olyan bizottságok, amelyeket egyáltalában nem tartottak érdemes­nek összehívni. Végre a múlt év decemberében tartott képviselőtestületi választá­sok előtt összefogott egy független, a fent említett jelenségeket jól látó, ezeket elítélő s a dolgokon segí­teni akaró polgárokból álló csoport, mely a város legtöbb kerületében tudatosan felvette a küzdelmet a városházi körök által mindig szíve­sebben látott jelöltekkel szemben s kibontotta az igazi, hamisítatlan városi autonómiáért, egészséges és harmonikus várospolitikáért folyta­tandó küzdelem zászlaját. Elneve­zés nélkül, szervezet nélkül össze- kovácsolódott rugalmas csoport ez, mely nem kötötte le magát se sze­mélynek, se pártprogrammnak, egy célja, egy törekvése van csupán: Egert szeretni, Egert boldoggá ten­ni. A választások eredményei mu­tatják, hogy a város választópol­gársága kirobbanó lelkesedéssel s megértéssel vitte győzelemre ezt a zászlót, mert mindenütt, ahol ko­moly küzdelem során az új csopor­tosulás jelöltjei állottak szemben a hivatalos várospolitika kedves em­bereivel, Egerben még sohasem hal­lott óriási szavazattöbbséggel győz­tek az előbbiek, míg az utóbbiak­nak csak egy embere tudott bejut­ni a városi parlamentbe, ez is csak saját fegyvertársa feláldozásával. A város polgárságának ez a nagy bizalma késztette azután ezt a cso­portot arra, hogy az autonómia gon­dolatának megfelelőleg jól átgon­dolt javaslattal jöjjön a képviselő- testület elé a bizottságok megala­kítása tárgyában. Javaslata megté­telében a következő szempontok ve­zették : a bizottságokba ne jelöljön senkit a városi elöljáróság, mert ez nem az ő feladata, még ha rossz szokás alapján eddig gyakorolta is, hanem bízza rá a jelölést a képvi­selőtestületre ; a bizottságokban csak olyan emberek foglaljanak helyet, akikben megvan a jó szándék meg­bízatásuk tényleges gyakorlására is

Next

/
Thumbnails
Contents