Eger - napilap, 1939/1

1939-03-07 / 38. szám

Eger, L. évfolyam, 38. szám, ára 8 fillér # Kedd ♦ Trianon 20, 1939. március 7, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Vasárnap mutatták be az egri főszékesegyfaázban a bálaadó szentmisét a pápaválasztás sikeréért Az egri főszékesegyházban vasár­nap reggel mutatták be a Te Deum- mal egybekapcsolt ünnepélyes isten­tiszteletet a pápaválasztás sikeréért. A szentmisét, amelyen résztvett Szmrecsányi Lajos <lr. érsek, pápai trónálló is, Kriston Endre felszen­telt püspök pontifikálta nagy papi segédlettel, a pápaválasztásról s a katolikus világ ünnepi érzéséről Eger, március 6. Az egervárosi római katolikus egyházközség képviselőtestülete va­sárnap délelőtt 11 órakor közgyű­lést tartott a ferences rendház kul­túrtermében Novak Sándor apát, kanonok, plébános elnökletével. Az elnöklő plébános a közgyűlés meg­nyitása előtt szólásra emelkedett és a következőket mondotta: — Amikor az éter hullámain be­járta a világot XI. Pius pápa halá­lának híre, az egész világ térdre borult, hogy imádságos és könnyes lélekkel búcsúzzék a nagy halottól. Egymagában maga az egész világra hulló gyász nagysága is szemlélteti XI. Pius minden földi dolgok fölé emelkedő nagy egyéniségét és a pápai hatalom mindenek fölött való méltóságát. Mi, magyarok, a gyász mélyebb és különösebb érzését érez­tük a világ gyászában, mert XI. Pius nagyon szeretett minket, ami­nek beszédes tanujelét adta csak az elmúlt esztendőben is, amikor az Eucharisztikus Világkongreszus szín­helyéül Magyarországot, a magyar fővárost jelölte ki. Mi mindnyájan tudjuk, hogy az első apostoli szent király könyörgése és Patrona Hun­gáriáé imádsága hozta meg a Fel­vidék visszatérésével valóra vált reményeink beteljesedését. XI. Pius a rendíthetetlen hit bátor hirdetője és harcosa volt a kommunizmussal és az új pogánysággal szemben. Enciklikáiban tanítást adott és irányt szabott az emberiség javára és ta­nításai mindig örök kincsei marad­dr. Kiss István teológiai tanár, fő­székesegyházi hitszónok mondott szeutbeszédet. A szentmisén megjelentek a ha­tóságok, testületek, társadalmi egye­sületek Í3. Az ünnepi érzés kifejezésére a fő­pásztor rendelkezése szerint szom­baton este a város összes templo­maiban fél óráig szóltak a harangok. nak az anyaszentegyháznak és az egész világnak. A béke apostola volt, egész életét a béke szolgála­tára ajánlotta és utolsó sóhaját is a békéért rebegte el. Amilyen szomorúságba ejtett a pápa halálának híre, éppen olyan örömet okozott az a hír, hogy Pacelli bíboros-államtitkár lett az új pápa. Felejthetetlen volt, amikor felhangzott az olasz nép százezrei­nek örömszava és vehettük az új pápa első áldását. Nekünk, magya­roknak különös öröm az a tény, hogy ő lett szent Péter utóda, hi­szen régi barátja nemzetünknek, az Eucharisztikus Kongresszus alatt a pápa követségében maga is itt volt és többször is boldog elismerő sza­vakkal nyilatkozott, látva a magyar nép hitét és hűségét szent István király eszméje és történelmi hagya­téka iránt. Hálás a szívünk, — fe­jezte be szavait az elnöklő kanonok­plébános — amiért XII. Piust ne­künk adta, akinek sugárzó elméje, tudományossága, papi erényeinek ra­gyogása és hosszú diplomáciai mű­ködése már most záloga annak, hogy a nagy pápák közé tartozik. Kér­jük a mindenható Istent, hogy ál­dását árassza XII. Piusra, hogy a kormáuyzás terheit könnyen visel­hesse és az anyaszentí-gyház hajó­ját minél tovább kormányozhassa az egész világ üdvére és boldogságára. Az elnök szavait a közgyűlés tag­jai állva hallgatták végig. Az elnök ezután megnyitotta a közgyűlést, amely a múlt gyűlés jegyzőkönyvének jóváhagyása után 32.322 pengő bevétellel és 35.318 pengő kiadással az egyházközség 1938 évi költségvetését, valamint a kisebb egyházi alapok költségveté­sét tárgyalta le és fogadta el. Novák Sándor elnök bejelentette ezután, hogy a statútumok értel­mében 1939 évben újjá kell alakí­tani az egyházközségi képviselőtes­tületet. A választást szabályozó újabb püspökkari rendelkezés értel­mében a jövőben a Képviselőtestü­leti tagok számát a hívek számá­nak megfelelően kell meghatározni. Egerben a választott tagok száma 40 lesz, azonkívül 20 póttagot kell választani, ehez a számhoz járul még a hivatalból tagok és kineve- zettek száma. Az 193G-ban történt utolsó választás alapján 51 rendes tagja volt a képviselőtestületnek. Ezt a számot 40-re úgy redukál­ják, hogy kisorsolnak 31 tagot, ma­rad 20. A kisorsolt 31 tagból vá­lasztják azután ismét meg a hiány­zó 20-at. Az elnök indítványára a közgyű­lés Wanyek József és Bóta József tagokat küldötte ki a jelölő bizott­ságba, elhatározta a közgyűlés, hogy a március 12-én fél 11 órakor tar­tandó közgyűlésen állítják össze a hivatalos listát. A szavazók név­jegyzékét pedig a mai naptól 15 napig közszemlére teszik ki a plé­bánia-hivatalban. Néhány indítvány és felszólalás után a közgyűlés köszönetét nyil­vánította a tél folyamán Szent Ist­ván követésének szellemeben rende­zett egyházközségi előadássorozat előadóinak és a közreműködő ének­és zenekaroknak. A közgyűlés Novák Sándor apát, kanonok, plébános elnöki zárósza­vaival ért véget. A jövőben csak 40 választott tagja lesz az egri egyházközségi képviselőtestületnek Rz elhunyt pápa emlékezete és XII. Pius üdvözlése az egyházközségi képviselőtestület közgyűlésén megalakult a „(Látra“ iöegenforgalmi, háziipari, mezőgazdasági értékesítési szövetkezet Eger, március 6. A vármegye gazdasági és falu­szociális életében nagyjelentőségű­nek ígérkező esemény történt szom­baton Egerben. A vármegyeházán a megye vezetőinek jelenlétében megalakult a „Mátra“ idegenfor­galmi, háziipari, mezőgazdasági és állatértékesítési szövetkezet a vár­megye jóléti alapjával kapcsolatban. A megalakulás már nevében és első lépéseivel többet jelent egy egyszerű közgazdasági ténynél, mert össze­foglalja s a gazdasági szervezett­ségnek termelésben és értékesí­tésben megnyilvánuló erejével mind­azokat a törekvéseket, amelyek a nép jólétét célozzák, mozgékony szervezetet létesít a piacok felku­tatására és a piac igényeinek meg­felelően új foglalkozási ágakra ipar­kodik tanítani a gazdatársadalmat, vagy eddig folytatott tevékenységét tökéletesíteni kívánja, végül az ér­tékesítés kérdését is több előnnyel akarja megoldani a falusi nép szá­mára. A falu népének anyagi jólétét az állam minden eszközzel, jelenté­keny anyagi támogatással maga­sabbra kívánja emelni. A rendelke­zésre bocsátott összegek szétjutta- tása és a nép érdekében jövedelmező befektetése azonban túlnő a ható­sági feladaton, a vármegyei és köz ségi igazgatás keretein. Egyébként is szomorú tapasztalatokkal ren­delkezik az ilyen akciók sikeréről az állam a tyúkkölcsönök és egyéb kísérletek idejéből, amikor az állami támogatás jelentékeny eredmény nélkül enyészett el, mindössze né­hány jobb napot szerzett a rászo­rultaknak, anélkül, hogy megvetette volna apró, jövedelmező vállalkozá­sok alapját. A múltnak ezen a tapasztalatán okultak azok, akik létrehozták a Mátra szövetkezetét s célul tűzték ki, hogy az említett feladatokban állandóan segítségére és ösztönzé­sére lesznek a falusi lakosságnak. A szövetkezet szombaton délután 4 órakor tartotta alakuló gyűlését a vármegyeháza tanácstermében. Okolicsányi Imre alispán röviden ismertette az összejövetel célját, majd dr. Pálosi Ervin egyetemi magántanár, a vármegyei közjóléti alap előadója vázolta a szövetke­zeti munka irányait. A szövetkezet egyik fontos fel­adata, hogy a téli keresetnélküli időt hasznosítsa a földműves lakos­ság számára, a háziipari foglalkozás útján a vármegye területén s alkal­mas helyeken

Next

/
Thumbnails
Contents