Eger - napilap, 1939/1
1939-02-28 / 34. szám
2 EGER 1939. február 28. és politikailag erőssé tegye. Ez a cél azon a belátáson épült fel, hogy a három elem közül egyik a másik kettő nélkül mit sem ér. Ezekben a szervezetekben rohamosan fejlődtek a parasztság gazdasági és művelődési képességei. Ez a parasztság öntudatos magyarrá lett és jelentékeny áldozatot is tudott hozni magyarságáért. Váj lók Sándor ugyancsak hangoztatta, hogy a felvidéki szellem tisz- tultabb emberséget, teljesebb magyarságot alakított ki. A magyarságnak le kellett mondani többségi, állami helyzetéről, ezért népi egységgé kovácsolódott egy idegen államban. Ez sok mindent megmagyaráz az irodalmi törekvések terén is. Senki sem lehetett mű- vészkedö iró, vagy költő, minden tollforgató embernek kultúrpolitikus- nak is kellett lennie. A magyarság itt nemcsak állapot volt, hanem fegyver és harc és az irodalmat ennek a szolgálatába kellett állítani. A felvidéki irodalmi munkának volt részben köszönhető, hogy a községek 98 százalékában működött magyar népművelő egyesület és a könyvolvasók száma, a magyar könyvfogyasztás mértéke nagyobb volt, mint az anyaországban. — A három értékes előadáson kív:il a felvidéki költők is megszólaltak Hunyadi-Búzás Endréné Pá- pay Klára előadásában, aki Tompa, Reviczky, Mécs László és Tamás Lajos verseiből adott elő sokszínű és előadóművészete egész gazdagságát feltáró válogatásban. Ugyancsak nevezetes eseménye volt a Gárdonyi Társaság ünnepi gyűlésének a király- és kormányzódíjas Egri Dalkör szereplése Huszthy Zoltán dr. országos karnagy vezénylésével. A kitűnően csiszolt formai szépségek s a Dalkör benső lelkesedése tökéletes egységet jelentettek az előadásban. . Az ünnepi gyűlést dr. Palos Bér- nardinnak, a Gárdonyi Társaság elnökének zárószavai fejezték be, aki néhány tömör mondatban a felvidéki irodalom általános nemzeti kultűrpolitikai jelentőségéről emlékezett meg. fiz Eger és Uiöéke Ipartestülete egész sor feliratial kéri a kézműoes iparosság bajainak oruoslását végzett, nagy gondot fordított különösen a mesterképzésre, erélyesen eljárt a kontárok ellen,—több mint félezer kontárügyet vitt a büntető- bíróság elé az elmúlt évben — s minden ügyes-bajos dolgukban segítségére volt a tagoknak. Kérte, végezetül a jegyző a megjelenteket, hogy a jövőben is becsületes munkával és kalkulációval őrizzék meg a magyar kézműves ipar becsületét és hírnevét. A kimerítő jelentésért Szajlay Sándor mondott köszönetét Halmay jegyzőnek, kérve, hogy a jövőben is olyan odaadó szeretettel és lelkes munkássággal foglalkozzék az iparosság ügyeivel, mint azt a múltban tette. A jelentést a közgyűlés egyhangúan elfogadta. A közgyűlés ezután a vidék bekapcsolása miatt átdolgozott költségvetést fogadta el 19500 pengő előirányzattal és 16.078 pengő zár- számadási végösszeggel. A testület tiszta vagyona 38.360 pengő értéket mutat ki. Ezután a megbízatásuk megszűnése folytán kieső elöljárósági és számvizsgáló bizottsági tagok helyének betöltésére került sor. A szakosztályi jelölések alapján 16 előljárósági rendes, 16 póttagot és 3 számvizsgáló-bizottsági tagot választott a közgyűlés. A közgyűlés végül több nagyjelentőségű határozati javaslatot tárgyalt le és fogadott el. Elhatározta a közgyűlés, hogy felirattal fordul az Ipartestületek Országos Központjához az árrombolás hatékonyabb megakadályozása, a kisiparosságnak a közszállításokban való nagyobb részeltetése érdekében, ugyancsak feliratban kéri az iparügyi minisztertől a kontárkérdés gyökeres rendezését olyan formában, hogy a megrendelőt is szigorúan büntessék, nyomatékos eljárásra kéri az], Ipok-ot az illetékes kormánytényezőknél a kisipar hitel- ellátásának biztosítása érdekében, intézkedést kér az iparügyi minisztertől az építkezés fellendítése céljából, végül feliratban kéri az Ipartestület az OTI-t és az Ipok-ot, hogy a tárgyalás alatt lévő egri iparos üdülőház építkezését még a tavasz folyamán kezdjék meg. Halmay Sándor jegyző még több fontos kormányrendelkezésről tájékoztatta a megjelenteket. A közgyűlés Joó Gyula elnök zárószavaival ért véget. „Ajtóm mindenkor nyitva van, mindenki előtt. . Rz Eger és Vidéke Ipartestülete közgyűlése Zsákag József rendőrtanácsosnak, a kapitányság új vezetőjének nyilatkozata hivatalba lépése alkalmából Eger, február 27. \ Az Eger és Vidéke Ipartestülete a határozatképtelenség miatt elhalasztott évi közgyűlését vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel tartotta meg Pyrker-utcai székházában. A közgyűlésen nagy számban jelentek meg a helybeli mestereken és mesterasszonyokon kívül a vidék iparosságát képviselő mesterek is. A közgyűlést Joó Gyula elnök nyitotta meg. Közvetlen szavakkal üdvözölte a megjelenteket és köszönetét nyilvánította az iparosság ügyeit mindig melegen támogató városi iparhatóságnak, az Ipartestület elöljáróságának és tisztviselőinek, akik az őszi események folytán előállott nehéz viszonyok között megkettőzött buzgalommal végezték munkájukat. Ezután Halmay Sándor ipartestületi jegyző olvasta fel az elmúlt év eseményeit összefoglaló jelentését. Az Ipartestület közössége nevében bensőséges örömmel üdvözölte a visszacsatolt Felvidékkel visz- szatért iparosságot, rámutatva arra a hatalmas értéknövekedésre, amelyet az ország legrégibb és legfejlettebb ipari vidékeinek visszakapcsolásával nyert a magyar kézműves társadalom. A közgyűlés közönsége rövid felállással adott kifejezést a visszacsatolás feletti örömének. A továbbiakban Halmay Sándor jegyző ismertette a világgazdasági helyzet alakulását, amelyet az elmúlt évben az általános fegyverkezés jellemzett. Az ipar is a fegyverkezés szolgálatába állt és szükségszerűen a magyar ipar is befolyása alá került a fegyvezkezés folytán bekövetkezett ipargazdasági eltolódásoknak. A kormányhatalom, s az iparhatóságok az intézkedések egész sorával igyekeztek a kézipari munkásság helyzetén enyhíteni, azonban kielégítő eredményt az intézkedések nem tudtak hozni, részben mivel az intézkedések nem voltak elég hatékonyak, részben mert az iparosság kebelében sem volt meg a szükséges egység. Hangsúlyozta a jelentés, hogy a nehézségek ellenére is a jobb, megbízhatóbb, egyénibb, gazdaságosabb kézi munka feltétlen megnyerheti és meg is kell nyernie a versenyt a hasonlíthatatlanul előnyösebb helyzetben lévő gyári karteliparral szemben. Részletesen vázolta a továbbiakban a jelentés Eger és vidékének súlyos ipari helyzetét, amit a minimális munkalehetőségek, a szociális munkarendeletek be nem tartása, a tőkehiány, a bedugult hitelforrások, az elavult és rossz adórendszer, a szociális biztosítás elégtelensége okoznak. Megemlítette a jelentés, hogy ezzel szemben sok hasznos és üdvös intézkedés is történt az ipari munkásság megsegítése érdekében a munkalehetőségek szaporítása, a szakképzés emelése, kiállítások, tanfolyamok rendezése, kölcsönök folyósítása, üdülőházak emelése stb. révén. Az Ipartestület a maga hatáskörében is eredményes munkát Eger, február 27. j Amint jelentettük, Zsákay József | rendőrtanácsos, az egri rendőrkapitányság új vezetője elfoglalta hivatalát. Munkatársunk felkereste hivatalában a kapitányság vezetőjét, aki a következőket mondotta munkatársunknak elhatározásairól és érzéseiről új működési állomásán, annak elfoglalása alkalmából: — Szívesen és örömmel jöttem Egerbe, hiszen ehhez a városhoz engem több, mint három évtizedes emlékek fűznek. Itt diákoskodtam, itt voltam egy évig jogász is, sok régi barátom és ismerősöm él Egerben, őszinte és bensőséges szálak fűznek a városhoz és társadalmához. — Közszolgálati pályámon mindig azt a célt tartottam szem előtt: a közönség érdeke az első. Ezt az elgondolást kívánom követni új hivatalomban is. Éu a közönséggel mindenkor közvetlenül és személyesen érintkeztem, most is azt mondom : ajtóm mindenkor nyitva áll mindenki előtt. Bármilyen ügyesbajos dolgával fordul is hozzám valaki, azt mindig a legteljesebb jóindulattal és megértéssel fogom kezelni és elintézni. Ebben az irányban hívtam fel együttműködésre a kapitányság személyzetét és a rendőrlegénységet is: a közönség igényeit minél pontosabban és minél rövidebb idő alatt, minden bürokrácia kerülésével elégítsék ki. A közrend és közbiztonság kezelésében pedig ennek a szempontnak kell érvényesülnie: tapintatosan, de erélyesen ! Minden ténykedésben és eljárásban a soha szem elől nem tévesztendő tapintattal, ugyanakkor azonban szilárdan és erélyesen kell intézkedni a szolgálat bármely ágáról legyen is szó. Hiszem és meggyőződésem, hogy jóindulattal és kölcsönös megértéssel, egymás munkájának és szempontjainak megbecsülésével sikerül majd a rendőrség nehéz munkája iránt a közönség bizalmát és együttérzését nemcsak megtartanom, hanem, ha lehet, még fokoznom is és ez a munka hasznos és eredményes lesz a közönség javára. — Ä Tiszajobbparti Mező- gazdasági Kamara tiltakozása a kárbecslők tiszteletdíjának megvonása miatt. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara tudomást szerezve arról, hogy a jégkárfelvételi iroda a kárbecslők tiszteletdíját megvonta, a földmivelés- ügyi miniszterhez előterjesztéssel élt és kérte közbenjárását a jég- kárbecslők évi 1000 pengő tiszteletdíjának visszaállítása érdekében. Rámutatott arra, hogy a kárbecslők legnagyobb része okleveles gazda és mintegy 70—80 családot érint ez a kérdés, amelynek teljesítését a megélhetési viszonyok változása is indokolja.
