Eger - napilap, 1939/1

1939-05-14 / 75. szám

EGER 1939. május 14 9 Mi jus 15-án lép éleibe a hegyközségi törvénynek a gyftmölcsgazdálkodásra vonatkozó végrehajtási utasítása Mit tartalmaz a végrehajtási utasítás Eger, május 13. Megjelent a m. kir. földművelés­ügyi miniszter 124.000/1939. F. M. számú rendelete a hegyközségekről, valamint a szőlő és gyümölcsgaz­dálkodásról szóló 1938: XXXI. te. gyümölcsgazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása tár­gyában. A rendelet négy fejezetből áll. Az I. : a gyümölcsfaiskolai termesztésről, II. : a faiskolai termesztvények for- galombahozataláról, III.: új gyü­mölcsösök telepítéséről, IV.: meg­lévő gyümölcsös felújításáról és ren­dezéséről, valamint a büntető és zá­rórendelkezésekről szól. Megkülönböztet kereskedelmi és magánfaiskolát (1. §. 2., 3.). Előbbi létesítéséhez, vagy fenn­tartásához engedély kell. (2. §.). Magánfaiskolát engedély nélkül is lehet telepíteni, de előre be kell jelenteni a telep helyét, nagyságát, azt, hogy mit akar termeszteni és a telep vezetőjét. Növényegészség­ügyi ellenőrzés szempontjából pe­dig, ugyancsak előzetesen kell be­jelenteni a hivatalos növényegész- ügyi szolgálathoz. (15. §.). Magánfaiskolák termesztvényeit nem szabad — még ajándékozás útján sem — forgalombakozni. (15. §, 3.). A törvény alkalmazása szempont­jából kereskedelmi gyümölcsös min­den gyümölcsös, amelynek területe legalább 800 négyszögöl, diónál egy kát. hold, őszibaracknál pedig 400 négyszögöl. (26. §. 1., 2., 3., 4.). Új kereskedelmi gyümölcsöst te­lepíteni C3ak engedéllyel szabad. Az engedélyezés iránti kérelmeket aug. 15-ig kell a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete útján a föld- mívelésügyi miniszterhez benyújta­ni. (27. §. 1., 2.). Új kereskedelmi gyümölcsösökben csak meghatározott gyümölcsneme­Eger, május 13. Az egri határt ebben az eszten­dőben szokatlanul veszedelmes her­nyóinvázió lepte meg. A hegyeken megforduló emberek mondják, hogy vannak gyümölcsösök, amelyek úgy néznek ki, mint télen. A lomboza­tot, leveleket teljesen felették, el­pusztították a hernyók s a megtá­ket és fajtákat lehet telepíteni. Az állami kertészeti szakközegek és a gyümölcsészeti intézők kötelesek díj­talan felvilágosítást adni, hogy mi­lyen gyümölcsnemeket (fajtákat) szabad telepíteni. 28. §. (1) (2). Új kereskedelmi gyümölcsösökben a) diót, gesztenyét 14 m-nél, b) cse­resznyét 10 m-nél, c) almát, berke­nyét, oltott epret 8 m-nél, d) körtét 7 m-nél, e) kajszibarackot, mandu­lát 6 m-nél, f) szilvát 5 m-nél, g) bokoralakú törpe-almát és törpe-kör­tét, birset, naspolyát, somot, mogyo­rót 4 m-nél, h) ősszibarackot 3 m- nél, j) ribizkét, köszmétét 1'2 ln­nél, j) fűzérfát 06 m-nél egymás­hoz közelebb ültetni tilos. Kevert ültetés esetében a telepítendő fane­mek féltávolságainak az összegét kell figyelembe venni. A földművelésügyi miniszter el­rendelheti, hogy régi, kereskedelmi gyümölcsöst legalább a 28. §-ban meghatározott ültetési távolság sze­rint kell a közbeeső gyümölcsfák, vagy másféle fák, bokrok, cserjék, sarjak kivágásával megritkítani. A meghagyott gyümölcsfák, cser­jék koronáját meg kell ritkítani. A fák, cserjék ápolását és a talaj további gondozását külön rendelet szabályozza. 30. §. (I), (2). A földművelésügyi miniszter el­rendelheti, hogy a régi kereskedelmi gyümölcsösökben az olyan életerős, éptörzsű és épkoronájú fiatal, vagy középkorú fákat, amelyek más faj- tájúak, mint amilyeneket a földmű­velésügyi miniszter nagybani ter­mesztésre megállapít (28. §.), meg­felelő fajtákkal átoltsák és az át- oltást két éven át szakszerűen kezeljék. 31. §. Ezek a főbb pontjai az új végre­hajtási utasításnak. Ez a rendelet, a 35. §. szerint, 1935. évi május hó 15-én lép ha­tályba. madott fákon nemcsak az idén nem lesz gyümölcs, de a jövő esztendő­ben sem lehet számítani termésre. Mondani sem kell, hogy ez a kö­rülmény milyen veszteséggel jár a gazdákra nézve. Ugyanez a helyzet, sőt helyen- kint még rosszabb a belső területe­ken is, a kertekben. A hatóságok idejében felhívták a gyümölcsterme­lőket a hernyópusztitás veszedel­mére és arra, hogy a védekező el­járást idejében foganatosítsák. Ha ez megtörténik, meg lehetett volna előzni a hernyók nagyobb kártevé­sét, az érdekeltek azonban a figyel­meztetésnek sok helyen nem tettek eleget s így történhetett meg, hogy a kártékony növénypusztítók óriási mértékben elszaporodhattak és egy­re nagyobb területeket leptek el, valósággal megszálltak és letaroltak. A mulasztás így bosszulja most meg magát. A hernyóirtást törvény írja elő kötelezően. Aki a rendelkezéseknek Egyik közgazdasági lap mun­katársa kérdést intézett dr. Puky Árpádhoz, Gyöngyös város polgár- mesteréhez, hogy mennyiben be­folyásolja a Mátra látogatottsá­gát a Felvidék visszatérése, amely- lyel újabb festői szépségű tájak­kal gazdagodott az ország. Dr. Puky polgármester a következő érdekes nyilatkozatot tette: — A Mátra nemzetközileg elis­mert klimatikus gyógyhely, amely­hez fogható és gyógytényezőkben gazdagabb Európában is alig van, tehát nincs a Felvidéken sem. Ne tévesszen meg senkit az, hogy a Mátránál magasabb pontok is ke­rültek vissza, hiszen ha a magas­ság volna a döntő, hogy csak egy példát hozzak fel, úgy Merán, amely jóval alatta van az ezer méternek, aligha lenne világhely. — A Mátrának acélosan tiszta a levegője és különlegesen kellemes a napsütése. Itt sokkal kevesebb a csapadék, mint akár a Tátrában. Az évi csapadék a Mátrában 700 milliméter. Ezzel szemben Ótátra- füreden 975, Zürichben 1100, Luga- noban pedig 1800 milliméter az évi csapadék mennyisége. Ezen gyógy- tényezők összessége adja meg a Mátrának nemzetközi viszonylatban is az elsőrangú klimatikus gyógy­hely jellegét. Hazánk híres orvos- professzorai közül, hogy csak hár­mat említsek meg, dr. Torday Fe­rencet, aki a Balaton, a Mecsek, a budai hegyek és a Mátra gyógy- tényezőit tanulmányozva, az első­séget a Mátrának adta. Dr. vitéz Ambrus József, aki a Mátra gyógy- hatását tüdőmegbetegedéseknél Da­nem tesz eleget, az kihágást követ el és megbüntetik, Eger területén is megtartották az előírt ellenőrző razziákat és ennek során 202 gyümölcsgazda ellen ér­kezett feljelentés a hernyóirtás el­mulasztása miatt. A tömeges kihá- gási ügyeket a közel jövőben kezdi tárgyalni a városi kihágási bíróság. Feltűnő és elszomorító, hogy a feljelentettek között nagy számban vannak az értelmiségi osztályhoz tartozók is, akiknek példamutatóan kellene előljárni a hatósági rendel­kezések betartásában és a gyümölcs­kultúra védelmében. vos és Szicíliának is elébehelyezi és dr. Kollarits Jenő orvostanár, aki huszonnégy évet töltött Davosban, most állandóan Mátrafüreden tele­pedett le, mert legjobb tudása sze­rint csau itt nyerheti vissza teljes egészségét. — Nagy örömmel tölt el, — foly­tatta dr. Puky polgármester — hogy ez év március és április hónapok lá­togatottsága hasonlíthatatlanul jobb volt, mint bármely más évek ezen szakában. A Kékes-szállóban az át­lag 90 vendég volt és ma is, ami­kor esősre fordult az idő, 98 ven­dége van a szállónak. A nyári idényre pedig nagy szeretettel ké­szültünk fel. A szobarendelésekből úgy látom, hogy igen mozgalmas, jó nyarunk lesz. Az állandó fejlődést mutatja, hogy újabb és újabb szál­lók és üdülők nyílnak meg. Néhány napon belül a Középiskolai Tanárok Egyesülete átadja a forgalomnak 30 szobás üdülőjét, pünkösdkor pedig az OTBA száz szobás szállója nyí­lik meg a Galyatetőn. Mindezekből látható, hogy a Felvidék nem visz, hanem hoz vendéget a Mátrának. — Az elmúlt év rossz termés- eredménye, sajnos, visszavetett né­hány évre abban az elgondolásom­ban, hogy a város által megvásá­rolt báró Orczy-kastélynak város­ház céljaira történő átalakítását már most keresztülvigyem. Az át­alakítás költsége ugyan mindössze 80.000 pengőben lett előirányozva, de ez az összeg sem áll rendelke­zésünkre. Különösen nagy örömömre szolgál, hogy az Orczy-kastély ős­parkját „népkert“ céljára máris Kétszáz kihágási eljárás indult Egerben a hernyóirtás elmulasztása miatt A Mátra látogatottsága emelkedett a Felvidék visszatérésével Dr. Puky Árpád érdekes nyilatkozata a Mátra helyzetéről, az új városházáról és a mátrai elektromos centráléról J A megnagyobbodott Magyarország áj térképe megjelent Ä 1:750.000 méretben, a szlovák és lengyel határokkal M. Kir. Állami Honvéd Térképészet kiadása. Ára 1 pengő. Kapható a „Keresztény Sajtószövetkezet“ könyvkereskedésében, Eger.

Next

/
Thumbnails
Contents