Eger - napilap, 1939/1

1939-04-30 / 67. szám

EGER ' 939 április 30 Az egri ellenforradalom hat áldozata: Mészöly Géza, Busszá János, Liszkai Ignác, Balogh Antal János, Demeter István, Prokaj Erzsébet mák, előadások, filmek bevételéből próbálja szükségleteit fedezni a bi­zottság, ezek azonban nem bizonyul­tak elég hatásos eszközöknek. Leg­utóbb, a Mécs-esten Kriston Endre püspök már az intézményes és ál­talános érvényű megoldás szüksé­gességét hangoztatta, a bevételek adó-szerű biztosítását, a jövedelmek arányában. Ezeknek a gondolatoknak meg­vitatására a szegénygondozó bizott­Eger, április 29. A HONSz egri csoportjának köz­gyűléséről beszámolva közöltük, hogy a közgyűlés határozati javas­latot fogadott el, amely szerint fel­iratban kéri a HONSz országos el­nökségét nyomatékos közbelépésre a kormánynál a hadiözvegyek és hadiárvák fokozottaba gyámolítása érdekében. A felirat elöljáróban drámai han­gon mutat rá a hadigondozottak elviselhetetlen helyzetére. A felirat szövege a következő : A HONSz Országos Elnökségének Budapest. A világháború legsúlyosabb áldo­zatai közé tartoznak azok a magyar hadiözvegyek, akik kenyérkereső­jüket és támaszukat vesztették el a nagy világégésben. A háborút követő években az akkor még fiatal, életerős asszo­nyok, hogy maguk s gyermekeik részére az élethez szükséges lét­minimumot előteremtsék, nem válo­gatva a munaanemekben, az élet nehéz keresztjét vállaikra vették. Az évek múltak s ez a kereszt egyre nehezebb lett és a hordozóik megviselve a sok nélkülözéstől egy­re gyengébbek lettek. A kormány­zat több esetben felfigyelt a nagy hadiözvegy-nyomorra — és igyeke­zett segítségükre sietni. Azonban a nagy nemzeti célok mindig meg­akadályozták, hogy a hadiözvegyek végre érdemeikhez mérten meg- sagíttessenek. S a hadiözvegyek megmutatták, hogy igaz magyarok s a hazát mindenek előtt valónak tartják és türelemmel viselték ne­héz sorsukat. Elérkezettnek látjuk az időt, hogy ez a régen rendezésre váró kérdés végre elintézést nyerjen s a sokat szenvedett özvegyek legalább öreg ság május 1-én, hétfőn délután 5 órakor nagygyűlést tart a város­háza nagytermében. A gyűlés tár­gyát tekintve a bizottság a jövő­ben követendő módszereket illető­leg valószínűleg elhatározó lépése­ket tesz. A bizottság ülésén dr. Hedry Lőrinc főispán elnököl, az ügy elő­adója pedig dr. Petro Kálmán or­szággyűlési képviselő lesz. napjaikra nyugalmas életet élhesse­nek. Teljes tisztelettel kérjük tehát a közggűlés határozata értelmében, az Országos Elnökséget, hogy te­kintélyének egész súlyával odahatni méltóztassék: 1. ) a hadiözvegyi járulékok oly nagyságúra emeltessenek, hogy ab­ból élvezőik a létminimumot bizto­sítani tudják, 2. ) fokozottabb mértékben tar­tassák be a hadiárvák megsegítését célzó azon törvény, miszerint ők az elhelyezkedési lehetőségeknél mindenki belőtt előnyben részesülje­nek. Midőn fentiekre még egyszer tel­jes tisztelettel felhivjuk az Országos Elnökség figyelmét és a közgyűlés fenti határozatának teljesítését kér­jük, maradunk Eger, 1939. április 27. bajtársi üdvözlettel: Dr. Szilágyi József, s. k. elnök. * 14 — Katonazenekar kíséreté­vel adják elő az óbudai dohány­gyár műkedvelői a János Vitézt. Egerben őszinte rokonszenvvel fo­gadják az óbudai dohánygyár mű­kedvelőinek egri előadását, a nem­zeti repülőalap javára. Az érdekes­nek ígérkező előadás nagy népsze­rűségre tarthat számot, mert a múlhatatlan magyar mesejátékot, a János vitézt mutatják be a műked­velők. A darabhoz a Dobó István 14. honvédgyalogezred zenekara játssza a kíséretet. Az előadások kezdete: április 29-én, szombaton este 8 órakor. 30-án, vasárnap dél­után fél 4 és este fél 9 órakor. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger« napilapban hirdet. Eger, április 29. Vasárnap hat név fénylik fel az elmúlt húsz év történetéből. Hat becsületes magyar ember neve, akik életüket áldozták a magyar gondo­latért a vörös uralom terroristáival szemben. Sötét időket idéz ez a hat név az emlékezők számára. A fel­fordulás, sötét indulatok, a testvéri­ség nevében hivatalossá emelkedett fosztogatás, vérontásban kéjelgő ide­gen népbiztosok, bőrkabátos, kézi­gránátos terrorfiúk, leköpött keresz­tek, meggyalázott nemzeti jelképek és mindenütt szegénység, nyomor, ezek voltak külső jelei és belső tar­tozékai annak az időnek, amely kommunizmus néven örök fájdalma és sötét szégyeneként izzik vissza ennek az országnak. Ezt a szégyent áldozatok vére mosta le. S a hat név, amelynek szellemét vasárnap idézni fogja az ünnepi szónok, azt mutatja, hogy a nemzeti érzés ereje a vörös inter­nacionalizmustól fertőzött társada­lom minden rétegében egyformán feltámadt s őrnagy és földműves egyaránt áldozattá tudott válni a nemzeti gondolat oldalán. Különös büszkeséggel gondol az utókor az ellenforradalom földműves-hőseire, mert ők voltak azok, akik puszta kézzel szembeszálltak a vörös rém­uralom vezetőivel és pribékeivel s mig Mészöly Géza őrnagyot az el­lenforradalmi mozgalom magasabb érdekei elszólították Egerből és távozás közben akadt össze gyil- kasaival, a három földműves annak az ösztönszerűen felforrt paraszt- ellenforradalomnak az áldozata, a- mely felháborodásában és tiltako­zásában el akarta söpörni a vörös csőcselék népboldogító hadait. Ez a három egyszerű földműves ember több számunkra, mint tisz­teletreméltó név és követendő példa a nemzeti gondolat mártír-történe­tében. Ez a három név történelmi biztosíték a magyar nép jelleméről, hitének tisztaságáról, magyarságá­nak törhetetlen épségéről, de ez a három név figyelmeztetés és nyoma­ték abban a küzdelemben amely en­nek a népnek minél nagyobb élet- lehetőséget, minél több kenyeret, minél nagyobb műveltséget kíván juttatni az ország föld- kenyér és kultúraállományából. Ez a nép nem­csak jogosult az életre, hanem meg is érdemli azt! * A nemzeti feltámadás első esz­tendőiben felkutatták az áldozatok neveit, haláluk körülményeit, gyil­kosaik neveit s ebben a hivatalos­nak és hitelesnek látszó összeállí­tásban az egri hősökről és áldoza­tokról az alábbi jelentés-szerű ada­tok olvashatók: Eger. I. A meggyilkoltak neve, életkora és foglalkozása: Liszkai Ignác föld­műves, Balogh Antal János, Deme­ter István, Prokaj Erzsébet 10 éves leány, egri lakosok. A gyilkosság helye és ideje: Eger, 1919. junius 22. A gyilkosság módja: agyonlövés. A gyilkosság ürügye: lázadó- és ellenforradalmi magatartás. A gyilkosságot végrehajtotta : Kovács József és társai vöröskato­nák. A gyilkosság elkövetésének rövid leírása : Egerben, 1919. évi junius hó 22-én a tömeg fellázadt a kom­munista vezetők ellen s benyomult a városházára. A kommunista szó­nokokat nem hallgatták meg s fe­nyegetőztek, hogy a városháza eme­letére menekült vezetőket lehaji- gálják. A tömeg fenyegette a csar­nokot elálló vöröskatonákat is, sőt állítólag egyet meg is sebesített. A vörös őrparancsnok erre állítólag jelt adott a lövésre, a vörös kato­nák a tömeg közé lőttek, mire az említett négy egyén meghalt, Falok János és több ismeretlen társa meg­sebesült. A gyilkosok sorsa a vörös ura­lom után: A bíróság a vádlottakat felmentette, mert bár a tanács- rendszer jogtalan alapon is nyugo­dott, a vádlottak azon joga, hogy a fenyegető tömeg támadásával szem­ben védekezzenek el nem vitatható. II. A meggyilkolt neve, életkora és foglalkozása: Sárbogárdi Mészöly Géza, 43 éves, nős, egri lakos» honvéd őrnagy. A gyilkosság helye és ideje: Tihaméri állomás, 1919. május 4. A gyilkosság módja: agyonlövés. A gyilkosság ürügye: ellenforra­dalmár. A gyilkosságot végrehajtotta: Tormássy féle terrorcsapat, Bárány, Blau és Vucsa nevű terroristák. A gyilkosság elkövetésének rövid leírása: A vörös uralom május elejei bukásának hírére Egerben is vissza akarták állítani a törvényes rendet. Erre a hírre leküldték ide Tormássy Az Erzsébet-fürdö és vízgyógyintézef Pszáp^flrdők árait leszállította. fiz egri H0D5z drámai hangú felirata az országos elnökséghez a haöiözuegyek és haöitíruák érdekében A megnagyobbodott Magyarország új térképe megjelent 1:750.000 méretben, a szlovák és lengyel határokkal M. KIr. Állam! Honvéd Térképészet kiadása. Ára 1 pengő. Kapható a „Keresztény Sajtószövetkezet“ könyvkereskedésében, Eger.

Next

/
Thumbnails
Contents