Eger - napilap, 1939/1
1939-05-07 / 71. szám
1939. május 7. EGER 3 kivetettek magukból mindent, ami nem nemzeti emlék. Meg kell azon ban értenünk, hogy mily gyűlöletessé tették magukat az idegen uralmak s egy új nemzetállamnak eleinte sokkal többet kell önmagának tömjénezni, hogy önbizalmát teljesen megtalálja. Később, amikor minden már csak történelmi perspektíván keresztül lesz látható, akkor magától bevándorolnak ezek az emlékek is a múzeumokba, könyvtárakba és egyéb kultúrintézményekbe. Az ország gazdag. Nyersterményeiért egyformán versenyez Anglia és Németország. Búzája és vajkivitele a legjelentősebb. Hajózása igen szépen indult meg, amit nem befolyásol kedvezőtlenül Memel, litvánul Kleispeda elvesztése, mivel az átadási szerződés megfelelő jogát a kikötőhöz biztosította. Már ottlétem alatt állandóan szőnyegen lévő kérdés volt e város átadása, bár fájt a litván szívnek ezen litván környék ű város elvesztése, de a litván ész megbarátkozott előre e gondolattal. Általában politikailag szemlélve a dolgokat, az idegen uralom alatti évszázados szenvedés és az azóta megindult egészséges fejlődés közelebb hozta egymáshoz az embereket. Ezért nem is kirívó a társadalmi különbség, ami feleslegessé tesz minden túlzó politikai jelszót. Magyar ember bizony nem fordul meg arrafelé, kereskedelmi kapcsolatunk is csekély. Braudé, az ottani tiszteletbeli magyar konzul, aki határtalan figyelemmel volt irántam, kérdésemre, hogy milyen méretű az idegenforgalom, mégis megelégedéssel mondta, hogy az engem pár nappal megelőzött Eöttevényi Olivér előtt két évvel is volt már magyar úriember Kaunasban. . . Egy nemzet, illetőleg annak egy osztálya lelkét elsősorban magán- társaságban, fehér asztal mellett, autókirándulásokon, baráti melegségben tudja egy idegen megismerni. Hála Istennek, ilyen alapon módom volt állandóan a litván lélekbe bepillantani. Barátaim: Sten- celis volt belügyminiszter, ki Egerben is meglátogatott már, Liech- tensteinas a legnagyobb litván ügyvéd, Boergeneras textilgyáros, Kar- pies nagybirtokos, mindent elkövet tek, hogy kellemesen és hasznosan teljen el az a három hét, amit számukra szakítottam. A litván temperamentum sokban hasonló a magyarhoz. Jószívű, vendégszerető, gavallér. Szeret mulatni, az italt is szereti, bár elsősorban pálinka formájában. De ha a kötelesség szólítja, rögtön képes otthagyni a legkellemesebb szórakozást is. Utam tudományos célja volt a litván múzeumok, könyvtárak és levéltárak tanulmányozása, az ott lévő magyar vonatkozások felkutatása és feldolgozása. Ebben nagy segítségemre voltak Brziskas, az egyetemi könyvtár tudós igazgatója, Puzisas és Valeskas múzeumigazgatók, Beückas szerkesztő, Sa- rauskas ezredes és Sestekauskas őrnagy, valamint Cimkauskas ügyvéd. Legnagyobb sajnálatomra Afrikában volt távol Nagievics ny. tábornok, a Hadimúzeum igazgatója, a legnagyobb litván élő tudós, aki sok olyan dologra tudta volna figyelmemet felhívni, amik miatt még egy hosszabb litván utat kell tennem. Magyarjaink utazásai mindig Német-, Olasz-, Franciaország felé vezetnek. Mennyivel okosabb volna ezen megunt, agyonbédekerezett túrák helyett az életerős, egészséges, olcsó és kevéssé ismert Litvániát és a többi balti államokat felkeresni. Munkához, sporthoz és minden alkalomhoz Ügyeljen a «DOXA» DOXA órát vegyen! ólomplombára! I Ahol az érkezőben nem csak az idegenforgalmi pénzforrást nézik, hanem kedves, baráti melegséggel is fogadják. Ha magyarok felkeresik Litvániát, bizonyára ugyanázzal az érzéssel térnek baza, mint én léptem át a litván—lett hátárt: szépet, jót láttak mint emberek és a litván tanulságokból merítettek mint magyarok. Dr. Barcsay-Amant Zoltán. Az egri kereskedők örömmel vették tudomásid, hogy vasárnap továbbra is zárva tarthatják üzleteiket Az egri kereskedők legutóbb népes gyűlést tartottak a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendelkezések tárgyában. Dr. Balázs Jenő ügyész ismertette a helyzetet. Az 57.000/1938. K. K. M. sz. rendelet kimondja többek között, hogy a nyári félévben, május 1-től október 31-ig valamennyi szakma vasárnaponként reggel 6—8 óra között nyitva tarthatja üzletét. Ám ezen rendelet 5 § ának 3. pontja—melyről a napisajtó annakidején nem tett említést — azt is kimondja, hogy az elsőfokú iparhatóságnak a teljes vasárnapi munkaszünetet elrendelő véghatározatai a másodfokú iparhatóság (alispán) ellenkező rendelkezéséig hatályban maradnak. Miután Eger város teljes vasárnapi üzleti munkaszünetét illetőleg történtek ilyen rendelkezések annakidején s miután közismerten az egri kereskedők túlnyomó többsége ma is hive a teljes vasárnapi munkaszünetnek, tehát csakis annak fenntartására tenne szükség esetén lépéseket a másodfokú iparhatóságnál : az összegyűlt kereskedők örömmel vették tudomásul, hogy üzleteiket vasárnaponként továbbra is zárva tarthatják és részesülhetnek a jól megérdemelt pihenésben. E kérdéssel kapcsolatban szóvá tették több oldalról, hogy egyes külvárosi kereskedők nem tartották be pontosan a vasárnapi teljes munkaszünetet, hanem vevőik állandó zaklatására előfordult, hogy kiadtak egyes kisebb mennyiségű árúkat. A gyűlés elhatározta, hogy saját kebelében a legerősebb harcot indítja meg e visszaélések ellen, sőt felvetődött az az ötlet is, hogy az ilyen törvényellenes cselekedetekre erőltető vevőt is büntetni kellene, ami automatikusan megoldaná a kérdést, ha törvényes intézkedést sikerül rá kieszközölni. Ugyancsak ellenőrizni fogja a Kereskedők Egyesülete a maga részéről is a lugkő kimért árusítási tilalmának legszigorúbb betartását is. Végül a Ceglédi Kereskedelmi Egyesület fűszerszakosztályának átirata került tárgyalásra, melyben azt hangsúlyozzák, hogy a kereskedelmi alkalmazottak, főleg a szolgák és kifutók fizetésének nemrég történt minimálisa igen terhes a kiskeresetű fűszeresekre. Nem e fizetések csökkentésére irányul a törekvés, mert a szociális szempontokat mindenkinek méltányolnia kell, hanem arra,, hogy a fűszerkereskedők forgalmának túlnyomó részét kitevő deklarált cikkek, mint cukor, só, liszt, petróleum, rézgá- lic, raffia stb. 3—10 %-os brutto haszonkulcsa törvényesen emeltessék, mert ez a kulcs legtöbbször az üzleti rezsiszázalékot sem éri el. Az egri fűszerkereskedők átérezve e számukra súlyos horderejű kérdést, egyhangúlag csatlakoztak a ceglédi kartársak előterjesztéséhez. Védj ük magyarságunkat! — Levél a Szerkesztőhöz — Tekintetes Szerkesztő Úr! * Őszinte nagy örömmel töltött el a lapjuk hasábjairól olvasott az a hir, hogy a két érdemes egri társadalmi szervezet, az Egri Dalkör és az Egri Zeneegyesület május 13-án hangversenyt rendez a felvidéki — most szlovonszkói — Magyar Házak javára. Szüleim onnan menekültek s azóta magam is több ízben ott jártam a csehszlovák „paradicsom“ ideje alatt és rádöbbentem, hogy az ottani magyarságunk mennyire megfogyatkozott ellenálló erejében és nemzeti öntudatában. Hosszú dolog volna az okokat felsorolni, csak a tényt állapítom meg. Elsősorban vonatkozik ez a megállapítás a már a megszállás óta felnövekedő vagy meglett emberré vált ifjúságra, főképen a szegény, földműves, vagy iparos osztálybeliekre. Felejti nyelvét, vagy legalább is annak helyességét, a cseh vagy tót iskolásban hamisan tauulja meg a magyar történelmet, az ellenséges sajtó és más propaganda állandóan a magyarság régi állítólagos bűneit és a mai csonka ország elleni rágalmakat kiabálja a fülébe, — és nincs könyv, nincs újság, összejöve- teli lehetőség, amelyek útján ezek a benyomások ellensúlyoztassanak! Érthető és menthető tehát, ha ennek az ifjúságnak a magyarság egészéhez való ragaszkodása csökken. A magyar különben is mindég türelmes volt az idegen nemzetbeliekkel szemben, nem tűnik neki különösnek fel, hogy még mindég csak tót könyvet kap a kezébe, tót újságokhoz juthat és igy lassan, szinte észrevétlenül közömbössé válik a Csonkahaza sorsa és magyar mivoltának megőrzése iránt. Keserű igazságok ezek; sokan nem is tudnak róla itt a trianoni határokon innen, vagy ha tudnak is, szeretik a dolgot — mint az ember a kellemetlenséget — elfelejteni. Pedig a bajokkal szembe kell néznünk. Cselekedni is kell, amíg nem késő! A felvidéki magyarságnak a haza számára való megmentésére épülnek majd fel a Magyar Házak, hogy ott újságot, könyvet, magyaros szellemű szórakozást, ismeretterjesztő, hazafias előadásokat nyújtsanak. — Ennek a mozgalomnak támogatása minden olyan magyar embernek legelemibb kötelessége, akiben a magyar öntudatnak és a magyarság jövőjével szemben való felelősség- érzetnek csak egy szikrája is él! Ezekért fogadtam a felvidéki Magyar Házak javára rendezendő első hangverseny hírét olyan nagy örömmel, ezért tölt el engem, mint egrit, a büszkeség, hogy az északi városok között talán Eger az első, amely a cselekvés terére lépett! És ezért kérem minden polgártársamat, — gazdagot, szegényt egyMegérkeztek a várva-várt világhírű W-motorkerékpárok 1S39 éli modelljei. Legújabban csökkentett árak: RT 3 HP KS 200 cm3 HZ 230 cm3 HZ 330 cm3 SB 300 cm3 Luxus 3 sebességváltós modell Túra modell ................... . L UXUS Túra modell Túra modell— NORMAL Túra modell____ P 780.- P 1200.__P 1400.___P 1650.P 1950.SB 500 cm3 tüXÜS üninditós modell... P 2100.- Kedvező fizetési feltételek. ffeállithatók raktárról mérsékelt számban. Vezérképviselet: M Jt Si ÄTÜ Budapest, n/UIAIII VI., Lehel-utca 2.
