Eger - napilap, 1939/1
1939-02-25 / 32. szám
Eger, L. évfolyam, 32. szám Aha 8 fillér ♦ Szombat ♦ Trianon 20, 1939. február 25. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VARMEGYEI politikai napilap télén azonban, hogy a javaslat egyes részein lehet vitatkozni. Aminthogy lehet szó egyes pontoknál az enyhítésekről, épugy lehet szó más- helyütt a szigorításokról. Nagyvonalú és mindenképen megnyugtató volt az is, amit a földbirtokpolitikáról mondott az új kormányelnök. Nem vagyonosztogatás- ról van itt szó, itt arról van szó, hogy magyarabb és biztosabb kezekbe juttassuk a földet, amely ma idegen kezekben van. A magyar föld épugy a nemzet, mint a magyar nép és a magyar földről való intézkedésekhez épugy, mint a magyar föld Az Érsekfőpászfor háztartása megtakarításából újabb 500 pengőt adományozott az egri szegényeknek megmunkálásához csak kötelességérzettel és szent áhítattal szabad nyúlni. Két és fél óráig tartott Teleki Pál gróf bemutatkozó beszéde s ez a két és fél óra megmutatta, hogy az új miniszterelnök valóban nemcsak vezetője, hanem tanítója is akar lenni nemzetének. Megnyugvás, lelkesedés fogadta minden szavát, nemcsak a magyar országgyűlés képviselőházában, de odakünt az országban is mindenütt, ahol a keresztény, nemzeti gondolat győzelméért küzd és dolgozik a magyar. Teleki Pál grófot nagy tisztelettel, rokonszenvvel és megnyugvással, mint régi ismerőst fogadta a miniszterelnöki székben a magyar politikai közvélemény. De a nemzet egyeteme is, hiszen min- mindenki tudja, hogy Teleki Pál gróf a huszas évek elején a magyar történelem milyen nehéz korszakában végzett építő, jó munkát. És tudja ezt a külföld is, amelynek tárgyilagos lapjai igen emelkedett hangú cikkekben kommentálják az új magyar kormányelnök hivatalba- lépését. Bizalom és megnyugvás fogadta minden oldalon Teleki Pál gróf miniszterelnök megbízatását s ha a nemzeti közvélemény bizonyos csodálkozással és kétségtelen sajnálkozással fogadta is vitéz Imrédy Béla önkéntes távozását, az utód személye minden tekintetben megkönnyítette a búcsút. A kormányzó bölcs gyorsaságával megoldott válság után az új kormány immár be is mutatkozott a képviselőházban és a kormányzópártban, amely érdekes és szerencsés elhatározással egyesült a legszélesebb néprétegekre támaszkodó Magyar Élet Mozgalommal. Teleki Pál gróf parlamenti bemutatkozó beszéde voltaképen határozott és meggyőződéses kinyilatkoztatása annak, hogy a magyar politikai élet vezetésében, bel- és külpolitikában egyaránt, töretlenül fennmaradt az eddigi irány, határozott és biztos kézzel folytatja az új kormány is elődeinek keresztény, nemzeti, öntudatosan jobboldali politikáját. Az új kormányelnök két és félórás parlamenti bemutatkozó beszéde hatalmas összefoglalása volt a magyar politikai élet teendőinek. A tudós és az államférfi adott itt programot, a magyar tudós és a magyar államférfi, aki beszédét voltaképpen három alappillérre építette föl. Az első hitvallás volt az alkotmányosság mellett, a második, az alkotmányosságból folyó jogfolytonosság, amely sohasem volt kemény és merev keret, amely mindig fejlődést, de nem alkotmányreformot ismert. A harmadik pillér, a korszerű magyar reformok munkálása. — Tizennyolc év után állok ismét erre a helyre — mondotta Teleki Pál gróf. — Akkor a romok eltakarítására vállalkoztam, ma 19 esztendős tapasztalat áll a nemzet mögött, de magam mögött is. És ezt a 19 éves tapasztalatot felhasználja az új kormányelnök arra, hogy mint két évtizeddel ezelőtt utat vágott, most utat mutasson és vezesse a magyar lelkeket. Beszéde további során hangoztatta, hogy egy nemzet csak történelmileg gondolkozhat. Vissza kell nyúlnunk a történelmi perspektívákba s rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy a múlton kívül jövő is van. Igen érdekesen a tudós hűvös tárgyilagosságával foglalkozott ezután az igazi közvélemény kérdésével. A közvélemény — hirdette messze- hangzóan — nem a hangoskodás. Az a közvélemény, amelyet gróf Teleki Pál a magyar élet- fejlődésében komoly tényezőnek tekint, az a közvélemény, amelyet számba kell venni, a magyar keresztény társadalom széles, komoly rétegéből adódik. Az, hogy vannak han- goskodók, zavarosban halászók a vezetők és félrevezetettek között, az senkit se tévesszen meg, az új miniszterelnök nemzetszemlélete nem alkotmányreformot, hanem alkotmányfejlődést ismer. A nemzet egységét nem megegyezésekben látja, a nemzet egységét a lélek mélyéből fakadónak tekinti és éppen ezért hangsúlyozta, hogy tanítói mivoltját nem szabad levetnie a parlamentben sem. A szociális reformokat ma mindenki óhajtja, sőt nemcsak óhajtja, de követeli is. Rá kell vezetni azonban a közvéleményt itt annak a tudatára, hogy a reformokkal nocsak jogokat követeljünk, hanem tudjuk és vállaljuk az azokkal járó kötelességeket is. Keményen meg kell mondani azt — jelentette ki a miniszterelnök, — hogy elsősorban kötelességek vannak. Foglalkozott ezután a zsidó- törvénnyel és a földbirtokreformjavaslattal. Hangoztatta, hogy a zsidótörvény nem idegen mintára készült, a nemzet, amely ezer éven át a maga lábán járt, azon jár ma is, és nem fog járni senki másén. Nálunk a zsidóság számaránya oly nagy, mint általában a tőlünk keletre fekvő országokban. Mi ezzel a beszivárgásokkal nyugati eszközökkel foglalkoztunk, ez hozta magával, hogy átitatódott nemzetünk élő teste egy idegen anyaggal, ami ellen ma már határozottan és meg- atkuvást nem ismerőén védekezni kell. A kérdés, a zsidójavaslat megalkotása részleteiben igen nehéz- A nemzet java azt parancsolja, hogy se egészen enyhén, se egészen radikálisan ne járjunk el, kétségDr. Szmrecsányi Lajos érsekfő- pásztor egyházmegyei hivatala útján értesítette Eger város elöljáró- ■ ságát, hogy háztartási költségvetése megtakarításából 500 pengőt juttatott az egri ínségenyhítés céljaira. Az összeget az egyházmegyei hiEger, február 24. A Magyar a magyarért mozgalom dr. Hedry Lőrincné főispánné elnöklete alatt működő hevesmegyei munkabizottsága most zárta le végleg a mozgalom számadásait. Egy ízben már hozzávetőleges becslés szerint közöltük, hogy az akció eredménye meghaladja a 170 ezer pengőt, most vatal már át is utalta a számvevőségnek, amely az adományt a szegénygondozó hivatalnak utalta át felhasználás végett. A szegénygondozó hivatal az arra leginkább rászorultak között osztotta szét az összeget. azonban kiderült, hogy jóval többet, 229 ezer pengőt gyűjtött össze a magyar érzés, a segítés szelleme és önfeláldozó áldozatkészség ebben a vármegyében. A gyűjtési mozgalom befejezése alkalmából dr. Hedry Lőrincné a következő szavakat intézte a vármegye társadalmához: Februárban nem híu össze közgyűlési a uáros elöljárósága A hónap utolsó napjaiban mindenki érdeklődéssel fordul a városháza felé, ahol ilyen időtájban tartja közgyűléseit a képviselőtestület. Ebben a hónapban azonban nem hordják szét a városi hajdúk a tárgysorozatot. Nem lesz közgyűlés, az elöljáróság nem hívta össze a képviselőtestületet. Braun Károly polgármester február 16-án megtartott budapesti előadása után három hétre Olaszországba utazott s mert az utóbbi időben meglehetősen elmérgesedett a hangulat a közgyűlésben és mert januárban erős viharok támadtak a polgár- mester helyettesének elnöklése miatt, helyesebb is, hogy a februári közgyűlés elmarad. Egyébként is, mint értesülünk, a tárgyalásra kerülő ügyek egy része még különböző budapesti tárgyalásokat igényel, a kisebb ügyek közül pedig egy sincs olyan sürgős, hogy föltétlenül szükségessé tenné- a közgyűlés összehívását. A hála kimondhatatlanul jóleső érzésével jelentem . . . Dr. Hedry Lőrincné köszöneté Heves vármegye társadalmának — 229 ezer pengőt adott a vármegye közönsége a Magyar a magyarért akcióra
