Eger - napilap, 1939/1

1939-03-05 / 37. szám

2 1939. március 5. EGER ián Őszentsége XII. Pius pápa, Vatikánváros. Különös örömmel értesültem Szentségednek a pápai trónra történt megválasztásáról. Kérem Szentségedet, fogadja mély tisz­telettel kifejezett szerencsekívá­nataimat, amelyekhez a magyar nemzetnek Szentséged boldogsá­gát és az egyház virágzását for­rón óhajtó jókívánságait fűzöm. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Az egri egyházközségi tanács vasárnap készíti elő a képviselőtestületi választást Eger, március 4. Az egyházközségi szabályzatok szerint az egyházközségi képviselő- testületeket három évenként kell újraválasztani. Egerben 1936. már­ciusában volt a legutóbbi választás, Szmrecsányi Lajos dr. érsek tehát úgy rendelkezett, hogy az egyház- község képviselőtestületét legkésőbb március 31-ig újjá kell alakítani. Figyelmeztette egyben a főpásztor az egyházközségek vezetőségét, hogy az őszi püspöki tanácskozás az igazgatási szabályokat módosította s a választást a módosított szabály­zat szerint kell lebonyolítani. Novak Sándor apát, kanonok, plébános március 5-én, vasárnap délelőtt 11 órára hívta össze az egyházközségi tanácsot a ferencések fehértermébe a képviselőtestületi választás előkészítésére. A tanács ezenkívül az 1938. évi egyházi és iskolai zárószámadásokat tárgyalja. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Egerben is megalakul a Baross-Szövetség Március 12-én lesz az alakuló közgyűlés a városházán Eger, március 4. A magyar társadalom nagy ke­resztény és nemzeti tömörülése, a Baross Szövetség országos zászló- bontásai során Egerben is rövide­sen megalakul. Az országos mozgalom tudósítá­saiból már körülbelül ismeri a ma­gyar közönség ennek a szervezke­désnek irányát és jelentőségét, mégis nem lesz érdektelen, ha eze­ket a célokat röviden összefoglaljuk. A keresztény és nemzeti alapon álló kereskedők és iparosok és ál­talában az ország keresztény tár­sadalmának gazdasági szövetsége a Baross Szövetség, azért küzd, hogy a magyar társadalom gazdasági té­ren foglalja el azt a helyet, mely őt ebben az országban megilleti. A Baross Szövetség a keresztény társadalmat föl akarja rázni közö­nyéből és figyelmét a magyar és keresztény ipar és kereskedelem felé irányítja. A keresztény társa­dalomnak meg kell értenie, hogy gazdasági téren csak akkor érhet el eredményeket, ha a keresztény vevő és megrendelő, továbbá a ke­resztény kereskedő és iparos szo­rosan összefog és keresztény kéz­ből keresztény kézbe vándorol min­den fillér. A közpályákon nehezen elhelyezkedhető ifjúság számára a kereskedelem és ipar csak így le­het kenyeret és biztos megélhetést adó foglalkozás. Gyermekeink jövőjét és egy bol­dogabb magyar élet megteremtését segítjük elő tehát, ha keresztény ke­reskedőt támogatunk. Mit kíván a Baross Szövetség a kereskedőtől, iparostól... A Baross Szövetség a magyar ke­reskedőtől és iparostól azt kívánja, hogy vevő közönsége iránt Jegyen áldozatkész, előzékeny, üzletileg le­gyen mozgékony, példaképe legyen a megbízhatóságnak, pontosságnak, és a vevő közönségét úgy szolgálja ki, hogy az máskor is örömmel ke­resse fel üzletét. ... és a társadalomtól. Ha azt akarjuk, hogy ebben az országban a keresztény kereskedő és iparos valóban boldogulni tudjon, sőt fokozatosan versenyképes is le­gyen, nem szabad ezt a nehéz fel­adatot egyedül és kizárólag a ke­reskedőre és iparosra hárítani, mert egyedül, magára hagyatva azt el­végezni nem tudja, hanem minden jó magyarnak mellette kell állnia és szeretettel és áldozatkészséggel támogatnia kell őt ebben fa küzde­lemben. Minden fillér, amely keresz­tény kézbe jut egy-egy újabb darab kenyér, amely végeredményében a nemzet összességének ad erőt és len­dületet a további küzdelemhez. A magyar társadalom gondolja meg azt, hogy ez részéről nem szívesség, hanem kötelesség a nemzet egye­temes érdekével főleg az ifjúsággal szemben, amelynek ilyen módon a gazdasági pályákon való elhelyez­kedését nemcsak lehetővé, hanem kívánatossá is teszi. A Baross Szövetség szervezési munkálatai már örvendetesen előre haladtak Egerben, úgyhogy az ala­kuló gyűlést is meg lehet tartani. Az alakuló közgyűlés márc. 12-én, vasárnap, lesz a városháza nagy­termében és erre az alkalomra a Szövetség több budapesti kiküldötte is Egerbe érkezik. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ — A Cifranegyedi Róm. Kát. Olvasókörben március 5-én, va­sárnap, délután 5 órakor Fucsek Gábor érseki tanácsos, egyházme­gyei tanfelügyelő tart előadást. Csonka-fTlagyarország uagy Csonka, (fTlagyarorsztíg) győzött-e Egy kassai epizód Eger, március 4. Eger város sporttársadalmának nagy ünnepe lesz vasárnap. Kedves vendégeiként falai között köszönt­heti az újra magyarrá lett Kassa sportoló fiait, akik húsz év rabsága után első ízben hagyják el városu­kat mint szabad magyarok. Az a kép, az a fogadtatás, amit vasár­nap Egerben tapasztalni fognak, lesz az első magyarországi benyo­másuk. Reméljük kellemes és ked­ves emlékük marad. Bizonyára érdekelni fogja az egri közönséget, ha a kassaiak érkezésé­vel kapcsolatban egy emlékezetes sportvonatkozású eseményt elevení­tünk fel az elmúlt fájdalmas húsz év történetéből, jellemzésül arra, hogy mennyire el voltak nyomva, mennyire kellett vigyázni nemcsak minden szavukra, de még azok hangsúlyára is. A minden ősszel megrendezett kassai nemzetközi marathoni futó­verseny nagy szenzációja volt nem­csak Kassának, de egész Szlovenszkó- nak. E versenyt a vasárnap Egerbe érkező Kassai AC. rendezte s azon — már csak a közelségnél fogva is, mindenkor nagy számú csonka­magyarországi versenyző is elindult. Az egyik, közelmúltban megtartott marathoni versenyen indult a sze­gedi Vasutas S. E. kiváló futója: Csonka is, aki az egyik kategóriá­ban győzött is. — Az ünnepélyes díj­kiosztáson a rendező egylet vezető­sége hangszórón hirdette ki a győz­teseket és szólította az emelvényre a díjak átvétele végett. — A kate­góriagyőztes Csonkát — egészen vé­Kassán? hiteles története letlenül — a következőképen jelen­tették be: „A külföldiek között első Csonka (Magyarország) ! Kérjük, jöjjön ide /“ A fenti hirdetés után az ered­ményhirdetőt azonnal rendőrségi gyűrű vette körül és irredentizmus miatt le akarták tartóztatni, mert „Csonka-Magyarorszägot“ hirdették ki győztesként s Csonka-Magyar- országot hívta a helyszínre. A ren­dezőség csupán úgy mentesült a verseny feloszlatásától és a tömeg letartóztatásától, hogy Csonka út­levelével és egyéb okmányaival iga­zolta, hogy ót valóban Csonkának hívják és Magyarországról jött. A rendőrség ezzel látszólag megelégedett, de nem a katonai hatóság, mely emiatt az eredmény- hirdetőt ezentúl mint kémgyanusat kezelte s katonai tiszti rangját el­vesztve, igazolványára felrajzolták a piros karikát, mely a kémgyanus- ságot jelezte, — azért, mert sze­rintük a hangsúlyával elkövette az irredentizmust. A vasárnapi versenyt követő ba­ráti vacsorán, amelyre a rendező egylet Eger város társadalmát ez­úton is szeretettel meghívja, a Kóczán étterembe, még sok hasonló humoros és talán még több fájdal­mas epizód válik ismertté a kas­saiak ajkáról. A kassaiak autóval kb. délelőtt fél 10 órakor érkeznek a Városi Színház elé. A verseny az ünnepélyes fogad­tatás délután fél 5 órakor lesz a Városi Színházban. 2900 beteget ápoltak az elmúlt évben az Irgalmasrend egri kórházában Eger, március 4. \ Most jelent meg az Irgalmasrend | magyarországi kórházaiuak és gyógyító intézeteinek elmúlt évi mun­kájáról készült általános kimutatás. A kimutatás tartalmazza az egri kórház és elmegyógyintézet 1938. évi munkaeredményét is. Az Irgalmasrend egri, nyilvános jellegű kórházában a részletes ki­mutatás szerint 12o ágy áll a be­tegek rendelkezésére. 1938 évben 1338 férfit és 1170 nőt vettek tel a kórházba, az 1937 évről visszama- adt betegekkel együttesen az 1938- ban ápolt betegek száma 2592 volt. Összesen 1186 beteget bocsájtuttak el gyógjult állapotban a kórházból, javulva pedig 1081 ápoltat, férfit és nőt. A gyógyulatlanul elbocsáj- tott betegek száma, férfi és nő együtt 138 volt. A betegek közül meghalt 94, ebből 54 férfi és 40 nő. Az 1939 év elején a korábbi bete­gek közül 93 maradt ápolás alatt. Az ápolási napok száma összesen 36.777 volt. A bejáró betegek száma pedig 4193. 826 esetben végeztek fogkezelést a kórház fogászati ren­delőjében. Külön közli a kimutatás — amely egyébként címében hangsúlyozza, hogy vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül végezte a rend em­berbaráti munkáját — az egri el­megyógyintézet munkájának szám­adatait is. Az elmegyógyintézetben az ágyak száma 350 és 266 beteg maradt 1937. évről elmeápolás alatt, az 1938-ban felvettekkel együtt az ápoltak száma 331. Az elmeosztá­lyon csak férfi betegek vannak. Gyógyulva 24 beteg hagyta el a kórházat, javult állapotban 20, gyó-

Next

/
Thumbnails
Contents