Eger - napilap, 1939/1
1939-04-04 / 53. szám
Eger, L. évfolyam, 53. szám. Ara 8 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 20, 1939. április 4, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSED: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. illa befejeződnek a magyar-szlouák hattírtdrgyaldsok Negyven község került vissza Magyarországhoz A magyar—szlovák határtárgya- láaok ma befejeződtek. A . szlovák bizottság, miután a határt a térképen megjelölték, ma visszatér Budapestre, hogy a legrészletesebben megvonják a határokat. A vonal követni fogja a községek kataszteri határait. A megegyezés alapján az új határ a lengyel határon a Czerenin nevű magaslatnál indul ki és egyenesen déli irányba fut, úgy hogy Zellő, Szedrecske, Ciróka- Ófalu, Jár- mos, Takcsány és Kiskolon községektől nyugatra általában a vízválasztót követi. Kiskolontól délre a határ Halaspataktól nyugatra halad és ezáltal magyar területre esnek Remetevasgyár, Jeszenőremete, Felsőhalas, Jeszenő, Alsóhalas, Sárosremete és Sárosmező községek. Innen a határ az Ung folyóra fut rá és egy darabon annak folyását követi, úgy hogy Magasrév község szlovák területen marad, ettől keletre Bező, Lakáid és Ungtimkóe magyar területre esik. Kárpátalja visszacsatolásával körülbelül 10.500 négyzetkilométer és mintegy 550 ezer lakos került visz- sza Magyarországhoz. Az az új terület, melyet a honvédség március 23-án szállt meg, jóval felül van ezer négyzetkilométeren és a mostani tárgyalások révén a visszakerülő sávban lévő 40 községnek mintegy negyven-negyvenötezer lakosa van, úgy hogy az elmúlt héten közel 12 ezer négyzet- kilométerrel és közel 600 ezer lakossal bővült Magyarország. A Szlovákia és Kárpátalja közötti határ leszögezésével remélhetőleg helyreáll a Magyarország és Szlovákia közötti jóviszony és a kölcsönös érintkezés. Egy hónapon belül meg kell oldani a Lajos-városi lakosság pincekérdését R város olcsón rendelkezésre bocsátja a területet Szövetkezet legyen-e a pincék tulajdonosa A legutóbbi városi közgyűlés hosz- szasan tárgyalta a fejlődő Lajos város egyik legnagyobb kérdését, a pincehiányt. A városrész újonnan választott városi képviselője, Császty Gyula lelkész hívta fel még januárban a város vezetőségének figyelmét, hogy a városrész házainak nagy része pince nélkül épült, hogy a települők a kapott Faksz-kölcsönöket minél jobban ki tudják használni a föld feletti épülethez. Pincék azonban föltétlenül szükségesek, mert a lakosság nagy része őstermelő, akik nem tudják terményeiket hová tenni a téli időkre, de légoltalmi szempontból sem lehet ezt a kérdést elintézetlenül hagyni. Ajánlotta ezért a kőlyuknál lévő pincehelyek kimérését és a lakosságnak való átengedését. Frank Tivadar polgárm ester helyettes ígéretet tett az ügy gyors megoldására s a legutóbb tartott közgyűlésen be is jelentette a képviselőtestületnek, hogy a mérnöki hivatal a helyszínen kimért 74 pincének való helyet, három négyszögölenként s azt a város az elöljáróság javaslata alapján odaadja az igénylőknek négyszögölenként 15, összesen 45 pengőért. A pincekérdést a város szeretné egybekötni a külvárosi utak megjavításával, azért olyan feltételt is szab, hogy akinek kocsija és lova van, az 20 pengőért kapja a pincehelyet, de távolabbi helyre 50, közelebbire 100 kocsi törmeléket tartozik szállítani a pincevágásból. Császty Gyula az elöljáróság és állandó választmány javaslatához hozzáfűzte, hogy a helyszíni tapasztalatai és mérései szerint az említett helyen még 40—50 pincét ki lehet mérni s ezekre is nagy szükség van, mert az érdeklődők száma másfélszáz körül mozog. Kérte továbbá, hogy a fuvarozást kapcsolja ki a város és általában 30 pengőben állapítsa meg egy-egy pincehely árát, tekintettel a Lajos-város lakosságának szegénységére. Végül azt kérte, hogy a város alkosson valamiféle szabályzatot az üzérkedés megakadályozására, mert attól lehet tartani, kogy kereskedni fognak a pincehelyekkel. IS3 Vitéz Subik Károly az utóbbi szempontot szintén különös figyelmébe ajánlotta a városnak. Annakidején az érsekségtől 80 fillérért szedték el a telkeket s az üzérkedők súlyos összegekért adták tovább. A fuvarozást hagyja ki a város a számításból, mert a pincék előtti területet fel is kell tölteni, ezenkívül minden tulajdonos igyekezni fog, hogy a vájásból minél több, építkezéshez alkalmas számos követ termeljen ki. Legjobb volna a pincehelyek árát egységesen 25 pengőre szállítani. Az üzérkedés ellen megoldást kell keresni a jövő közgyűlésig. Addig is lássa és érezze a Lajos város szegény lakossága, hogy a város megértéssel közeledik felé és enyhíteni igyekszik gondjait. Csőke József indítványozta, hogy a pincehelyeket osszák két kategóriába, mert vannak olyanok, ahol a partról még sok földet el kell távolítani, mig a kőhöz ér fa vájó, más helyen már a kő szabadon van. Jankovics Dezső kijelentette, hogy az üzérkedés megakadályozását nem lehet szabályzattal megakadályozni, mert a magántulajdon elvébe ütközik minden ilyen megkötés. Heller József dr. erre azt ajánlotta, hogy az érdekeltek alakítsanak szövetkezetét, az legyen tulajdonosa a pincéknek és az adja bérbe az igénylőknek, igy meg lehet akadályozni az üzérkedést. Kovács István három csoportra kívánta osztályozni a területet. Kakuk Jenő indítványozta, hogy a jobb helyeket rokkantak és sok- gyermekes családok kapják. Vitéz Subik Károly kiegyenlítő javaslatára végül úgy határozott a képviselőtestület, hogy a jövő közgyűlésig megtárgyalják az érdekel tekkel, hogy létrejöhet-e a szövetkezeti alapon való megoldás. Már most leszögezte azonban a képviselő- testület, hogy bármiféle megoldás esetén sem lehet több egy pincehely ára 30 pengőnél. Uastírnap megtörtént az egyházközségi képuiselőtestület újjáalakítása Ma közszemlére tették ki a Főszékeseggházban az új képviselők névjegyzékét Eger, április 3. Az egervárosi róm. kát. egyház- község képviselőtestülete és egyháztanácsa vasárnap délelőtt 11 órakor együttes ülést tartott Novák Sándor apát, kanonok, plébános, egyházközségi elnök elnöklésével a ferences rendház fehértermében. A képviselőtestületi gyűlés egyetlen tárgypontja a képviselőtestület újjáalakítása volt. Novák Sándor elnök megnyitva a gyűlést, bejelentette, hogy a választási szabályok értelmében a választás előkészítése megtörtént. A jelölő bizottság ösz- szeállította a megválasztandó rendes és póttagok hivatalos listáját, az ellen felszólalás, illetve ellenlista nem érkezett, így a listán szereplőket az elnök egyhangúan megválasztottaknak jelentette ki. Ezek szerint rendes tagok lettek: Balogh Jenő, dr. Barsy Istvánná, Breznav Imre, Özekkel Ferenc dr., Fazekas Albert, Koncz István, Juhász Pál, Magyary Pál, Martinecz László, özv. Mártonffy Lajosné, Mei- linger Ödön, Nemecsek Aurél, Petro Kálmán dr., Rapcsák József, Ruzsin Ferenc, Szalay Pál, Szabó Vilmos, Tóth Ferenc városi pénztáros, Ur- bán Gusztáv dr. és Vanyek József. Póttagok: Bóta Vince, Csoszó Sándor, Gulyás Pál, Győrffy Mihály, Joó Gyula, Károly János, Kiss Kálmán, Kocsis Ferenc, Liptai András, Molnár Sándor, Kovács Ferenc, Magda Menyhért, Szederkényi Siller János, özv. Puchlin Lajosné, Pong- rácz János, Rabóczky Bertalan, Vass István, Vass József, Rózsa János és Ruskó János. A választással az új választási szabályok értelmében a képviselő- testületi tagok száma az eddigi 51- ről 40-re csökkent, úgy, hogy 31 tagot kisorsoltak s a megmaradtak- hoz 20-at pedig újraválasztottak. A 20 póttagot a szabályok szerint mind újjá kellett választani. Bejelentette ezután az elnöklő plébános, hogy az új tagok névjegyzékét 15 napon keresztül közszemlére teszik ki a Főszékesegyházban. A választás ellen két okból lehet észrevételt tenni: vagy a választás lefolyása miatt, vagy a megválasztottak személye miatt. A fellebbezést az egyházközségi elnökhöz, illetve elnök útján lehet csak megtenni. Ezután a névjegyzéket az egyházmegyei főhatósághoz terjesztik fel jóváhagyás végett. A hivatalos eljárás ideje alatt
