Eger - napilap, 1939/1

1939-01-08 / 5. szám

Eger, L. évfolyam, 5. szám ÄRA 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 20, 1939. január 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP A magyar föld olyan valóság, amely megszabja életünk lehetőségeit, határait, sőt hosszú időre megszabja köteles­ségünket is. Kötelességünk a ma­gyar birtokviszonyokat igazságo­sabbakká és egészségesebbekké ten­ni. Kötelességünk továbbá, hogy ne ígéreteket osztogassunk a szegény nép között, olyan Ígéreteket, ame­lyeket soha senki beváltani nem fog, mert nem tud, hanem, hogy minél több kisexisztenciát teremtsünk meg, amely erős, tartós oszlopa marad az országnak. Semmi haszna nem vol­na annak, ha a körülményekkel, a tényekkel és a lehetőségekkel nem számolva, elígérgetnénk a holdban lévő földeket is, új exisztenciát, egészséges és lehetőleg magas szín­vonalon álló kisgazdák helyett pe­dig, koldúsokat teremtenénk és ezzel koldússá tennők az országot is! Mindezekkel az igazságokul szá­molt az Imrédy-kormány eredeti el­gondolása, amelyet a miniszterelnök emlékezetes kaposvári beszédében ismertetett. Az agrárnép és az or­szág tőkeszegénységére való tekin­tettel a nagyméretű birtokpolitikái törvényjavaslat a kishaszonbérleti reform gondolatát vetette fel. Ennek célja az volt, hogy a tőkével, va­gyoni erővel nem rendelkezők ne zárassanak ki a földszerzés lehető­ségéből, hanem inkább a rátermett­ség legyen az irányadó. A most -el­készült előadói törvénytervezet lé­nyeges újításokat tartalmaz s így a földszerzés lehetőségeit a kapos­vári elgondolásokon túl is kiterjeszti. Újítás mindenekelőtt az, hogy az igénybevehető birtokok skáláját nagymértékben fokozza és progresz- szívvé teszi. Ez annyit jelent, hogy az ötezer holdon felüli birtokoknak már felerészét is igénybe lehet venni. Mit jelent ez az ujitás a gyakor­latban ? Hozzávetőleges számítás szerint több, mint egymillió holdat. Más szóval: csaknem annyit, mint a háború utáni első földreform je­lentett. De ujitás az is, hogy a mostani tervezet szerint évenként legalább százezer holdat kell jut­tatni a kisembereknek. A gyakor­latban ennél a területnél lénye­gesen több föld fog kisbirtokká átalakulni. Jellemző azonban a bir­tokpolitikai elgondolásra az, hogy minimumot ír elő, vagyis évi száz­ezer holdnál kevesebbet még ked­vezőtlen körülmények között sem szabad kisbirtokká átalakítani. Itt Cseh és ukrán bandák tegnap megtámadták és ágyúzták Munkácsot A várost négy telitalálat érte, a magyar halottak száma négy — Csehország sajnálkozását fejezte Eger, január 7. Az egész magyar nemzet mély­séges megdöbbenéssel és felháboro­dással értesült arról az alávaló és aljas támadásról, amelyet cseh sor- katonaság és a hozzá csatlakozott ukrán terrorista bandák intéztek Vízkereszt napjának hajnalán Mun­kács városa ellen. A Munkácson lévő honvédség hősi küzdelemben akadályozta meg a támadás sikerét és a magyar kormány azonnal meg­tette a minősíthetetlen támadással kapcsolatban a szükséges lépéseket és intézkedéseket. Csütörtökön este a Munkács mel­letti Kölcsény faluban Beregszent- miklósról jövet megjelent egy cseh őrnagy és utasította a 36. gyalog­ezred első zászlóaljának első és második századát, hogy a kora hajnali órákban meg kell támadni Oroszvéget és Munkácsot. A 36. gyalogezrednek ezt az osztagát ki­egészítették egy cseh határszakasz- szal, továbbá a cseh sorkatonaság egyenruhájába bujtatott rendőrök­kel és pénzügyőrökkel. A támadás hajnali 4 óra előtt néhány perccel indult meg. Három páncélgépkocsi ment előre és utána tehergépkocsin hozták különböző irányból a legénységet, A 36. gyalogezred támadó csoport­jából a ruszin legénységet majdnem teljesen szabadságolták és a ruszin nemzetiségűek közül csak az al­tiszteket tartották vissza. Az első páncélkocsit a magyar határbiztositók azonnal tűz alá vet­ték, mihelyt beért Oroszvég kellős közepébe, amely Munkácstól nincs több mint 150—200 lépésre. Számos találat érte a második páncélkocsit is. Félhat óra tájban Orhegyalja község irányából a cseh katonaság ágyúzni kezdte Munkács városát. Telitalálat érte a Városi Színházat, a Mozit, a Csillag-szálló egyik ké­ményét és több magánházat. Határbiztosító osztagainkat köz­ben körülzárták, de ők hősiesen vé­dekeztek. Elsőnek a rendőrség sie­tett segítségükre, majd a magyar önkéntesek egyre nagyobb számban bámulatraméltó hősiességgel csat­lakoztak a védekező magyar kato­nasághoz és harcolt a támadó pán­célkocsik és a tízszeres túlerőben megint meg kell jegyezni, hogy kellő előkészület nélkül nem áldás, hanem átok a földosztás. Mérnöki apparátusra, megszervezésre, meg­felelő hitelügyi berendezésre is szükség van, különben nem érünk célt. Másik fontos kérdés, amely ma bizonyára mindenkit érdekel ebben az országban az, hogy végered­ményben mekkora földterület az, amit valóban a kisember kezébe kell juttatni ? Etekintetben az utóbbi időben valóban olyan számok ke­rültek forgalomba, amelyeket az ábrándok világába kell utalni. Egy kis számítás azonnal megmutatja, hogy mit lehet becsületesen, teljes lelkiismerettel adni és mit nem. Ha feltesszük, hogy Magyarországon nem volna 300 holdnál nagyobb birtok, akkor fennmaradna mintegy három millió hold. amit talán szét lehetne osztani. De ha ezt valóban szét is osztanék, és maradék nél­kül kisgazdaságokká alakítanók át, akkor lényegesen féltenők az or­szág érdekeit. Ebben az esetben komoly nehézségbe ütköznék a vá­rosi lakosság élelmiszerellátása. Számolni kellene azzal is, hogy mezőgazdasági kivitelünk olyan nagymértékben csökkenne, hogy az ország a külfölddel szemben eladó- sodnék, itthon pedig elszegényed­nék. Nem volna akkor már elegendő anyagi erőnk arra sem, hogy ipari népességünket ellássuk, tisztviselő­inket kifizessük, hadseregünket fenn­tartsuk, sőt az is megeshetnék, hogy az általános szegényedés a széles népmilliók nyomorát okozná. Ha tehát a mostani tervek sze­rint egy millió holdról van szó, máris messze mentünk a földreform útján. A kormány azonban ezen az úton nem akar és nem is fog meg- állani mindaddig, amig széles nép­rétegeink helyzete valóban meg nem javul. Ebből az következik, hogy a megvalósítás csak 'a lehetőségek arányában fokozatosan történhetik. Vannak hazánknak olyan részei, a- hol az éghajlati viszonyok, a talaj- viszonyok, stb. annyira eltérnek egymástól, hogy a két esetet egy kalap alá vonni nem lehet. Egé­szen bizonyos pl., hogy vannak vi­dékek, ahol a nagybirtok fenntar­tása éppen a szegény nép érdeke, másutt viszont a nagybirtoknak el kell tűnnie, mert ritkítja a népet, megakadályozza a falvak fejlődését és- ezzel együtt az egész nemzet megerősödését. Világos tehát, hogy nem lehet hűbelebalázs módjára le­rombolni valamit, aminek a nemzet szempontjából értéke van, amint­hogy nem lehet általánosítással és kifogásokkzl kitérni sem a földbir­tokviszonyoknak igen alapos meg­változtatása elől. Ezért van szük­ség arra, hogy alapos és becsületes előmunkálatokat végezzenek el az illetékes körök. Ezért kell részle­teiben pártatlanul és politikai be­folyástól mentesen tanulmányozni az ország minden vidékét, hogy azután a nagy magyar földreform áldást, kenyeret hozzon és növelje az or­szág erejét. Ez a helyes út, mert az a ma­gyar földbirtokpolitika, amely ön­zetlenül és százszázalékos magyar becsülettel harcol a népmilliókért, nem a holdban lévő földeket osztja széjjel, hanem a magyar földön ki­mért holdakat, éspedig úgy, hogy abból haszna legyen a magyarság összességének.

Next

/
Thumbnails
Contents