Eger - napilap, 1939/1

1939-03-15 / 43. szám

1939. március 15. E G E H 3 1933 végén 430-ra emelkedett a, távbeszélő állomások száma Egerben Az üzemben tartott rádió-készülékek száma 2349 volt Érdekes kimutatást bocsájtott, rendelkezésünkre az egri postahiva­tal. A kimutatás a táv beszélő forga­lom fokozatos és jelentékeny növe­kedéséről számol be. Egyre többen ismerik fel az üzleti, irodai életben a távbeszélő óriási jelentőségét és nélkülözhetetlenségét és fokozatosan növekvő számban lépnek be a táv­beszélő előfizetőinek sorába Eger­ben is. A kimutatás szerint 1938. év vé­gén az egri távbeszélő előfizetőinek száma elérte a 430-at. Ha egybe­vetjük ezt a számot az előző évben nyilvántartott 391 előfizetővel, ki­derül, hogy a növekedés 39-et tett ki egy év alatt, ami jelentékeny emelkedésnek számít. Érdekesség­képen közöljük az 1933. évi telefon- állomások számát, amely csak 224 volt. A távbeszélő készülékek növekvő népszerűségéhez nagyban hozzájá­rult a m. kir. postának az az intéz­kedése, amellyel lehetővé tette az úgynevezett ikerállomások felszere­lését. A közönség nagy mértékben ki is használta ezt a kedvezményt és előnyt. A posta a távbeszélő elő­fizetők számának további lendületes emelkedésével számol, tekintettel azokra a tekintélyes mérséklésekre, amelyeket a postaigazgatóság leg­utóbb a távolsági forgalomban haj­tott végre. Az egri postahivatal által közzé­tett kimutatás érdekes adatokat közöl a rádió használatának és népszerűségének elterjedéséről is. 1933-ban még csak 1750 rádió- készüléket tartott nyilván a posta Egerben. Négy év alatt ez a szám 2208-ra emelkedett; 1938 végén pedig már 2349 előfizetője volt Egerben a rádiónak. A földművelési miniszter kedvezményes árú lucerna vetőmagot oszt ki a kisgazdák között A íöldmivelésügyi miniszter a kis­gazdaságokban a pillangós takar­mánynövények fokozását kívánatos­nak tartja, ezért ez év tavaszán 50 katasztrális holdnál nem na­gyobb (silány homokbirtoknál 75 katasztrális hold) szántóterülettel rendelkező kisgazdák között, akik eddig még lucernát nem termeltek, vagy akik az eddigi lucerna-terü­letüknél nagyobb területen hajlan­dók lucernát termelni, kedvezmé­nyes árű vetőmagot oszt ki, mely­nek kilogrammonkénti ára ab ren­Műsoros estét rendez­tek a Dobó-cserkészek. A 154. számú Dobó István cser­készcsapat tagjii minden részleté­ben jól sikerült műsoros estét ren­deztek szombaton. Az est műsorá­nak keretében történt meg a csa­pat új zászlójának ünnepélyes át­ELADÓ szabadkézből, kifogástalan állapotban lévő Kvarcz-lámpa, továbbá 1 darab Olgyai­és 1 darab Neogrády-festmény. EGER, Szent János utca 12. sz., I. emelet, balra. deltetési állomás 1 pengő 50 fillér. A vetőmagot igénylőknek a vető­mag árát előre kell befizetni s kö­telezvényt kell aláírni, hogy a lu­cernát legfeljebb két év előtt is­tállótrágyázott, jó erőben lévő, ki­fogástalanul előkészített talajba, tisztán, védő növény nélkül (kivéve a homoki telepítéseket) vetik és a kikelt vetést a rendes gazda pon­tosságával fogják ápolni. A lucernavetőmagot igénylők a kerületi mezőgazdasági kamarához (Miskolc) forduljanak. adása is. Az előadást vasárnap este nagy siker mellett megismétel­ték. A műsort Rabb Albert nyitotta meg a Szózat elszavalásával. Barna László, Boza Albin, Kecsmár Már­ton, Mácsai József, Szalontai Béla és Szanyi László magyar népdalo­kat adtak elő fegyelmezetten, mű­vészi kidolgozásban. A szavalókó­rus Rád ványi-verset szavalt Mis- kolczy József hozzáértő vezényleté­vel. Szanyi László hegedűszólója világos felfogást és elmélyülést árult el. A zongorakíséretet F. Kaufmann Emmi, a Városi Zene­iskola igazgatója látta el gazdag mű­vészetének bőkezűségével. Borsos B. Magyary Ferenc, Pongrácz Zoltán és Schél Gyula magyar táncszámait a közönség kitörő elismerése kö­vette. Fekete István a drámai elő­adás tisztaságával ért el mély ha­tást, az énekkiséret hajlékonyán simuló és kifejező volt. Szünet után dr. Király Istvánné zászlóanya ün­Téli gyümölcsfa permetezőszer, pajzstetvek, vértetvek és egyéb a fán áttelelő rovarok, levéltetvek petéinek teljes biztonsággal való irtására. Ezen szer kaliforniai mintára, tiszta ásványolajból készül, miértis a permetezett fára, emberre, állatra, (tnéhre) teljesen ártal­matlan. Árűsítását a M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium gyakorlati próbák alapján 20700/ 1936 sz. alatt engedélyezte. Kapható: Shell bizományosnál, Balogh Dezső Eger, Dobó ucca 4. nepélyesen átadta az új zászlót a csapatnak. A Zászló című cserkészjátékban Veress Tibor, Molnár Ferenc, Kis- varsányi Géza, Huszár Lajos, Rak- vách László, Szanyi László, sz. Mol­nár Gábor, Miskolczy József, Tart- sányi Róbert, Kecsmár Márton, Mo- nostory Dénes, Rudlof Tibor, Kris tóf Kornél, Szaicz Sándor, Barna László, Szalontai Béla, Szalay Lász­ló, Boza Albin és Barna Géza arat­tak megérdemelt sikert lelkes és megkapó alakításukkal, tiszta és bátor szövegmondásukkal, színes, s a figyelmet állandóan ébren tartó életet varázsolva a színpadra. Az előadás csak megerősítette azt a bitet, hogy a Dobó István cserké­szek csapatszelleme kitűnő, s lelkes munkájuk komoly értéke s egyik legjelentősebb tényezője a Dobó Ist­ván állami gimnázium művelődési munkájának. EMEBICANA Török Kálmán pápai prelátus emlékezete az Agria corporatio gyászülésén. Az Agria corporatio hétfőn délután 6 órai kezdettel a ferences Fehér- teremben capitulum triste-t tartott elhalt nagyura, Török Kálmán pá­pai prelátus, kanonok emlékére. Az ülésen a corporatio nagyurai, do- minusai, a famíliák, apródok és le­venték teljes számmal megjelentek, hogy kegyelettel emlékezzenek Eger és a corporatio nagy halottjára. Az ülést az Emericana szokásrendje ál­tal elóírt komor és megragadó gyászszertartások közepette dr. Ur- bán Gusztáv, az Agria priora nyi­totta meg. Az Agria elhalt nagyuráról dr. Schőnvitzky Bertalan jogakadémiai tanár, nagyúr mondott emlékbeszé­det. Emelkedett szavakkal méltatta az elhúnyt egyéniségét amelyben a tudás, szorgalom, áldozatkészség, a művészetek szeretető és emellett az emberi egyszerűség vonásai a leg­jellemzőbbek. Ismertette szónoki, irodalmi munkásságát s mint a ma­gyar nemzeti függetlenségért har­coló politikust is példaképül állí­totta az ifjúság elé. Életének és munkáságának alapja és ereje az a pozitív hit volt, amely összekap­csolta őt főpásztori hivatásával. így talált közelebbi és szorosabb össze­köttetést a ferences renddel is. Sze­rette hazáját az emberekben, a mű­vészetekben és tájakban. Ez indí­totta arra, hogy vállalja az egri Bükkosztály elnökségét is, utólsó világi szereplése is elnöklése volt a Bükkosztály közgyűlésén Ál dozatkészségét ékesen bizonyítják az egyháznak juttatott adományai. Ezeknek összege mintegy százezer pengőt ér el, ebből ötvenezer pengő alapítvány. Az emlékezés után a ferences Szent Klára Vegyeskórus gyász­éneket énekelt Huszthy Zoltán tb. orsz. karnagy vezényletével, Kis Kálmán joghallgató zongorakísére- vel. Urbán Gusztáv dr. prior ezután egy perces szilenciumot rendelt el. A közönség egy perces néma ke­gyelettel áldozott az elhalt nagyúr emlékezetének. — Március 15-i ünnepség az érseki tanítóképzőintézetben. Az egri érseki tauítóképzőintézet március 15-i hazafias ünnepségét délelőtt pontosan V«9 órai kezdet­tel tartja a következő műsorral: Liszt: Lelkesedés dala. Előadja az intézet énekkara. Kiss M.: Magyar Miatyárik. Szavalja: Bóta László IV. é. n. Erkel: Hunyadi-induló. Zongorán játsszák: Lelkes Róbert és Papp Sándor V. é. n. Ünnepi beszéd, mondja: Orbán Kálmán V. é. n. Polgár: Álmodó Tiszapart. Énekli: Sziklai Gy. IV. é. n. zon­gora- és hegedűkísérettel. Ábrá­nyi—Horváth: Mi a haza ? Melo­dráma. Szavalja: Bán Tibor IV. é. n., zongorán kiséri: Ágoston József IV. é. n. Brahms: Magyar táncok. Hegedűn előadja: Várady János II. é. n. Himnusz. Belépődíj nincs. * Aki friss és munkaképes akar lenni és lehetőleg el akarja kerülni, hogy kemény legyen a szé­ke, emésztése meg legyen zavarva, gyakran fájjon a feje és a bőre tele legyen mindenféle pattanásokkal, az igyék hel énként egyszer kétszer reggelizés előtt egy pohár termé­szetes «Ferenc József« keserű- vizet. Kérdezze meg orvosát. ■I»

Next

/
Thumbnails
Contents