Eger - napilap, 1939/1

1939-03-17 / 44. szám

Eger, L. évfolyam, 44. szám Ara 8 FILLÉR # Péntek ♦ Trianon 20,1939. március 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő 50 fii- lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP A magyar csapatok folytatják előnyomulásukat Kárpátalján Csáky István külügyminiszter a hatalom átadására szólította fel Volosint Prága nincs többé A Duna völgyében ismét meggyor­sult az események menete s a hely­zet szinte óramű pontossággal úgy alakul, amint azt előre látni lehe­tett. Cseh-Szlovákia, a háború utáni világrend legjellegzetesebb és leg­szomorúbb alkotása — nincs többé. Néhány napon belül játszódott le mindaz, ami ehhez a végső konzek­venciához vezetett. Északi szomszé­dunk a müncheni értekezlet békét megalapozó munkája és a bécsi dön­tés után sem jutott el a megnyug­vásig s a cseh politika nem tudott, vagy nem is akart beletörődni abba, hogy a népek a maguk lelkisége szerint alakítsák ki életformáikat. A bécsi döntőbíróság ítélete, amely békességet volt hivatva Európának ebben az izzó részében a jog és az igazság elvei szerint megvalósítani, a végrehajtás során nem egyszer komoly nehézségekbe ütközött, sőt a müncheni egyezmény rendelkezé­seit a csehek magatartása miatt nem is lehetett minden vonatkozásában a gyakorlati élet talajába átültetni. A cseh politika, amely az elmúlt húsz esztendő alatt olyan végzetes rövidlátásról tett tanúbizonyságot, ezúttal is a hátsó gondolatok útját járta. Békesség helyett örök izga­lom, becsületes egyezkedés helyett mesterkedés alakította a csehek gondjaira bízott népek sorsát. Ma már későn volna találgatni, hogy mi volt ennek a magatartásnak a cél­ja. A helyzet felborítása, az örök nyugtalanság forrása abban a szel­lemben keresendő, amely húsz esz­tendőn át süket és vak volt a né­pek minden jelszavával szemben és a kényszerítő erő előtt meghajolva is makacsul ragaszkodott egy olyan történelmi hivatáshoz, amelyet nem a történelem szánt a cseheknek, hanem csak néhány politikai speku­láns tett népszerűvé nagyon is ké­tes erkölcsi értékű propaganda fegy­vereivel. Az eredmények megdöbben­tőek. A népeknek Münchenben prok- lamált szabadságát minden eszköz­zel meghiúsították. Az új magyar határon túl egy napra sem szűnt meg a csehek hibájából felidézett erőszak. A gránicon szinte minden héten folyt a vér. Az emlékezetes munkácsi csata és az utóbbi napok számtalan fegyveres határsértése éppen eléggé mutatja, hogy a cseh szoldateszka különféle alkalmi csa­patai, de reguláris erői is a két ország közötti békés megegyezés felborítására tőre kedtek. Sem a tény, sem pedig a történelmi felelősség nem lehet vitás. Hasonló aggasztó tünetek előzték meg a csehszlovák állam összeom­lását a volt köztársaság egyéb ré­szeiben is. Néhány nappal ezelőtt cseh katonai pucscsal akarták meg­akadályozni a szlovák nép önálló­ságát, közben pedig a Kárpátalján nagy lépésekkel haladtak az esemé­nyek a teljes anarchia felé. Bete­tőzték mindezt azok az újabb erő­szakosságok, amelyek a történelmi Csehországban élő németség, a ru- szinszkói magyarság és ruténség el­len óráról órára történnek. Húszesztendős történelmi komé­diának is vége szakad egyszer. A szlovák függetlenség kimondásával egyszeriben megszűnt a cseh-szlovák állam, amelyet még egy pár évvel ezelőtt egy angol politikus „Európa vakbelének“ nevezett. De ugyan­ekkor teljesen tarthatatlanná vált a még odaát maradt ruszinok és magyarok helyzete is. Égő falvak, menekülők százai és ezrei, a gyiij- tőtáborokból véletlenül megszaba­dultak hajmeresztő elbeszélései ta­núskodnak arról, hogy Magyaror­szágnak a saját biztonsága, de a ruszinszkói lakosság érdekében is a haladéktalan megoldás álláspontjára kell helyezkednie. Ez nemcsak ma­gyar, hanem európai érdek is, hi­szen a népek önrendelkezési jogá­nak megvalósítása nélkül nincs és nem is lehet béke a Duna völgyé­ben. Azt pedig, hogy mi a ruszin nép akarata, éppen eléggé ismer­jük : a ruszin községek százai kö­vetelik egy egészséges, békét és életet biztosító államegységbe való bekapcsolásukat, mert a cseh ural­mat — idegen uralomnak tekintik és sóvárogva gondolnak vissza arra az ezeréves történelmi egységre, a- mely számukra mindig védelmet és jószándékot jelentett. A történelem kereke gyorsan fo­rog ezekben a napokban. Cseh- Szlovákia nincs többé és a volt ál­lamterületen új erők érvényesülnek, amelyek szembehelyezkedve a há­borúutáni rendszerrel, az élet reális értékeit és lehetőségeit jelenthetik. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Elénk szél, változó felhőzet, több helyen eső, havazás. A hőmérséklet alig változik. — Egerben ma reggel 7 órakor —0-7 fok, a talajmentén —2 4 fok, a tegnapi maximum —0'2 fok volt. A légnyomás 753'4 mm., emelkedő. Csáky István magyar királyi kül­ügyminiszter felszólítást intézett Volosinhoz, felhívta őt arra, hogy vérontás elkerülése végett az általa eddig de facto gyakorolt hatalmat adja át a bevonuló magyar hadse­reg parancsnokának és erre a fel­szólításra a magyar külügyminisz­ter szerda este nyolc óráig várt választ. A magyar külügyminiszter távi­ratára Volosin azonnal válaszolt. Válaszában a magyar kormány tu­domására hozza, hogy háromtagú küldöttséget indított el Budapestre és kéri a hadműveletek megszün­tetését. Gróf Csáky külügyminiszter érte­sítette Volosint, hogy küldöttségét a közismert magyar vendégszeretet­tel várja, a hadműveletek felfüg­gesztése azonban, miután már meg­indultak, technikai okokból lehetet­len. Annak a reményének ad kife­jezést, hogy Volosin úgyis mint egy­házi férfiú mindent el fog követni a felesleges vérontás megakadályo­zására. Azonnali fegyverletételt! A magyar csapatok előrenyomu­lása a Kárpátalja területen március 15-én tovább haladt. Prchala tábor­nok hadikövetet küldött a magyar lovasdandár parancsnokához és a cseh erők elvonulására öt napi ha­ladékot kért. A magyar Királyi honvédvezér­kar főnöke azonnali fegyverleté­telt követelt. A honvédvezérkar főnöke március 15-én, szerdán este 8 órakor az alábbi hivatalos jelentést adta ki: A Ruszinszkóban elhelyezett cseh erőd parancsnokával a tárgyalások folyamatban vannak. A honvédség csapatai igen nehéz időjárási és közlekedési viszonyok között folytatják előnyomulásukat. Március 15-én este 8 óráig a csa­patok elérték: a Tisza völgyében Veréce, a Bolsava völgyében Cser­halom, a Latorca völgyében Szolyva és az Ung völgyében Okemence ál­talános vonalát. A szerdai napon több mint száz község jutott a hon­védség birtokába, köztük Nagy­szőlős, Szolyva, Szentmiklós, Sevicke. A lakosság a bevonuló csapato­kat mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta. Az Erdőskárpátok területének a honvédség csapatai részéről történő megszállása az eddigi jelentések szerint komolyabb ellenállás nélkül megy végbe. A csapatok élei a Latorca völgyé­ben jutottak előre legmesszebbre. Itt elértük Szolyvát és ezzel birto­kunkba került a Ruszinföld mai leg­fontosabb közlekedési csomópontja. Prchala tábornok által kérelme­zett kiürítési tárgyalások folyamat­ban vannak. A magyar csapatok előnyomulása természetesen e tár­gyalásokra való tekintet nélkül sza­kadatlanul tovább tart, mert mint ismeretes, a honvédvezérkar főnöke az azonnali fegyverletétel álláspont­jára helyezkedett és igy a tárgya­lások eredménye semmiben sem be­folyásolhatja a honvédség térfogla­lását. Rendkívül megnehezíti egyébként a csapatok előrehaladását az utak csaknem járhatatlan állapota, vala­mint az a tény, hogy a Szics-szer­vezet, amelynek túlnyomó zöme Lengyelországból szivárgott át s most oda visszatérni nem mer, két­ségbeesésében sok helyen megron­gálta a közlekedővonalak főtárgyait s így a hidak nagy része használ­hatatlan. Emiatt gyakran órákra megakad a menetoszlopok haladása. A magyar honvédvezérkar főnöké­nek délelőtt fél 10 órakor kiadott jelentése szerint a m. kir. honvéd­ség tervszerűen folytatja előnyomu­lását. Ma este 8 órakor hivatalos jelentést adnak ki a megszállás ed­digi és legújabb eredményeiről. Kárpátaljáról jelentik, hogy a cseh hadseregben teljes a fejetlen­ség, mert megszűnt a központi irá­nyítás lehetősége is. Az egyes csa­pattestek mitsem tudnak a kiadott parancsokról és teljesen tájékozat­lanok a bekövetkezett politikai ese­ményekről. Prágából jelentik, hogy a szovjet­követség személyzete a német had­erő bevonulása előtt elhagyta Prá­gát és magával vitte a követség teljes irattárát is. Londoni jelentés szerint a titok­zatos repülőgépen tegnap odaérke­zett 11 utas között volt Bera n

Next

/
Thumbnails
Contents