Eger - napilap, 1939/1
1939-04-18 / 60. szám
Ara 8 fillér Eger, L. évfolyam, 60. szám. ❖ Kedd ♦ Trianon 20, 1939. április 18. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. ■BHHRoraiai í Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gról külügyminiszter ma reggel elutaztak Rómába Újabb francia hadihajók indulnak a Földközi tengerre Párisi jelentés szerint újabb francia hadihajók indulnak a Földközi tengerre. Egyes francia lapok ezzel kapcsolatban rámutatnak a szovjet Riiknrpsthpn szombaton koronatanács volt hajóhad földközi tengeri tartózkodásának az európai politikára kiható veszélyeire. Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter ma reggel a menetrendszerű gyorsvonattal hivatalos látogatásra elutaztak Rómába. A miniszterelnök kíséretében vannak Vinci gróf olasz követ, Incze Péter miniszteri osztálytanácsos, a miniszterelnök titkára, Ghyczy Jenő a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Maday György és Újpétery Elemér miniszteri fogalmazók, a külügyminiszter titkárai. A miniszter- elnököt és külügyminisztert a déli pályaudvaron ünnepélyesen búcsúztatták. A búcsúztatáson megjelent az olasz követség teljes tisztikara, Ermansdoif német követ, a jugoszláv követ s igen nagyszámú közönség. A gyorsvonat 7 óra 20 perckor a Rákóczi induló hangjai és a közönség lelkes éljenzése mellett gördült ki a pályaudvari-ól. Boosewelt üzenete élénk visszhangot keltett Európában Rooswelt, az Egyesült Államok elnöke szombaton távirati üzenetet küldött Hitlernek és Mussolininek, amelyben a vitás kérdések elintézésére tárgyalásokat ajánl. Rooswelt üzenete élénk visszhangot keltett európai politikai körökben. Az olasz és német lapok meglehetős gúnyos hangon foglalkoznak az üzenettel. Az olasz lapok szerint az üzenet célja semmi más, mint a közvéleményt befolyásolni. Ha Rooswelt komolyan akarna tárgyalni — írják az olasz lapok, — akkor üzenetét nem nyíltan, hanem titokban küldte volna el. így az egésznek propaganda jellege van. Rooswelt, hangsúlyozzák az olasz lapok, üzenetében nagyfokú földrajzi tudatlanságot árul el, de Berlin és Róma különben azt cse- lekszi, amit érdekei diktálnak. A német lapok egyöntetűen megállapítják, hogy Rooswelt politikai múltja túlságosan rossz tapasztalatokat idéz föl, ezért Németország a legnagyobb gyanakvással fogadja az üzenetet. A német lapok kiemelik, hogy Rooswelt üzenete kizárólag angol—francia érdekeket szolgál és inkább növelni, mint megszüntetni akarja az európai viszályt. Nagyon jellemző a Berliner Morgenpost nyilvánvalóan sugalmazott cikke, amely a következő kérdéseket teszi fel Rooswelt elnöknek: 1. Izgató beszédeivel és az európai ügyekbe való nyílt beavatkozásával erőszakosan háborút akar Ön felidézni Németország és Olaszország népei ellen? 2. Át akarja ön kergetni a békés amerikai népet az óceánon, hogy elpusztítsák Németországot és Olaszországot, az európai rend legerősebb pilléreit ? 3. Azzal a szándékkal uszítja ön az európai államokat háborúra a rend népei ellen, hogy azután fegyver- és mérgesgázszállításokkal csináljon üzleteket belpolitikai kudarcainak takargatására. 4. Ha nem ezt akarja, miért izgat 1933. óta szemérmetlenül a német nép ellen és miért vágja el ezzel a békés kapcsolatokat Németország és Amerika népei között ? 5. Miért ásta alá 1933. óta a zsidó bojkott passzív, majd végül aktív támogatásával a közös jólétet szolgáló kereskedelmet népeink között ? 6. Miért tette tönkre tudatosan a két nép viszonyának előmozdítására szolgáló megértés hidját azzal, hogy megtiltotta a héliumkivitelt német léghajók számára ? 7. Miért gátolta meg önkényesen a két nép között további híd kiépítésére irányuló törekvéseinket azzal, hogy megtagadta a leszálló- helyeket a német repülőforgalomtól ? 8. Ha Ön, Roosevelt úr, azt várja, hogy hangzatos felhívását komolyan vegyék, és ne ügyetlen propagandacsalásnak tekintsék, akkor először is bizonyságot hell tennie jószándékáról. Ennek bizonyságát szolgáltathatja azzal, ha beszünteti saját országában a hisztérikus háborús uszítást a német nép ellen és ha sajtóban, rádióban és filmen a béke és a becsületes megértés útjára lép. Ha szavahihetőségéről ilyenmódon tanúságot tett, akkor majd tovább beszélhetünk. A Reuter iroda jelentése szerint a bukaresti koronatanácson, amelyen Károly király elnökölt, megtárgyalták a Gafencu berlini htjával kapcsolatos kérdéseket, Csáky külügyminiszter nyilatkozatát és Károly királynak Pál jugoszláv herceggel való találkozásának részleteit. Izgalmas Jeleneteit között, karhatalom Igénybevételével alakította meg a választmányt a hegyközség közgyűlése Nem sikerült megegyezésre jutni a napszámbérek tekintetében Eger, április 17. Régóta nem volt az egri városházának olyan izgalmas, heves, végeredményében ilyen elcsüggesztő és elszomorító napja, mint vasárnap, a hegyközség harmadik gyűlésén. Izgalmas volt a délelőtt, mert olyan hang vonult be a hegyközségi tanácskozásokba, amely nem illendő, még kevésbbé okos. És az utóbbi vonatkozásban elcsüggesztő is. A tájékozatlanság, a józan belátás hiánya, a vad düh s az értelmetlen gyanakvás olyan erővel tört fel az egri nép egyes rétegéből, hogy méltán torpanhatnak meg azok, akik ezért a népért időt, tudást, fáradságot, munkát áldoznak, akik hisznek abban, hogy ebből a népből hiánytalanul ki lehet irtani a közöny, a maradiság és a tájékozatlanság hibáit. A közgyűlés az egri hegyközség harmadik gyűlése volt. Az első, januári közgyűlésen megalakult a hegyközség s most, miután a vármegye jóváhagyta ügyviteli szabályzatát, sor került a hegyközség legfontosabb szervének, a választmánynak kijelölésére. A múlt vasárnapra meghirdetett közgyűlésen az érdekelt 1700 gazda közül mindössze 21 jelent meg, így meg kellett állapítani a határozatképtelenséget. Most három napi dobolás után zsúfolásig megtelt a városháza nagyterme és a gazdák egy része parázs tüntetést rendezett a hegyközség ellen. Braun Károly polgármester örömmel állapította meg az érdeklődés méreteit, majd bejelentette, hogy a közgyűlés tárgya a választmány megalakítása. Ekkor Keskeny Bernát szőlősgazda kiáltozni kezdett a tömött sorokból : Nem kell! — Mi nem kell ? — kérdezte az elnök. — Semmise kell — válaszolta Keskeny Bernát s utána többen kezdtek még kiáltozni: nem kell a hegyközség. A polgármester felvilágosította a zajongókat, hogy a hegyközség már az év elején megalakult s most a választmány megalakításáért hívta össze a hegyközség tagjait. Bejelentette, hogy az első csoportból a következőket ajánlja a közgyűlésnek : Okolicsányi Imre, Hevesy Gusztáv, Meyer Béla, dr. Braun Béla. Erre ismét magából kikelve kezdett kiabálni Keskeny Bernát: nem kell, s a hangot átvették a mögötte állók. — Miért nem kell — kérdezte a polgármester. — Nem tudjuk a választmányt fizetni — válaszolta a közbeszóló. A közbeszólás részben derültséget, részben bosszankodást keltett azok között, akik ismerik a hegyközségi törvényt, majd az elnök felvilágosította a közbeszólót, hogy a választmányi tagok nem kapnak fizetést. — Az nem lehet — hangzott a válasz. — Én se dolgozok ingyen, más se dolgozik. Miután látnivaló volt, hogy sokan végképp nem ismerik a hegyközségi törvényt, dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő szólalt fel. Megmagyarázta, hogy az ország- gyűlés a szőlősgazdák érdekében alkotta meg a hegyközségi törvényt, hogy maguk intézhessék ügyeiket, sorsukat, maguk döntse-
