Eger - napilap, 1939/1

1939-05-09 / 72. szám

9 EGER 1939. május 9 pasztalata alapján döntött a jelölő értekezlet, amikor dr. Fetro Kálmánt lett az elmúlt nyolc év alatt Petro Kálmán. Szakadatlanul tanult, fi­gyelt, tanulmányozott, s felszólalá­sai nyomán, amik mutatták tudását, szakértelmét, alaposságát, most már országos bizalom és elismerés áradt személye felé. Megbecsülték az or­szág és a magyar gazdasági élet irányítói is. Pártonkívüli ellenzéki képviselő létére egymásután vá­lasztották be azokba az országos bizottságokba, ahol most már még többet tud tenni kerülete népének boldogu fásáért. Tagja lett a 33-as jelölte, mert jól tudja, mert tiszte­lettel és szeretettel megtanulta: bizottságnak, s miután tagja volt a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Ka­mara és a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmányá­nak, tagja lett az Országos Mező- gazdasági Kamara igazgató választ­mányának, a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete igazgatóságának és végrehajtó bi­zottságának, a Magyar Szőlősgazdák Egyesülete elnöki tanácsának, az Országos Szőlő- és Borpropaganda Bizottságnak, a Magyar Borterme­lők Értékesítő Szövetkezete vezető­ségének, a Magyar Mezőgazdasági Társaság igazgatóságának, az Or­szágos Gazdasági Szakoktatási Ta­nácsnak. Ez annyit jelent, hogy ezeknek a nagyfontosságú intézmé­nyeknek szükségük volt Petro Kál­mán megfontolt tanácsára, tudására és szakértelmére. De annyit is je­lent, hogy Petro Kálmán mindig több és több területen tud dolgozni kerülete boldogulásáért. Ezek mellett az eredmények mel­lett említést érdemel az a segítség, amelyet Petro Kálmán nyolc év alatt Eger városának eszközölt ki az államtól. Képviselőségének ideje alatt kicsoda Petro Kálmán Mint fiatal ügyvéd az egri föld­műves olvasókörökben tanult meg együtt érezni és együtt dolgozni a földműves néppel, s a Katolikus Le­gényegyletben és az iparosság más alakulataiban ennek a tisztes tár­sadalmi rétegnek a bajait és pana­szait is megismerte. Ezekben az egyesületekben azóta már a dísz­elnöki címekkel tisztelték meg s ezek a címek azok, amiket büszkén visel, annál büszkébben, mert ugyan­akkor felülről, a hatalom részéről soha nem fogadott el kitüntetést és rangot. Diszelnöke az egri Cifrane­gyedi Földműves Olvasókörnek, az Egri Katolikus Legényegyletnek, az Egri Polgári Asztaltársaságnak, ügyésze az egri Mária utcai és hat­vani II. negyedi Olvasóköröknek. Elnöke az egri katolikus egyház- községnek, a revíziós ligának stb. Ezek a megtisztelő tisztségek mind a bizalom és az elismerés jelei, ami­vel szűkebb hazája, városa és kör­nyéke halmozta el. Sokkal nagyobb az az országos elismerés és tisztelet, amit az országgyűlésben szerzett magának és kerületének. Miért? amikor képviselővé választották. A választópolgárok még most is jól emlékeznek első programbeszédére, amikor a következőket mondotta: Nem ígérek semmit, csak magamat adom, a munkámat, a magyar szivemet. — És kemény munkával, magyar szívvel dolgozott az egyes emberekért és mindenki közös ja­váért egyformán. Petro Kálmán nem volt politikus. Nem segített úri huncutságban senkinek, nem szövetkezett senki elgáncsolására, nem nyújtózkodott, hízelegve minisz­teri bársonyszékek felé, nem állt sem jobbra, sem balra, egyetlen helye volt: a nép mellett és onnan ütött, ha kellett jobb felé is, balfelé is. Nem politikai huncutságokkal, pártcsatározásokkal, hanem gazda­sági úton és alapon dolgozott be­csülete és országa népéért. Szívós kitartással küzdött a magyar bor, gyümölcs és zöldség értékesítéséért Míg itthon buzdította szőlő és gyümölcstermelő társait a minél egységesebb és jobb minőségű bor, szőlő és gyümölcs termelésére, az országházban sikerült olyan ered­ményeket elérnie, amelyek biztosí­tották a termények jobb árát. Nagy része volt abban, hogy az állam felvásárolta a túltermelésnél a bo­rokat, borközraktárakat létesített, hogy a gazdákat ne lehessen ki- uzsorázni, hogy nagy termések ide­jén a termelési költség alá ne száll­jon a bor ára. De nála fáradhatatla­nabb kínálója, utazója, piackeresője sincs a szőlőnek, bornak, gyümölcs­nek, zöldségnek. Amikor a kivitel megakadt, amikor nem volt keres­kedő, aki vásárolja az egerkörnyéki terményeket, kiment külföldre — s ma is minden évben kijár — a bécsi, berlini piacokra tárgyalni, verőt keresni, segíti, támogatja a gazdákat és nem volt rest hajnali három órakor kimenni a budapesti nagy vásárcsarnokba, hogy megnéz­ze, nincs-e valami panasza a gaz­dának, nem csapják-e be, van-e valami kívánsága. Legutóbb az egri zöldség megakadt kivitelét hozta rendbe Németországban és nagy menyiségű árút sikerült elhelyeznie. Képviselői működésének egyik legnagyobb eredménye volt a szeszkartell letörése A magyar gazdasági életből való­ságos nemzeti ajándékot kaptak a Leipziger, Moskovics családok, az ipari szeszkartell hatalmasságai. Millió és millió pengőket vágott zsebre a szeszkartell s nem engedte meg, hogy a gazdák borból főzhesse­nek szeszt, hogy a szeszfőzés a mezőgazdaságnak hajtson hasznot. Hosszú harc után sikerült elérni, hogy az állam kivette a szesz érté­kesítést a kartell kezéből s ma már állami monopólium a szesz­főzés és értékesítés — a mezőgaz­daság javára. A parlament nagyfelkészültségű gazdasági szakértője 1 millió 365 ezer pengőt hozott Egernek Eger város számvevőségének hi­vatalos adatai szerint 1932 január 1-től 1939 május 6-ig összesen 1.365,526 pengőt tesz ki az az ösz- szeg, amelyet Petro Kálmán köz­benjárására Eger városa kapott az államtól, ínségsegélyekre, fagykár­segélyekre, útépítésekre, adósság- törlesztésekre. 1931-ben a város még csak 78 ezer pengő segélyt kapott az államtól, 1932-en már 206 ezer pengőt, 1933 ban 245 ezer pen­gőt, 1934-ben 177 ezer pengőt, 1935- ben 332 ezer, 1936 ban 178 ezer s azóta is évenként több, mint száz­ezer pengőt hozott haza Petro Kál­mán, hogy kisegítse a várost szo­rongatott anyagi helyzetéből, hogy megsegítse az ínségeseket, fagyká­rosultakat, hogy útépítésekkel és egyéb munkálatokkal kenyérhez jus­son a munkásság. Egy-egy ilyen hatalmas összeg megérkezésekor fellélekzett a város lakossága, mert Egerben, ahol 3 ezer pengő tesz ki egy százalék potadót, nagyon sokat jelentett a a sokszor 100 százalék pótadónak megfelelő támogatás. Már pedig, ha ezek az anyagi támogatások nem érkeznek, fel kellett volna emelni a pótadót és Eger lakossága most 56 százalék helyett 156 százalék pótadó súlyos terhét viselné s a háztulajdonosok ez alatt a szörnyű teher alatt régen összeroskadtak volna. ezek tények, olyan tények, amelyek, nek hasznából egyaránt jutott a nyolc év alatt Egerben földműves­nek, iparosnak, kereskedőnek, tiszt­viselőnek, vagyontalan és vagyonos polgárnak. És megint meg kell gon­dolni, hogy ezeket a hatalmas ösz- szegeket Petro Kálmán mint ellen­zéki képviselő harcolta ki. Egyéni értékeit, tudását, a kis emberek mel­lett égő lelkületét annyira meg­becsülték, őszinte és nyílt, becsüle­tes munkája olyan tiszteletre indí­totta a kormányt, hogy az ellenzéki képviselőnek szívesen utalták ki ezeket az összegeket. El lehet kép­zelni, hogy, aki eddig az ellenzéken ilyen kézzelfogható hasznokat tu­dott városának, kerülete népének kiharcolni, milyen támogatást fog tudni szerezni a jövőben, amikor már a Kormánnyal együtt dolgozva halad a jobb magyar jövő felé. Nyolc kemény esztendő kellett, mig Petro Kálmán olyan kormányt talált, amelyik hite és meggyőződése szerint nagy újítások­kal, korszerű reformokkal valóban a nép javára dolgozik. A jobboldali keresztény politika harcos tagja volt mindig és most odaállt a Magyar Élet Pártjához, amely ugyanezeket az országépítő elveket képviseli. Döntenie kellett, mert most már annyira kiélesedett a jobb és bal­oldal harca, hogy hitvány ember, aki nem mondja meg, hová tarto­zik. Petro Kálmán jól választott. Hová álljon ? Azok közé, akik alkot­mányvédelem ürügye alatt saját ál­lásaikat és jövedelmeiket féltették és e legnehezebb időben zúszták le a politikai küzdőtérről a kormány elnökét, vagy a független kisgazda- pártba, amelyik csak azért, mert ellenzéki párt, segítő kezet nyújtott a liberálisoknak, zsidóknak, vagyon- féltőknek, politikai pecsenyesütők­nek ehhez a magyar emberhez nem illő orvtámadáshoz. Petro Kálmán helyesen választott. Odaállt, ahol becsületesen dolgozni lehet és kell. V ásárlók figyelmébe! Fehér vászon TORNA- és már P 8-50 P 29-— P 14-— Diákoknak ! TENISZ nadrág Valód! Angol SSfJTJff" Gumi esőkabát jpj&é, Vizsgára! Bocskay ruhácskák sötétkék szövet és fehér vászon­ból! - HÖLGYEKNEK, URAKNAK. Tropicál és poroz costümök, öltönyök NAGY VÁLASZTÉKBAN! Szabott árak! GYULAI ISTVÁN Eger, dr. Kállay Zoltán ucca 15. sz. SZÁNTÓ. I I Nem ígért semmit, Ezeket nem lehet letagadni

Next

/
Thumbnails
Contents