Eger - napilap, 1939/1
1939-04-27 / 65. szám
Eger, L. évfolyam, 65. szám, ÄRA 8 FILLÉR #- Csütörtök # Trianon 20, 1939. április 27. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fii- lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A rémtaíríerjeszlőfe és rossziaűulafA&k elmére Az állami zárszámadások eredménye mindenkor pontos és megbízható fokmérője a gazdasági helyzetnek. A jó adózási eredmény leg- többnyire az adózási képességről tanúskodik s a zárszámadások végső eredménye az ország pénzével való sáfárkodásról nyújt hű képet. Ezeket az örök igazságokat azért szögezzük le elöljáróban, mert az utóbbi hónapokban politikai divattá vált az, hogy a gazdasági helyzetet a ténylegesnél kedvezőtlenebbnek tüntessék fel s általában a politika eszközeivel annyira megrontsák az ország gazdasági körzetét, hogy az rosszabb legyen a közállapotoknál. Az 1937/38. évi zárszámadások, amelyek a napokban kerülnek a törvényhozás elé, frappáns választ adnak ezekre a törekvésekre. A költségvetési előirányzat szerint 68 millió pengő hiányra számítottak az elmúlt költségvetési év kezdetén. Ez a hiány a különféle közmunkák erőteljes fokozása következtében a papíroson még fokozódott is, hiszen a munkanélküliség leküzdése céljából a kormány már a múlt év elején és az előző év második felében is többszörösét adta ki annak az összegnek, mint az 1936/37. évben. Ezekkel a számokkal szemben az állam tényleges bevételei 87-4 millióval haladták túl az előirányzatot s így végeredményben csak 12'4 millió pengős hiány mutatkozik, ami a magyar költség- vetés közel 1400 millió pengős keretéhez mérten elenyészően csekély és még csak az egy százalékot sem éri el. Ez az eredmény tehát határozottan kedvezőnek mondható. Még biztatóbb a kép azonban akkor, ha a valódi kiadásokat és a valódi bevételeket hasonlítjuk össze. A valódi kiadások (1380‘8 millió pengő) majdnem hat százalékkal, a bevételek pedig (1368-7 millió pengő) közel négy és fél százalékkal haladták meg az előirányzott összeget. Ebből nem arra kell következtetni, hogy az adóprés megszorult, vagy pedig, hogy az állam könnyebb kézzel bánt az adózók filléreivel, hanem arra, hogy a magyar állam- háztartás ruganyosán alkalmazkodott az idők által megszabott szükségletekhez s a fokozódó kultúra, az emelkedő jólét és az országra háruló újabb nagy feladatok közepette a legnagyobb gondossággal és óvatossággal töltötte be magasabb- rendü hivatását. Van az elmúlt költségvetési év zárszámadásainak még egy igen kedvező mozzanata. Ez pedig az, hogy az időközben szükségessé vált újabb hitelműveletek és kölcsönfelvételek ellenére mintegy 15 millió pengővel csökkent a magyar állam adóssága s a költségvetési év végén mindössze 1871 millió pengőre rúgott. Ez a hatalmas szám annyit jelent, hogy a világválság kitörésének időpontjához mérten már több száz millió pengővel dolgoztuk le Magyarország adósságterheit olyannyira, hogy az elmúlt költség- vetési év végén meg lehetett szüntetni az ország pénzügyi ellenőrzését és igy Magyarország újból visz- szanyerte teljes pénzügyi szuveré- nitását. Hogy ennek mi a jelentősége ma, amikor az ország minden erőit össze kell fogni a nemzet véJSeves vármegye törvényhatósági bizottsága április 27-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja rendes tavaszi közgyűlését a vármegyeháza nagytermében. A tárgysorozaton az alispání jelentés mellett sok érdekes pont szerepel a tárgysorozaton. Letárgyalja a kisgyűlés a vármegyei háztartási és egyéb alapok 1938. évi zárszámadását, az iskolák és óvodák egészségügyéről szóló szabályrendeletet; pótköltségvetést terjeszt elő a vármegye vezetősége az 1939. évre. A pótköltségvetésben kívánja biztosítani a 14. honvédEger, április 26. Húsz esztendeje az idei tavasszal annak, hogy a kommunizmus ellen védekezésre indult az újult magyar lelkiismeret és erő. Ellenforradalmi mozgalmak kezdődtek, amelyek le akarták verni a népbiztosok által delmének felépítésére és a nagy gazdasági és szociális beruházásaink megvalósítására, amelyek csakis a legsajátosabban magyar érdekeket szolgálhatják, nem szükséges külön magyarázni. A magyar pénzügyi és gazdaság- politika hosszú és rögös úton jutott el a kiegyensúlyozott háztartásig és az állandó boldogulás alapján felépített pénzügyi önállóságig. Fokozott jelentősége van ennek ma, amikor európaszerte a nálunk sokkal gazdagabb és hatalmasabb országok egész sora a legsúlyosabb állam- fa áztartásí válsággal küzd és kényszerrendszabályokkal kénytelen pénzügyeinek ingatag egyensúlyát megszilárdítani. Az 1937/38. évi magyar államháztartás zárszámadásai tehát fontos nemzeti eredményt is jelentenek, amelyek a gazdasági álprófétákat is meggyőzhetik arról, hogy a magunk erejéből és emberségéből is meg tudunk és meg fogunk élni. gyalogezred számára felajánlott zászló költségeit, továbbá a közgyűlési terem berendezésének megújítását. Módosítják a vármegyei nyugdij-szabályrendeletet a nyugdíjjárulék újabb megállapításával, megválasztják a vármegyei testnevelési bizottság tagjait, megalakítják a ló- tenyésztési bizottságot. Külön érdekessége lesz a közgyűlésnek dr. Schleminger László indítványa a törvényhatósági és községi tisztviselők nemzeti viseleté ügyében, amit örömmel kell üdvözölni, mint a nemzeti érzés fokozottabb megnyilvánulását. tüzelt terroristák gyilkos és fosztogató bandáit s Eger ebben a tekintetben is talpig magyar városnak bizonyult. Itt is szervezkedés indult meg s itt is mártírok és áldozatok jelölik a feltámadt magyar hazafi- ság küzdelmének útját. Sőt Eger talán szebb bizonyítványt állított ki magyarságáról, mint a többi városok. Mert nemcsak a szervezés vezetői között akadtak mártírok és áldozatok, hanem a nép tömegei is fellázadtak a kommunista vezetők ellen s megostromolták a városházát, hogy a vezetőket ledobálják az emeletről. Sortűz dördült el s földműves halottak nevével bővült az ellen- forradalom története. Egerben Mészöly Géza és Russzó Jánoson kívül öt földműves és egy tízéves lány élete esett a hatalmukat féltő terroristák áldozatául. A város közönsége a súlyos idők évfordulóján kegyelettel ünnepli meg az ellenforradalom hőseinek és áldozatainak emlékét. Az ünnepség április 30-án, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Kossuth-téren s a hősök és áldozatok emlékét Breznay Imre eleveníti meg. Táviratok a világ minden részéből. A kormány tagjai tegnap Teleki Pál gróf miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartottak. A kormány tagjai a minisztertanácson időszerű kérdésekkel foglalkoztak. A minisztertanács éjjel 1 órakor ért véget. — A Berlinben tartózkodó Cincar-Markovics jugoszláv külügyminiszter tiszteletére Rib- bentrop birodalmi külügyminiszter tegnap este az Esplanade szállóban estebédet adott. Ribbentrop pohárköszöntőjében meleg hangon emlékezett meg arról az időről, a- mikor Cincar-Markovics még mint berlini követ szolgálta hazája érdekeit. Cincar-Markovics válaszában Németország és Jugoszlávia barátságát hangsúlyozta. A Berliner Börsenzeitung a jugoszláv külügyminiszter berlini látogatásával kapcsolatban megállapítja, hogy a jugoszláv külpolitika nem ismer ingadozást és nem folytat kétkulacsos politikát. Kiemeli a lap, hogy míg az egyik oldalon békés és alkotó munka folyik, addig a másik oldalon, a tengelyellenes hatalmak bekerítéssel kísérleteznek és háborúsuszítást folytatnak. A Pravda című lap azt írja, hogy Cincar-Markovics németországi látogatása a legerősebb cáfolat a külföldi sajtó cél- zatos cikkeire. Az angol-francia sajtó a legnagyobb idegességgel ír a német-jugoszláv viszony alakulásáról és célzatos beállításban ismerteti a tárgyalások menetét. Politikai körökben elterjedt hírek Csütörtökön tartja tauaszi rendes közgyűlését Heues uármegye töruényhatóstígi bizottsága A múlt év zárőszáinadása és egyéb érdekes pontok a közgyűlés tárgysorozatán Eger városa kegyelettel ünnepli meg az ellenforradalom hőseinek és áldozatainak emlékét Vasárnap délelőtt lesz az ünnepség a Kossuth-téren
