Eger - napilap, 1939/1

1939-04-04 / 53. szám

Eger, L. évfolyam, 53. szám. Ara 8 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 20, 1939. április 4, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSED: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. illa befejeződnek a magyar-szlouák hattírtdrgyaldsok Negyven község került vissza Magyarországhoz A magyar—szlovák határtárgya- láaok ma befejeződtek. A . szlovák bizottság, miután a határt a térké­pen megjelölték, ma visszatér Buda­pestre, hogy a legrészletesebben megvonják a határokat. A vonal követni fogja a községek kataszteri határait. A megegyezés alapján az új ha­tár a lengyel határon a Czerenin nevű magaslatnál indul ki és egye­nesen déli irányba fut, úgy hogy Zellő, Szedrecske, Ciróka- Ófalu, Jár- mos, Takcsány és Kiskolon közsé­gektől nyugatra általában a víz­választót követi. Kiskolontól délre a határ Halaspataktól nyugatra ha­lad és ezáltal magyar területre es­nek Remetevasgyár, Jeszenőremete, Felsőhalas, Jeszenő, Alsóhalas, Sá­rosremete és Sárosmező községek. Innen a határ az Ung folyóra fut rá és egy darabon annak folyását követi, úgy hogy Magasrév község szlovák területen marad, ettől ke­letre Bező, Lakáid és Ungtimkóe magyar területre esik. Kárpátalja visszacsatolásával kö­rülbelül 10.500 négyzetkilométer és mintegy 550 ezer lakos került visz- sza Magyarországhoz. Az az új terület, melyet a hon­védség március 23-án szállt meg, jóval felül van ezer négyzetkilomé­teren és a mostani tárgyalások ré­vén a visszakerülő sávban lévő 40 községnek mintegy negyven-negy­venötezer lakosa van, úgy hogy az elmúlt héten közel 12 ezer négyzet- kilométerrel és közel 600 ezer la­kossal bővült Magyarország. A Szlovákia és Kárpátalja közötti határ leszögezésével remélhetőleg helyreáll a Magyarország és Szlo­vákia közötti jóviszony és a köl­csönös érintkezés. Egy hónapon belül meg kell oldani a Lajos-városi lakosság pincekérdését R város olcsón rendelkezésre bocsátja a területet Szövetkezet legyen-e a pincék tulajdonosa A legutóbbi városi közgyűlés hosz- szasan tárgyalta a fejlődő Lajos vá­ros egyik legnagyobb kérdését, a pincehiányt. A városrész újonnan választott városi képviselője, Császty Gyula lelkész hívta fel még január­ban a város vezetőségének figyel­mét, hogy a városrész házainak nagy része pince nélkül épült, hogy a te­lepülők a kapott Faksz-kölcsönöket minél jobban ki tudják használni a föld feletti épülethez. Pincék azon­ban föltétlenül szükségesek, mert a lakosság nagy része őstermelő, akik nem tudják terményeiket hová tenni a téli időkre, de légoltalmi szempontból sem lehet ezt a kér­dést elintézetlenül hagyni. Aján­lotta ezért a kőlyuknál lévő pince­helyek kimérését és a lakosságnak való átengedését. Frank Tivadar polgárm ester he­lyettes ígéretet tett az ügy gyors megoldására s a legutóbb tartott közgyűlésen be is jelentette a kép­viselőtestületnek, hogy a mérnöki hivatal a helyszínen kimért 74 pin­cének való helyet, három négyszög­ölenként s azt a város az elöljáró­ság javaslata alapján odaadja az igénylőknek négyszögölenként 15, összesen 45 pengőért. A pincekér­dést a város szeretné egybekötni a külvárosi utak megjavításával, azért olyan feltételt is szab, hogy akinek kocsija és lova van, az 20 pengőért kapja a pincehelyet, de távolabbi helyre 50, közelebbire 100 kocsi törmeléket tartozik szállítani a pince­vágásból. Császty Gyula az elöljáróság és állandó választmány javaslatához hozzáfűzte, hogy a helyszíni tapasz­talatai és mérései szerint az emlí­tett helyen még 40—50 pincét ki lehet mérni s ezekre is nagy szük­ség van, mert az érdeklődők száma másfélszáz körül mozog. Kérte to­vábbá, hogy a fuvarozást kapcsolja ki a város és általában 30 pengőben állapítsa meg egy-egy pincehely árát, tekintettel a Lajos-város la­kosságának szegénységére. Végül azt kérte, hogy a város alkosson valamiféle szabályzatot az üzérkedés megakadályozására, mert attól le­het tartani, kogy kereskedni fog­nak a pincehelyekkel. IS3 Vitéz Subik Károly az utóbbi szempontot szintén különös figyel­mébe ajánlotta a városnak. Annak­idején az érsekségtől 80 fillérért szedték el a telkeket s az üzérke­dők súlyos összegekért adták tovább. A fuvarozást hagyja ki a város a számításból, mert a pincék előtti területet fel is kell tölteni, ezen­kívül minden tulajdonos igyekezni fog, hogy a vájásból minél több, építkezéshez alkalmas számos követ termeljen ki. Legjobb volna a pince­helyek árát egységesen 25 pengőre szállítani. Az üzérkedés ellen meg­oldást kell keresni a jövő közgyű­lésig. Addig is lássa és érezze a Lajos város szegény lakossága, hogy a város megértéssel közeledik felé és enyhíteni igyekszik gondjait. Csőke József indítványozta, hogy a pincehelyeket osszák két kategó­riába, mert vannak olyanok, ahol a partról még sok földet el kell tá­volítani, mig a kőhöz ér fa vájó, más helyen már a kő szabadon van. Jankovics Dezső kijelentette, hogy az üzérkedés megakadályozását nem lehet szabályzattal megakadályozni, mert a magántulajdon elvébe ütkö­zik minden ilyen megkötés. Heller József dr. erre azt ajánlotta, hogy az érdekeltek alakítsanak szö­vetkezetét, az legyen tulajdonosa a pincéknek és az adja bérbe az igény­lőknek, igy meg lehet akadályozni az üzérkedést. Kovács István három csoportra kívánta osztályozni a területet. Kakuk Jenő indítványozta, hogy a jobb helyeket rokkantak és sok- gyermekes családok kapják. Vitéz Subik Károly kiegyenlítő javaslatára végül úgy határozott a képviselőtestület, hogy a jövő köz­gyűlésig megtárgyalják az érdekel tekkel, hogy létrejöhet-e a szövet­kezeti alapon való megoldás. Már most leszögezte azonban a képviselő- testület, hogy bármiféle megoldás esetén sem lehet több egy pincehely ára 30 pengőnél. Uastírnap megtörtént az egyházközségi képuiselőtestület újjáalakítása Ma közszemlére tették ki a Főszékeseggházban az új képviselők névjegyzékét Eger, április 3. Az egervárosi róm. kát. egyház- község képviselőtestülete és egyház­tanácsa vasárnap délelőtt 11 órakor együttes ülést tartott Novák Sán­dor apát, kanonok, plébános, egy­házközségi elnök elnöklésével a fe­rences rendház fehértermében. A képviselőtestületi gyűlés egyet­len tárgypontja a képviselőtestület újjáalakítása volt. Novák Sándor elnök megnyitva a gyűlést, bejelen­tette, hogy a választási szabályok értelmében a választás előkészítése megtörtént. A jelölő bizottság ösz- szeállította a megválasztandó ren­des és póttagok hivatalos listáját, az ellen felszólalás, illetve ellenlista nem érkezett, így a listán szereplő­ket az elnök egyhangúan megvá­lasztottaknak jelentette ki. Ezek szerint rendes tagok lettek: Balogh Jenő, dr. Barsy Istvánná, Breznav Imre, Özekkel Ferenc dr., Fazekas Albert, Koncz István, Ju­hász Pál, Magyary Pál, Martinecz László, özv. Mártonffy Lajosné, Mei- linger Ödön, Nemecsek Aurél, Petro Kálmán dr., Rapcsák József, Ruzsin Ferenc, Szalay Pál, Szabó Vilmos, Tóth Ferenc városi pénztáros, Ur- bán Gusztáv dr. és Vanyek József. Póttagok: Bóta Vince, Csoszó Sándor, Gulyás Pál, Győrffy Mihály, Joó Gyula, Károly János, Kiss Kál­mán, Kocsis Ferenc, Liptai András, Molnár Sándor, Kovács Ferenc, Magda Menyhért, Szederkényi Siller János, özv. Puchlin Lajosné, Pong- rácz János, Rabóczky Bertalan, Vass István, Vass József, Rózsa János és Ruskó János. A választással az új választási szabályok értelmében a képviselő- testületi tagok száma az eddigi 51- ről 40-re csökkent, úgy, hogy 31 tagot kisorsoltak s a megmaradtak- hoz 20-at pedig újraválasztottak. A 20 póttagot a szabályok szerint mind újjá kellett választani. Bejelentette ezután az elnöklő plébános, hogy az új tagok név­jegyzékét 15 napon keresztül köz­szemlére teszik ki a Főszékes­egyházban. A választás ellen két okból lehet észrevételt tenni: vagy a választás lefolyása miatt, vagy a megválasztottak személye miatt. A fellebbezést az egyházközségi el­nökhöz, illetve elnök útján lehet csak megtenni. Ezután a névjegy­zéket az egyházmegyei főhatóság­hoz terjesztik fel jóváhagyás vé­gett. A hivatalos eljárás ideje alatt

Next

/
Thumbnails
Contents