Eger - napilap, 1939/1
1939-01-08 / 5. szám
Eger, L. évfolyam, 5. szám ÄRA 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 20, 1939. január 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP A magyar föld olyan valóság, amely megszabja életünk lehetőségeit, határait, sőt hosszú időre megszabja kötelességünket is. Kötelességünk a magyar birtokviszonyokat igazságosabbakká és egészségesebbekké tenni. Kötelességünk továbbá, hogy ne ígéreteket osztogassunk a szegény nép között, olyan Ígéreteket, amelyeket soha senki beváltani nem fog, mert nem tud, hanem, hogy minél több kisexisztenciát teremtsünk meg, amely erős, tartós oszlopa marad az országnak. Semmi haszna nem volna annak, ha a körülményekkel, a tényekkel és a lehetőségekkel nem számolva, elígérgetnénk a holdban lévő földeket is, új exisztenciát, egészséges és lehetőleg magas színvonalon álló kisgazdák helyett pedig, koldúsokat teremtenénk és ezzel koldússá tennők az országot is! Mindezekkel az igazságokul számolt az Imrédy-kormány eredeti elgondolása, amelyet a miniszterelnök emlékezetes kaposvári beszédében ismertetett. Az agrárnép és az ország tőkeszegénységére való tekintettel a nagyméretű birtokpolitikái törvényjavaslat a kishaszonbérleti reform gondolatát vetette fel. Ennek célja az volt, hogy a tőkével, vagyoni erővel nem rendelkezők ne zárassanak ki a földszerzés lehetőségéből, hanem inkább a rátermettség legyen az irányadó. A most -elkészült előadói törvénytervezet lényeges újításokat tartalmaz s így a földszerzés lehetőségeit a kaposvári elgondolásokon túl is kiterjeszti. Újítás mindenekelőtt az, hogy az igénybevehető birtokok skáláját nagymértékben fokozza és progresz- szívvé teszi. Ez annyit jelent, hogy az ötezer holdon felüli birtokoknak már felerészét is igénybe lehet venni. Mit jelent ez az ujitás a gyakorlatban ? Hozzávetőleges számítás szerint több, mint egymillió holdat. Más szóval: csaknem annyit, mint a háború utáni első földreform jelentett. De ujitás az is, hogy a mostani tervezet szerint évenként legalább százezer holdat kell juttatni a kisembereknek. A gyakorlatban ennél a területnél lényegesen több föld fog kisbirtokká átalakulni. Jellemző azonban a birtokpolitikai elgondolásra az, hogy minimumot ír elő, vagyis évi százezer holdnál kevesebbet még kedvezőtlen körülmények között sem szabad kisbirtokká átalakítani. Itt Cseh és ukrán bandák tegnap megtámadták és ágyúzták Munkácsot A várost négy telitalálat érte, a magyar halottak száma négy — Csehország sajnálkozását fejezte Eger, január 7. Az egész magyar nemzet mélységes megdöbbenéssel és felháborodással értesült arról az alávaló és aljas támadásról, amelyet cseh sor- katonaság és a hozzá csatlakozott ukrán terrorista bandák intéztek Vízkereszt napjának hajnalán Munkács városa ellen. A Munkácson lévő honvédség hősi küzdelemben akadályozta meg a támadás sikerét és a magyar kormány azonnal megtette a minősíthetetlen támadással kapcsolatban a szükséges lépéseket és intézkedéseket. Csütörtökön este a Munkács melletti Kölcsény faluban Beregszent- miklósról jövet megjelent egy cseh őrnagy és utasította a 36. gyalogezred első zászlóaljának első és második századát, hogy a kora hajnali órákban meg kell támadni Oroszvéget és Munkácsot. A 36. gyalogezrednek ezt az osztagát kiegészítették egy cseh határszakasz- szal, továbbá a cseh sorkatonaság egyenruhájába bujtatott rendőrökkel és pénzügyőrökkel. A támadás hajnali 4 óra előtt néhány perccel indult meg. Három páncélgépkocsi ment előre és utána tehergépkocsin hozták különböző irányból a legénységet, A 36. gyalogezred támadó csoportjából a ruszin legénységet majdnem teljesen szabadságolták és a ruszin nemzetiségűek közül csak az altiszteket tartották vissza. Az első páncélkocsit a magyar határbiztositók azonnal tűz alá vették, mihelyt beért Oroszvég kellős közepébe, amely Munkácstól nincs több mint 150—200 lépésre. Számos találat érte a második páncélkocsit is. Félhat óra tájban Orhegyalja község irányából a cseh katonaság ágyúzni kezdte Munkács városát. Telitalálat érte a Városi Színházat, a Mozit, a Csillag-szálló egyik kéményét és több magánházat. Határbiztosító osztagainkat közben körülzárták, de ők hősiesen védekeztek. Elsőnek a rendőrség sietett segítségükre, majd a magyar önkéntesek egyre nagyobb számban bámulatraméltó hősiességgel csatlakoztak a védekező magyar katonasághoz és harcolt a támadó páncélkocsik és a tízszeres túlerőben megint meg kell jegyezni, hogy kellő előkészület nélkül nem áldás, hanem átok a földosztás. Mérnöki apparátusra, megszervezésre, megfelelő hitelügyi berendezésre is szükség van, különben nem érünk célt. Másik fontos kérdés, amely ma bizonyára mindenkit érdekel ebben az országban az, hogy végeredményben mekkora földterület az, amit valóban a kisember kezébe kell juttatni ? Etekintetben az utóbbi időben valóban olyan számok kerültek forgalomba, amelyeket az ábrándok világába kell utalni. Egy kis számítás azonnal megmutatja, hogy mit lehet becsületesen, teljes lelkiismerettel adni és mit nem. Ha feltesszük, hogy Magyarországon nem volna 300 holdnál nagyobb birtok, akkor fennmaradna mintegy három millió hold. amit talán szét lehetne osztani. De ha ezt valóban szét is osztanék, és maradék nélkül kisgazdaságokká alakítanók át, akkor lényegesen féltenők az ország érdekeit. Ebben az esetben komoly nehézségbe ütköznék a városi lakosság élelmiszerellátása. Számolni kellene azzal is, hogy mezőgazdasági kivitelünk olyan nagymértékben csökkenne, hogy az ország a külfölddel szemben eladó- sodnék, itthon pedig elszegényednék. Nem volna akkor már elegendő anyagi erőnk arra sem, hogy ipari népességünket ellássuk, tisztviselőinket kifizessük, hadseregünket fenntartsuk, sőt az is megeshetnék, hogy az általános szegényedés a széles népmilliók nyomorát okozná. Ha tehát a mostani tervek szerint egy millió holdról van szó, máris messze mentünk a földreform útján. A kormány azonban ezen az úton nem akar és nem is fog meg- állani mindaddig, amig széles néprétegeink helyzete valóban meg nem javul. Ebből az következik, hogy a megvalósítás csak 'a lehetőségek arányában fokozatosan történhetik. Vannak hazánknak olyan részei, a- hol az éghajlati viszonyok, a talaj- viszonyok, stb. annyira eltérnek egymástól, hogy a két esetet egy kalap alá vonni nem lehet. Egészen bizonyos pl., hogy vannak vidékek, ahol a nagybirtok fenntartása éppen a szegény nép érdeke, másutt viszont a nagybirtoknak el kell tűnnie, mert ritkítja a népet, megakadályozza a falvak fejlődését és- ezzel együtt az egész nemzet megerősödését. Világos tehát, hogy nem lehet hűbelebalázs módjára lerombolni valamit, aminek a nemzet szempontjából értéke van, aminthogy nem lehet általánosítással és kifogásokkzl kitérni sem a földbirtokviszonyoknak igen alapos megváltoztatása elől. Ezért van szükség arra, hogy alapos és becsületes előmunkálatokat végezzenek el az illetékes körök. Ezért kell részleteiben pártatlanul és politikai befolyástól mentesen tanulmányozni az ország minden vidékét, hogy azután a nagy magyar földreform áldást, kenyeret hozzon és növelje az ország erejét. Ez a helyes út, mert az a magyar földbirtokpolitika, amely önzetlenül és százszázalékos magyar becsülettel harcol a népmilliókért, nem a holdban lévő földeket osztja széjjel, hanem a magyar földön kimért holdakat, éspedig úgy, hogy abból haszna legyen a magyarság összességének.
