Eger - napilap, 1939/1

1939-01-12 / 7. szám

Ara 8 FILLÉR

Eger, L. évfolyam, 7. szám. ♦ Csütörtök & Trianon 20, 1939. január 12.

ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy

hónapra: 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11.

KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz.

Igazságos i és méltányos földreform

— Talán nincs senki az ország- \ ban — kezdte ismertetését Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter, amikor felgyógyulása után az első napon abba a helyzetbe került, j hogy nemsokára az országgyűlés elé kerülő földreform-javaslatot a pártértekezlet előtt megvilágíthatta,

— aki tudatában ne volna a való helyzetnek s ne tudná, hogy a föld- ■ reformnak okvetlenül be kell kö- j vetkeznie. Igazságosnak és méltá- j nyosnak kell lennie ennek a reformnak s oly módon megoldani a kér- i dést, hogy a kisexisztenciák száma nagymértékben szaporítható legyen, j Mindjárt számokkal is érvelt a mi- ' niszter.

— Maguk a békeszerződések is ! nagyban hozzájárultak — mondotta j

— az arány egészségtelen eltolódá- j sához, mert a nagybirtok szántó- i területe éppen e szerződések követ- i keztében 24‘4 százalékról 28 száza- j lékra emelkedett, míg a háború ; előtti 66 százalékos kisbirtok 55*5 | százalékra esett vissza, a földnél- j küli bérmunkások száma a nagymagyarországi 37‘4 százalékról a csonkaországi 40‘1 százalékra emelkedett.

A telepítési törvény óta, azaz az j elmúlt 29 hónap alatt 66 ezer kát. j hold osztatott ki, 12 ezer magyar család jutott ezáltal otthonhoz és biztos megélhetéshez. 1920 és 1930 között a törpebirtokosok száma 150 ezerrel emelkedett. Az ütem nem elég gyors, mondja a miniszter, a fejlődés lassú, amit feltétlenül nö- * vélni és gyorsítani kell. A mostani elgondolás és terv szerint a föld- j mívelésügyi miniszter legalább száz- I ezer holdat akar évente mint minimumot, kisbérietek formájában kis- j emberek kezére juttatni.

— Nem elodázni akarjuk a kér- ; dést, mondja Teleki Mihály gróf j miniszter, mikor minimálisan ezt a számot vesszük számításba, ugyanakkor kötelezve a földmívelésügyi minisztériumot, hogy közben szer- ; vés tervezetet dolgozzon ki, amely tekintetbe fogja venni az egyes vidékek helyi viszonyait, a népsűrűséget, a földtelenek létszámát, megállapítva, hogy mennyi valójában az

a terület, amik kishaszonbérletek számára felhasználhatók, mennyi az a birtokmaximum, ami a régi kézben meghagyandó.

S

Ismertette a miniszter az igénybevétel sorrendjét is, ezek szerint:

1. parlagon heverő földek, mert bűnt követ el a nemzet egyetemes érdeke ellen, aki a mai viszonyok között a földet műveletlenül hagyja. Éppen azért intézkedik a minisztérium, hogy az első évben a földtulajdonos a mioisztériumtól figyelmeztetőt kap s ha a föld művelésére a második évben sem tér át, az azonnal kishaszonbérletek formájában kerül a kisemberek kezére;

2. a zsidóbirtokok. Ennél a miniszter azt a véleményét terjeszti a pártértekezlet elé, hogy talán megfelelő volna, ha ezt a kérdést az ú. n. zsidótörvény keretén belül rendeznék, kimondván, hogy zsidó egyáltalán nem szerezhet Magyar- országon földet s akik 1914 július elseje után vették a birtokot, az ennek nagyságára való tekintet nélkül legyen igénybevehető.

A többi birtokkategóriáknál a progresszív skála érvényesülését

í tartja igazságosnak a miniszter.

Eszerint ötezer holdnál nagyobb ; birtokok, ahol a terület felét lehet a reform céljaira felhasználni, 1500- tól ötezer holdig az egyharmadrész i használható fel, 300-tól 1500 hold összefüggő területen, ha a tulajdo- | nos zsidó, nyilvános számadásra kö- ' telezett vállalat, távollevő idegen ! alapítvány, vagy hitbizomány: a

birtoktest egy negyedrésze.

Az ősi középbirtoknál 500-tól 1500 holdig, mindig összefüggő i birtokot értve, egyötödrész vehető igénybe. Itt a családvédelmi szempontok is érvényesülnek. Ahol ugyanis háromnál több a gyermekek száma, minden egyes gyermek után 200—200 holdat lehet mentesíteni az igénybevétel alól. Minden kategóriában természetszerűen érvényesül a telepítési törvénynek az a rendelkezése, hogy a derék, szorgalmas kishaszonbérlők bizonyos év eltelte után tulajdonul szerezhessék meg a birtokot.

s*

(Megalakult a uűros új összeállítású képuiselőtestülete

Közel másfélórás heves vita után megalakították

a bizottságokat is R polgármester programmot adott a képviselőtestületnek

Eger város felében újjáválasztott képviselőtestülete hétfőn délután 4 órakor tartotta alakuló közgyűlését Okolicsányi Imre alispán elnökletével. Az elnöklő alispán, miután a képviselőtestületet megalakultnak jelentette ki, a következő szavakat intézte a közgyűléshez.

— Tudatában vagyok annak, hogy a város milyen nehéz helyzetben van, éppen ezért felhívom az új képviselőtestület tagjait, hogy minden erejükkel és legjobb tudásukkal támogassák a polgármestert és az elöljáróságot, hogy azok hivatásukat betölthessék s a város és polgárai boldogulását előmozdíthassák. Miután nincs kétségem aziránt, hogy ez így lesz, Isten áldását kérem a polgármester úr és a képviselőtestület munkásságára.

A nagy tetszéssel fogadott szavak után Frank Tivadar v. főjegyző felolvasta a képviselőtestület tagjainak névsorát s ezzel a testület megalakult.

Braun Károly polgármester: ez az év lesz a legnehezebb!

Közvetlenül az alakuló közgyűlés után januári rendes közgyűlését is megtartotta a képviselőtestület. Braun Károly polgármester elnöki megnyitójában megadta a következő évek programját.

— Mielőtt a tárgysorozatunkra reátérnénk — mondotta — röviden ismertetni kívánom ez évi álláspontomat. Amint méltóztatnak tudni városunk rohamos fejlődése — amely nemcsak a helybelieket, hanem különösen az idegeneket méltán meglepte — városunk polgárságának teherbíró képességét a maximumig igénybe vette, a várost igen súlyos terhek nyomják, amelyet a bennünket ért sorozatos elemi csapások csak súlyosbítottak, de amely terheket feltétlen és gyökeresen rendezni, helyesebben megszüntetnünk kell. Ezt tartva szem előtt a törlesztéseket 1936 évtől kezdődőleg megkezdtük, s ez ideig igen szép eredménnyel folytattuk, amely hitelezőinknél teljes megelégedést váltott ki. A végső eredmény azonban megköveteli, hogy a megkezdett úton tovább haladjunk.

— Ez lebeg szemeim előtt, amikor ugyanazt a kijelentést kell tennem, amit újév alkalmából a tisztikar előtt tettem, hogy ez év lesz a város háztartásában a legmélyebb pont, amiért is tőlük a legmesszemenőbb takarékosságot kértem. Itt sem mondhatok mást, s ezért arra kérem a képviselőtestület minden egyes tagját, s rajtuk keresztül a város egész közönségét, hogy ez évben ne támogassanak olyan igényeket, amelyek nem teljesíthetők, mert szigorúan kell ragaszkodnom a költségvetés keretéhez, amely pedig minden újabb alkotásnak, vagy nagyobb kiadásnak teljesen útját vágja. Ezen kívül bármely igény csak pótköltségvetéssel lenne megoldható, amely pedig a pótadó nagyobb mérvű felemelését vonná maga után, amelyhez pedig, ha következetes akarok maradni, nyúlni nem vsgyok hajlandó. Méltóztassanak tehát ebbeli kérelmemhez hozzájárulni, az esetleges igényeket a legszükségesebbre lemérsékelni, s jobb időkre halasztani. Igaz, hogy egy város fejlődésében nem állhat meg, mert az is zökkenővel jár, de mivel ez már legfeljebb két évig tart — mely pedig a város életében nem számottevő idő — még sem jár oly következményekkel, mint egy esetleges pénzügyi összeomlás. Ezt nekem megakadályozni minden erőmmel legfőbb feladatom és kötelességem. Ez eléretvén, az 1941. évben újból meg fog indulni a város elöhaladása és boldogulása, s ezen cél érdekében kell ez évben a legnagyobb áldozatot meghoznunk, bár a takarékosság még nem is nevezhető ennek. Bejelentem, hogy a városfejlesztés programmja azon részeinek — amelyek már az J941. évben megvalósíthatók lesznek — előkészítő munkálatai folyamatban vannak.

— Szebb lenne részemre az alkotás, amelyért mindenkor elismerés jár, de nem tartom kisebb munkának azt, amely az alkotások költségeit kiegyenlíti. Nekem ez a feladat jutott osztályrészemül.

— Polgármesterségem rövid ideje alatt a legmegértőbb támogatásban volt részem úgy a képviselőtestület mint a felettes hatóságaim részéről, mert úgy a vármegye törvényhatósági bizottsága, mint a vármegye főispánja és alispánja mindenben és mindenkor a legmesszebbmenő