Eger - napilap, 1939/1
1939-04-22 / 62. szám
Aba 8 FILLÉH ♦ Szombat ♦ Eger, L. évfolyam, 62. szám. Trianon 20,1939. április 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: S4.558 sz. Hggyjtnali bennünket dolgozni Államférfiatok olaszországi fogadtatása és az ebből az alkalomból elhangzott beszédek újból bebizonyították, hogy a két országot ösz- szekötő barátság és rokonszenv milyen mérhetetlenül erős. A magyar közvélemény sohasem fogja elfelejteni Olaszország támogatását, amely- lyel már a trianoni békeszerződés megkötése utáni legsötétebb napokban segítségünkre sietett s ugyanúgy nem fogja elfelejteni azt a jóindulatot, amellyel mindig a magyar ügy oldalán állott a későbbi esztendőkben is. A mi számunkra éppen a római ünnepségek légkörében a Hitler vezér és kancellár ötvenedik születésnapja idején meglepőnek és disz- szonánsnak tűnt fel az a felhívás, amelyet az Egyesült Államok elnöke intézett Hitlerhez és Mussolinihez „az európai béke érdekében.“ Sem Róma, sem Berlin hivatalosan eddig még nem válaszolt Roosevelt elnök felhívására s lehet, hogy nem is fog válaszolni. Magyarország külügyminisztere, Csáky István azonban éppen az olasz főváros ünnepi hangulata közepette nyilatkozott Magyarország nevében Roosevelt felhívására. A magyar külügyminiszter kijelentette, hogy nincs olyan magyar ember, aki valaha is elfelejtheti a néhai Wilson elnök 14 pontját, amely alapja volt azoknak a külön féle európai békéknek, — többek között a trianoni békének is — amelyekkel a győztes államok a jog, igazság és méltányosság megcsúfolásával tönkretenni igyekeztek a legyőzött államokat. A Wilson, Lloyd George, Clemenceau trias a vak gyűlöletre hallgatva hazug propaganda és téves adatok alapján olyan békét szabott, amely szándékában a halál békéje volt, mert azt célozta, hogy a háborúban vesztes országok sohase támadhassanak fel. A meglepetés azután jött. Elsősorban a hitleri Németország csodálatos felemelkedése és megerősödése rendítette meg alapjaiban azt a béke- rendszert, amely Európát győzőkre és legyőzöttekre, magyarul urakra és szolgákra osztotta. A német erő csodálatos gyarapodása, a katonai hatalom példátlan megerősödése és a birodalom határainak szakadatlan kitolása teljesen új helyzetet teremtett. Ez a helyzet csak erősebbé vált abban a pillanatban, amikor Németország és a fasiszta Olaszország baráti kezet nyújtott egymásnak. valóra váltva Gömbös Gyula miniszterelnökünk álmát a Róma— Berlin tengelyről. Ez a fogalom, amelyről eleinte gúnyosan beszéltek, ma olyan erőt jelent, ami Európa sorsának irányításába döntő módon szól bele. Tulajdonképpen a tengelyhatalmakhoz intézte Roosevelt elnök a felhívását, de kérdezzük, miért nem szólalt meg Amerika lelkiismerete akkor, amikor a győztesek a legyőzött államokon tiportak, amikor Magyarország ezeréves testéről leszakították annak kétharmadrészét és több mint három és félmillió magyart idegen járom alá igáztak, miért nem szólalt meg akkor, amikor Németország egyes vidékeit barbár néger csapatok özönlötték el megszégyenítve a német önérzetet és meggyalázva a német asszonyokat? Miért szólal meg ez a lelkiismeret csak az erő és a siker láttára,miért félti az európai államok biztonságát ezektől a hatalmaktól, amikor esze- ágában sem volt félteni a legyőzött államok biztonságát, amikor Páris- bau halálos ítéleteket hoztak felettük? Akkor kellett volna megszólalnia a lelkiismeretnek, amikor erre szükség volt, nem pedig most, amikor a népi és történelmi elv alapján igenis igyekeznek a legyőzött államok visszaállítani a régi rendet, amelyet az erőszak durva kezekkel tört szét. Csáky István gróf válasza minden magyar ember szivéhez szólt. Ha Amerika nem emelte fel szavát, amikor sokkal nagyobb szükség lett volna arra, akkor hallgasson most is. Hagyjon bennünket nyugodtan dolgozni, a magunk módja szerint kipróbált barátaink oldalán, hogy békességben jóvátehessük azokat a károkat, amelyeket előbb a világháború, azután pedig mások hozzá- nemértése és megnemértése okozott. Ezekkel a szavakkal fejezte be Csáky István gróf Roosevelt üzenetére adott válaszát s ezek mögött a szavak mögött nemcsak az osztatlan magyar nemzet áll egységes erővel és elszántsággal, de támogatják ezt a szándékot azok a hatalmak is, amelyek mindig barátaink voltak és barátaink maradnak minden jövő eshetőségben is. Idő : Északi, északnyugati szél) változó felhőzet, néhány helyen futó eső. A hőmérséklet kissé emelkedik, talajmenti fagy már nem lesz. Magyarország ismét vezető szerephez jut a Dnnamedencében Végetértek a római olasz-magyar tárgyalások Mussolini miniszterelnök csütörtökön délután 6 órakor Ciano külügyminiszter jelenlétében ismét — ezúttal már harmadszor — fogadta Hivatalos jelentés a Csütörtökön éjfélkor az olasz— magyar tárgyalásokról a következő hivatalos jelentést adták ki: Teleki Pál gróf magyar miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter római, látogatásuk során ismételt megbeszéléseket folytattak a Dúcéval és Cianoval. Ezek a megbeszélések a szívélyességnek és a kölcsönös bizalomnak abban a légkörében folytak le, amely a két állam között fennálló szoros baráti kapcsolatokat jellemzi. Alapos vizsgálat tárgyává tették a fontosabb kérdéseket, különösképpen Közép- európa és a Dunavidék problémáit, Teleki Pál gróf miniszterelnököt és Csáky István gróf külügyminisztert. A megbeszélés másfél óráig tartott. tanácskozásokról tekintettel a legutóbbi eseményekre és a jelenleg fennálló helyzetre is. Megelégedéssel állapították meg a két kormány által a minél nagyobb megszilárdulás érdekében elért eredményeket politikai és gazdasági téren egyaránt és kifejezésre jutott az a közös szándék, hogy mindegyikük a maga tevékenységét az igazság és a béke ama célkitűzésének a szolgálatába állítja, amelyek a Róma—Berlin tengelyt jellemzik. Ebből a célból megállapodtak abban, hogy különösképpen továbbfejlesztik a baráti államokkal való együttműködés politikáját. Ä magyar államférfiak XII. Plus pápánál XII. Pius pápa csütörtök délelőtt magánkihallgatáson fogadta a Rómában időző gróf Teleki Pál miniszterelnököt és gróf Csáky István külügyminisztert. A pápai kihallgatás egy óráig tartott. A pápa ezután a kíséret tagjait fogadta, akikhez német nyelvű beszédet intézett. A Szentatya üdvözölte az egész magyar nemzetet és annak kiváló vezetőit, majd pedig annak az óhajának adott kifejezést, hogy Magyarország nagy és erős legyen és az ország belső és külső békéje fennmaradjon. A pápa végül apostoli áldását adta a jelenlévőkre, hozzátartozóikra és az egész nemzetre. Az Osservatore Romano vezetőhelyen foglalkozik a mai kihallgatással és kiemeli annak rendkívüli szívélyességét. XII. Pius pápa az eucharisztikus kongresszussal kapcsolatban szerzett érdemei elismeréséül gróf Teleki Pálnak a Pius-rend nagykeresztjét, gróf Csáky István külügyminiszternek gedig a Szent Ger- gely-rend nagykeresztjét adományozta. A rendjeleket Montini al- államtitkár tegnap este személyesen nyújtotta át a kitüntetett államférfiaknak. Ä Duce, Ciano búcsúztatták az elutazó magyar államférfiakat Róma a legnagyobb melegséggel búcsúztatta este Teleki miniszter- elnököt és Csáky külügyminisztert. A pályaudvart és környékét pazarul feldíszítették. A vonat elindulása pillanatában a Duce mosolygó arccal vett búcsút a miniszterelnök - nöktől és a külügyminisztertől. Olaszország szeretné, ha Magyarország a Balkánon nagy szerepet töltene be Párisból jelentik, hogy a francia sajtó nagy figyelmet szentel a magyar-olasz megbeszéléseknek. Francia részről úgy vélik, hogy Olaszország a Balkánon és Közép- európában új hatalmi csoport kialakításán fáradozik. Olaszország azt szeretné, hogy Magyarország a Balkánon nagy szerepet töltsön be. Magyarország válnék a tengelyben annak a politikai csoportnak vezetőjévé, amely ellensúlyozná a francia-angol diplomáciának balkáni közbelépését. Miután Olaszország megvetette a lábát Albániában, Mussolini a tengelyhez hű államszövetség élére akar állni. Ez a szövetség, amelyben Magyarország, Jugoszlávia és Bulgária foglalna helyet, körülzárná és háború nélkül behódo- lásra kényszerítené Romániát.
