Eger - napilap, 1939/1

1939-04-06 / 54. szám

Eger, L. évfolyam, 54. szám. ÁR R 8 FILLÉR # Csütörtök + Trianon 20, 1939. április 6. ELŐFIZETÉSI DÍJ: égg hónapra: 1 pengő 50 fil- lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. pataiján gyalog, kerékpáron, lóháton és a levegőben teljesítették köteles­ségüket.“ Ez a szó pedig „teljesí­tették kötelességüket“ a legnagyobb dicséret, amit katonára mondani lehet. A magyar föld nagyszerű értékei s a magyar nép kiváló jellemvoná­sai arra köteleznek, hogy országunk erejét, fényét, gazdagságát emeljük s népünk boldogulását minél haté­konyabb eszközökkel szolgáljuk. „Gondoskodni kell arról, hogyan tehetjük az országot gazdagabbá“ — mondja a legfelsőbb szózat. Emelni kell az életszínvonalat, hogy alulról felfelé valamennyi társa­dalmi osztálynak nagyobb jövedel­met biztosítsunk. Hozzá kell látni minden olyan munkához, amelyet eddig elhanyagoltunk, vagy lenéz­tünk. Ezeket mondja Magyarország kormányzója — s ő, aki legjobban ismeri a magyar földet és Dépét, rögtön le is vonja a következtetést: Ha gazdagok leszünk, a magyar faj tehetségével csodákat tudunk művelni. Dolgozni tehát, első sorban és mindenek előtt dolgozni, hogy el­érjük a célt: az ország gazdago­dását. Hagyjuk a politizálást, a ve­zetést, az igazgatást azokra, akik­nek ez a feladatuk — s mindenki igyekezzék kötelességét teljesíteni azon a helyen, ahová a sors állí­totta. „Dolgozzunk többet s politizál- i junk kevesebbet 1“ Nagypénteken vesszük ét Kárpátalja új határterületét a szlovákoktél Dolgozzunk többet, politizáljunk kevesebbet Nemzeti életünknek kivételes és jelentőséges eseménye minden alka­lommal az ország kormányzójának megnyilatkozása. Az Istentől kül­dött vezér húsz év óta irányítja or­szága sorsát a mélypontról a feltá­madás, a megújhodás, az ország­gyarapítás, a nemzeti erők csúcs­pontja felé s mély bölcsessége min­dig meg tudta mutatni a helyes utat, amelyen járnunk kell. Ilyen egyedül helyes utat mutató az a szózat is, ami az alföldi bi­zottság ülésén hangzott el Horthy Miklós kormányzó ajkáról. Magyar- ország kormányzója maga is a ma­gyar földből sarjadt s amikor azt mondja: túrjuk a földet, mert imád­juk, a legközvetlenebb emberi sza­vakkal juttatja kifejezésre azt a kapcsolatot, amely közte, a törté­nelmi magyar úri család sarja és az ősi rög között van. A magyar em­ber a föld szerelmese volt mindig, soha sem tudta birtokát — akár kicsiny volt, akár nagy — egyszerű üzleti tőkének tekinteni, mert első­sorban érzelmeivel, nem pedig értel­mével, rideg kalkulációkkal közele­dett hozzá. S a földnek ebben a nosztalgikus szeretetében is példa­képen jár elöl az, akinek példa­adása legmagasabb parancs az egész társadalom részére. A földnek, az ősi rögnek szóltak tak a kormányzói szózat első szavai. Annak a földterületnek szétszakít- hatatlan együvé tartozását hirdet­ték, amelyet a Kárpátok medencé­jében hegykoszorúk bércei között formált egységessé Isten jókedve. S a néhány szó, amely ezt az egy­másrautaltságot kifejezte, a leg­klasszikusabb indokolása volt az utóbbi hetek eseményeinek, annak, hogy miért volt nekünk életkérdés Kárpátalja visszaszerzése. Nagy, szinte végtelen szeretettel beszélt kormányzó urunk a magyar földről, — 8 ezeket a meleg érzé­seket talán csak az a szeretet múlta fölül, amellyel a magyar népről szólott. Megállapította, hogy a múltban talán túlságosan köny- nyen pazarolták a magyar vért s az ősi katonai erényekből folyó harci készség készen állt mindig, amikor ennek kifejezést kellett adni. És ezek a harci erények most is csorbítatlanul élnek a magyarság­ban. A legfőbb Hadúr állapította meg, hogy „katonáink fenn a Kár­A magyar—szlovák határmegálla­pító bizottság hétfőn befejezte ta­nácskozásait és véglegesen meg­vonta a Kárpátalja és Szlovákia közötti határvonalat. A két delegáció kedden délben 12 órakor gyűlt össze utolsó ülésé­re, a külügyminisztérium díszter­mébe, ahol aláírták a megállapodást, illetve zárójegyzőkönyvet. Az aláírt jegyzőkönyvvel kapcso­latban említésre méltók az alábbi adatok: A trianoni Magyarország területe 93.073 négyzetkilométer volt. A bé­csi döntés alapján visszacsatolt te­rület 11.946 négyzetkilométer, Kár­pátalja visszacsatolt területe 11.085 négyzetkilométer. A legutóbbi határ- kiigazitással visszacsatolt terület 1067 négyzetkilométer. — Magyar- ország területe tehát 1939. év áprilisban 117.170 négyzetkilomé­Eger, április 5. Nemzeti ünnepeken és más na­gyobb ünnepi alkalmakkor is felhí­vással fordult a város polgármes­tere a háztulajdonosokhoz, hogy há­zaikat lobogózzák fel. A felhívás­nak a háztulajdonosok nagyobb ré­sze eleget is tett, nagy számban voltak azonban olyan háztulajdono­sok is, akik a felhívásnak elmu­tér. Az összes visszacsatolt terület 24.008 négyzetkilométer. A trianoni Magyarország lakos­sága 8.688.319 volt. A bécsi döntés alapján visszacsatolt terület lakos­sága 1.030.355. A visszacsatolt Kárpátalja lakossága 552.194. A szlovák rutén határ kiigazítása foly­tán visszacsatolt terület lakossága 40.605. Csonkamagyarország lakos­sága 1939. április 4-én 10.311.403. Az összes visszacsatolt területek lakossága 1.623.084 lélek. A népes­ségi adatok 1930. évre vonatkoznak. A magyar-szlovák határmegálla­pító bizottság tárgyalásainak ered­ményeképpen létrejött jegyzőköny­vet kedden délelőtt írtáK alá. A jegyzőkönyv az új határ részletes leírását, valamint az átadással kap­csolatos technikai kérdéseket tar­talmazza. A kérdéses területeket április 7-én fogják átadni. lasztottak eleget tenni, nyilván­valóan nem szándékosságból, mert ez nem tételezhető fel, hanem a kellő gondosság hiányából elfelej­tették a szükséges intézkedést ki­adni a személyzetnek a lobogó ki­tűzésére. A város most elhatározta, hogy szabályrendeleti úton intézkedik a lakóházak ünnepi fellobogózásáról. Az erről alkotott szabályrendeletet a legutóbbi városi közgyűlésen mu­tatták be a képviselőtestületnek, amely azt büntető szakcióival együtt változatlanul elfogadta. A szabályrendelet előírja, hogy minden nemzeti ünnepen és minden olyan alkalommal, amikor a város polgármestere, vagy képviselőtestü­lete elrendeli, a lakóházakat fel kell lobogózni és az utca felőli ab­lakokat nemzeti színű szalaggal kell feldíszíteni. A rendelet meghatározza a lobo­gók nagyságát is és kötelezi a háztulajdonQsokat, hogy a zászlók anyaga ' ép, elhasználatlan legyen. Azt, hogy a rendelet a város me­lyik utcáira vonatkozik, a polgár- mester határozza meg. A lobogódísz ugyanis csak a belső városrészben kötelező, a külső kerületekben nem. A rendelet megszegése kihágás és a vétkes háztulajdonosok 2 pen­gőtől 20 pengőig terjedhető pénz- büntetéssel büntethetők. Táviratok a világ minden részéből. Tiranából jelentik, hogy Geral­dine ma éjjel 3 óra 30 perckor fiú gyermeknek adott életet. — A Hlinka-gárda vezetősége elhatá­rozta, hogy az egyenruha viseléssel való visszaélés miatt új igazolványo­kat adnak ki s a jövőben csak azok viselhetik az egyenruhát, akik ezzel az igazolvánnyal rendelkeznek. A megszigorításra az adott okot, hogy igen sokan visszaéltek az egyen­ruha viseléssel és sokan jogtalan előnyök megszerzésére használták fel. Murgas, a Hlinka-gárda poli­tikai vezetője, aki hosszabb ideig Kelet-Szlovenszkóban tartózkodott, visszatért Pozsonyba. — Czvetko- vics jugoszláv miniszterelnök a zág­rábi tárgyalásai után visszatért Belgrádba. A tárgyalás után hiva­talos közleményt nem adtak ki. A hírek szerint a lényeges kérdések­ben már megegyeztek. A tárgyalá­sokat hús vét után folytatják. A horvát lapok meglehetősen tartóz­kodóan ítélik meg a tárgyalásokat. Hangoztatják a lapok, hogy máskor is voltak már a maihoz hasonló kedvező körülmények, a megegye­zés azonban még sem jött létre. Egy másik lap megállapítja, hogy az összes eddigi kiegyezési kísér­letek közül ez mutatkozik legko­molyabbnak. A Havas Iroda zág­rábi munkatársa kérdést intézett Kötelezővé tette a város a házak ünnepi fellobogózását H rendelet csak a belső városrészekre vonatkozik

Next

/
Thumbnails
Contents