Eger - napilap, 1939/1

1939-05-07 / 71. szám

1939. május 7. EGER 3 kivetettek magukból mindent, ami nem nemzeti emlék. Meg kell azon ban értenünk, hogy mily gyűlöle­tessé tették magukat az idegen uralmak s egy új nemzetállamnak eleinte sokkal többet kell önmagá­nak tömjénezni, hogy önbizalmát teljesen megtalálja. Később, amikor minden már csak történelmi pers­pektíván keresztül lesz látható, ak­kor magától bevándorolnak ezek az emlékek is a múzeumokba, könyv­tárakba és egyéb kultúrintézmé­nyekbe. Az ország gazdag. Nyerstermé­nyeiért egyformán versenyez Anglia és Németország. Búzája és vajkivi­tele a legjelentősebb. Hajózása igen szépen indult meg, amit nem befo­lyásol kedvezőtlenül Memel, litvánul Kleispeda elvesztése, mivel az át­adási szerződés megfelelő jogát a kikötőhöz biztosította. Már ottlétem alatt állandóan szőnyegen lévő kér­dés volt e város átadása, bár fájt a litván szívnek ezen litván kör­nyék ű város elvesztése, de a litván ész megbarátkozott előre e gondo­lattal. Általában politikailag szemlélve a dolgokat, az idegen uralom alatti évszázados szenvedés és az azóta megindult egészséges fejlődés köze­lebb hozta egymáshoz az embereket. Ezért nem is kirívó a társadalmi különbség, ami feleslegessé tesz minden túlzó politikai jelszót. Magyar ember bizony nem fordul meg arrafelé, kereskedelmi kapcso­latunk is csekély. Braudé, az ottani tiszteletbeli magyar konzul, aki ha­tártalan figyelemmel volt irántam, kérdésemre, hogy milyen méretű az idegenforgalom, mégis megelégedés­sel mondta, hogy az engem pár nap­pal megelőzött Eöttevényi Olivér előtt két évvel is volt már magyar úriember Kaunasban. . . Egy nemzet, illetőleg annak egy osztálya lelkét elsősorban magán- társaságban, fehér asztal mellett, autókirándulásokon, baráti meleg­ségben tudja egy idegen megis­merni. Hála Istennek, ilyen alapon módom volt állandóan a litván lé­lekbe bepillantani. Barátaim: Sten- celis volt belügyminiszter, ki Eger­ben is meglátogatott már, Liech- tensteinas a legnagyobb litván ügy­véd, Boergeneras textilgyáros, Kar- pies nagybirtokos, mindent elkövet tek, hogy kellemesen és hasznosan teljen el az a három hét, amit szá­mukra szakítottam. A litván tem­peramentum sokban hasonló a ma­gyarhoz. Jószívű, vendégszerető, gavallér. Szeret mulatni, az italt is szereti, bár elsősorban pálinka for­májában. De ha a kötelesség szó­lítja, rögtön képes otthagyni a legkellemesebb szórakozást is. Utam tudományos célja volt a litván múzeumok, könyvtárak és levéltárak tanulmányozása, az ott lévő magyar vonatkozások felkuta­tása és feldolgozása. Ebben nagy segítségemre voltak Brziskas, az egyetemi könyvtár tudós igazga­tója, Puzisas és Valeskas múzeum­igazgatók, Beückas szerkesztő, Sa- rauskas ezredes és Sestekauskas őrnagy, valamint Cimkauskas ügy­véd. Legnagyobb sajnálatomra Af­rikában volt távol Nagievics ny. tábornok, a Hadimúzeum igazga­tója, a legnagyobb litván élő tudós, aki sok olyan dologra tudta volna figyelmemet felhívni, amik miatt még egy hosszabb litván utat kell ten­nem. Magyarjaink utazásai mindig Német-, Olasz-, Franciaország felé vezetnek. Mennyivel okosabb volna ezen megunt, agyonbédekerezett tú­rák helyett az életerős, egészséges, olcsó és kevéssé ismert Litvániát és a többi balti államokat felkeresni. Munkához, sporthoz és minden alkalomhoz Ügyeljen a «DOXA» DOXA órát vegyen! ólomplombára! I Ahol az érkezőben nem csak az idegenforgalmi pénzforrást nézik, hanem kedves, baráti melegséggel is fogadják. Ha magyarok felkeresik Litvániát, bizonyára ugyanázzal az érzéssel térnek baza, mint én léptem át a litván—lett hátárt: szépet, jót lát­tak mint emberek és a litván ta­nulságokból merítettek mint ma­gyarok. Dr. Barcsay-Amant Zoltán. Az egri kereskedők örömmel vették tudomásid, hogy vasárnap továbbra is zárva tarthatják üzleteiket Az egri kereskedők legutóbb né­pes gyűlést tartottak a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendelke­zések tárgyában. Dr. Balázs Jenő ügyész ismertette a helyzetet. Az 57.000/1938. K. K. M. sz. rendelet kimondja többek között, hogy a nyári félévben, május 1-től október 31-ig valamennyi szakma vasárna­ponként reggel 6—8 óra között nyitva tarthatja üzletét. Ám ezen rendelet 5 § ának 3. pontja—mely­ről a napisajtó annakidején nem tett említést — azt is kimondja, hogy az elsőfokú iparhatóságnak a teljes vasárnapi munkaszünetet el­rendelő véghatározatai a másod­fokú iparhatóság (alispán) ellenkező rendelkezéséig hatályban maradnak. Miután Eger város teljes vasárnapi üzleti munkaszünetét illetőleg tör­téntek ilyen rendelkezések annak­idején s miután közismerten az egri kereskedők túlnyomó többsége ma is hive a teljes vasárnapi mun­kaszünetnek, tehát csakis annak fenntartására tenne szükség esetén lépéseket a másodfokú iparhatóság­nál : az összegyűlt kereskedők öröm­mel vették tudomásul, hogy üzletei­ket vasárnaponként továbbra is zárva tarthatják és részesülhetnek a jól megérdemelt pihenésben. E kérdéssel kapcsolatban szóvá tették több oldalról, hogy egyes külvárosi kereskedők nem tartot­ták be pontosan a vasárnapi teljes munkaszünetet, hanem vevőik állandó zaklatására előfordult, hogy kiad­tak egyes kisebb mennyiségű árú­kat. A gyűlés elhatározta, hogy sa­ját kebelében a legerősebb harcot indítja meg e visszaélések ellen, sőt felvetődött az az ötlet is, hogy az ilyen törvényellenes cselekedetekre erőltető vevőt is büntetni kellene, ami automatikusan megoldaná a kérdést, ha törvényes intézkedést sikerül rá kieszközölni. Ugyancsak ellenőrizni fogja a Kereskedők Egye­sülete a maga részéről is a lugkő kimért árusítási tilalmának legszi­gorúbb betartását is. Végül a Ceglédi Kereskedelmi Egyesület fűszerszakosztályának át­irata került tárgyalásra, melyben azt hangsúlyozzák, hogy a keres­kedelmi alkalmazottak, főleg a szol­gák és kifutók fizetésének nemrég történt minimálisa igen terhes a kiskeresetű fűszeresekre. Nem e fizetések csökkentésére irányul a törekvés, mert a szociális szempon­tokat mindenkinek méltányolnia kell, hanem arra,, hogy a fűszer­kereskedők forgalmának túlnyomó részét kitevő deklarált cikkek, mint cukor, só, liszt, petróleum, rézgá- lic, raffia stb. 3—10 %-os brutto haszonkulcsa törvényesen emeltes­sék, mert ez a kulcs legtöbbször az üzleti rezsiszázalékot sem éri el. Az egri fűszerkereskedők átérezve e számukra súlyos horderejű kér­dést, egyhangúlag csatlakoztak a ceglédi kartársak előterjesztéséhez. Védj ük magyarságunkat! — Levél a Szerkesztőhöz — Tekintetes Szerkesztő Úr! * Őszinte nagy örömmel töltött el a lapjuk hasábjairól olvasott az a hir, hogy a két érdemes egri tár­sadalmi szervezet, az Egri Dalkör és az Egri Zeneegyesület május 13-án hangversenyt rendez a felvi­déki — most szlovonszkói — Ma­gyar Házak javára. Szüleim onnan menekültek s azóta magam is több ízben ott jártam a csehszlovák „pa­radicsom“ ideje alatt és rádöbben­tem, hogy az ottani magyarságunk mennyire megfogyatkozott ellenálló erejében és nemzeti öntudatában. Hosszú dolog volna az okokat fel­sorolni, csak a tényt állapítom meg. Elsősorban vonatkozik ez a meg­állapítás a már a megszállás óta felnövekedő vagy meglett emberré vált ifjúságra, főképen a szegény, földműves, vagy iparos osztálybeli­ekre. Felejti nyelvét, vagy legalább is annak helyességét, a cseh vagy tót iskolásban hamisan tauulja meg a magyar történelmet, az ellenséges sajtó és más propaganda állandóan a magyarság régi állítólagos bűneit és a mai csonka ország elleni rá­galmakat kiabálja a fülébe, — és nincs könyv, nincs újság, összejöve- teli lehetőség, amelyek útján ezek a benyomások ellensúlyoztassanak! Érthető és menthető tehát, ha en­nek az ifjúságnak a magyarság egészéhez való ragaszkodása csök­ken. A magyar különben is mindég türelmes volt az idegen nemzetbeli­ekkel szemben, nem tűnik neki kü­lönösnek fel, hogy még mindég csak tót könyvet kap a kezébe, tót új­ságokhoz juthat és igy lassan, szin­te észrevétlenül közömbössé válik a Csonkahaza sorsa és magyar mi­voltának megőrzése iránt. Keserű igazságok ezek; sokan nem is tud­nak róla itt a trianoni határokon innen, vagy ha tudnak is, szeretik a dolgot — mint az ember a kel­lemetlenséget — elfelejteni. Pedig a bajokkal szembe kell néznünk. Cselekedni is kell, amíg nem késő! A felvidéki magyarságnak a haza számára való megmentésére épülnek majd fel a Magyar Házak, hogy ott újságot, könyvet, magyaros szelle­mű szórakozást, ismeretterjesztő, ha­zafias előadásokat nyújtsanak. — Ennek a mozgalomnak támogatása minden olyan magyar embernek leg­elemibb kötelessége, akiben a ma­gyar öntudatnak és a magyarság jövőjével szemben való felelősség- érzetnek csak egy szikrája is él! Ezekért fogadtam a felvidéki Magyar Házak javára rendezendő első hangverseny hírét olyan nagy örömmel, ezért tölt el engem, mint egrit, a büszkeség, hogy az északi városok között talán Eger az első, amely a cselekvés terére lépett! És ezért kérem minden polgártár­samat, — gazdagot, szegényt egy­Megérkeztek a várva-várt világhírű W-motorkerékpárok 1S39 éli modelljei. Legújabban csökkentett árak: RT 3 HP KS 200 cm3 HZ 230 cm3 HZ 330 cm3 SB 300 cm3 Luxus 3 sebességváltós modell Túra modell ................... . L UXUS Túra modell Túra modell— NORMAL Túra modell____ P 780.- P 1200.­__P 1400.­___P 1650.­P 1950.­SB 500 cm3 tüXÜS üninditós modell... P 2100.- Kedvező fizetési feltételek. ffeállithatók raktárról mérsékelt számban. Vezérképviselet: M Jt Si ÄTÜ Budapest, n/UIAIII VI., Lehel-utca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents