Eger - napilap, 1939/1
1939-02-19 / 29. szám
2 1939. február 19. EGER ■■■■■■■■■nHHHnMBMaMMMHaMMHMMNM Gyöngyös felsőváros lelkésze lett a város kegyurasági választása alapján. Tizenhat évi gyöngyösi plébánoskodása alatt teljesen összeforrt gyöngyösi híveivel, akikért a gazdasági és kulturális emelkedés, valamint a hitbuzgalmi és társadalmi szervezkedés terén igen sokat tett. Igen tevékeny szerepet vállalt és sok munkát végzett a váro3 gazdasági és pénzügyi életében, vezetője volt a Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesületnek, a Baross Szövetségnek, stb. A gyöngyösi választók bizalma két cikluson át tisztelte meg azzal az 1906-os és 1910 es választások során, hogy érdekei képviseletére a parlamentbe küldte, később pedig, amikor egri kanonok lett, Gyöngyös városa érdemei elismeréséül díszpolgárává választotta, 1933- ban pedig utcát nevezett el ntvéről. 1915-ben dr. Szmrecsányi Lajos érsek előterjesztése alapján I. Ferenc József egri kanonokká nevezte ki, ezt megelőzőleg tanfelügyelő-esperes, majd címzetes prépost lett. Ettől az időtől fogva az egri társadalmi és közéletben fejtette ki áldásos tevéken ységét. Sok karitativ és hitbuzgalmi egyesületet szervezett, évtizedet meghaladó ideig volt elnöke a Magyar Turista Egyesület Egri Bükk Osztályának, tagja volt Eger város képviselőtestületének és Heves vármegye törvényhatóságának s a legutolsó időkig tevékeny részt vett a közügyek intézésében. Tagja volt az egri egyházművészeti bizottságnak, később az egyházmegyei szentszék elnöke lett. 1926 óta a legutóbbi időkig elnöke volt az Egyházmegyei Takarék- pénztárnak s ő szilárdította meg a gazdasági összeomlás folytán válságba jutott pénzintézet helyzetét, hogy az ma a vidéki bankok közül a legerősebbek egyike. Egyházi, irodalmi téren jelentős munkásságot fejtett ki s művei: A katolikus autonómiai mozgalmak története 1848-tól napjainkig, A püspöki ko- adjutor állása, A magyarországi katolikus egyházi vagyon tulajdonjoga stb. igen becses adalékokat tartalmaznak a felvetett kérdésekről. Egyházi szónoklatainak két vaskos kötete jelent meg és aratott szakkörökben országos elismerést: „Pász- tortüzek“, majd 1937-ben a „Szoros a kapu és keskeny az út“ című beszédgyüjtemények. Irodalmi érdemei elismeréséül a Gárdonyi Társaság előbb tagjává, majd elnökévé választotta. Halála és temetése Török Kálmán pápai prelátus hétfőn lett hirtelen rosszul s a vasegészségű ember napok alatt letört az influenzás jellegű gócos tüdő- gyulladás következtében. Az orvosi segítség nem tudott a pusztító és rohamosan terjedő kórral megbirkózni s Török Kálmán a haldoklók szentségével megerősítve pénteken este 11 órakor meghalt. Lelke üdvéért az engesztelő szentmiseáldozatot február 20-án, hétfőn reggel 9 órakor fogják bemutatni a főszékesegyházban, holttestét a szentmise után szentelik be Káptalanutcai házában s a főszékesegyház sírboltjában helyezik örök nyugalomra. waaaaaEg ii im « üiiiiiiimb«———gw lettek: Elek Ernő, Zsiga Aladár. Az V. csoportból rendes tagok lettek: Gröber Jenő, Stiller Kálmán, Hedry Lőinc dr., ifj. Kovács József, Ivády Gábor, póttagok lettek: Gell Bálint és Mihály István. A VI. csoportból rendes tagok lettek: Borhy György, dr. Dőry Gyula, Gosztony Andor, Beniczay Elemér, poroszlói Graefl Károly, póttagok lettek: Beniczky Aladár és Szent-Ivány Farkas. Dr. Hedry Lőrinc meleg szavak- kel emlékzezett meg elődjéről, Borhy György m. kir. titkos tanácsos, felsőházi tagról, ki két cikluson át nemcsak a vármegyei mezőgazda- sági bizottságnak volt elnöke, hanem alelnöke volt a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamaránák is és hervadhatatlan érdemeket szerzett a-kamarai intézmény kiépítésében. 0 is és megválasztott alelnök társa is rajta lesznek, hogy a vármegyei mezőgazdasági bizottság valóban hasznosan tevékenykedjék a gazdatársadalom érdekében. Számtalan és rendkívül fontos reform nagyon közelről fogja érinteni az agrárközönséget és ha a községi és járási mezőgazdasági bizottság állandó együttműködésükkel a vármegyei szervezetet valóban kellően alátámasztják, úgy az intézmény tényleg hasznos és értékes munkát fejthet majd ki. A tagok nevében Takács József üdvözölte melegen a megválasztott elnökséget és kérte, hogy a küszöbön álló nagy változások előkészítésére a leendő új bérlők, önálló gazdák szakmabeli felkészültségének biztosítása érdekében a szakoktatás minden eszközét vegye igénybe a kamarai szervezet, nehogy az önálló gazdálkodás lényegében még járatlan kisemberek tömegére áldás helyett gondok és anyagi bajok zúduljanak a hozzá nem értés miatt. Ür. Heöry Lőrinc főispán lett a Uármegyei mezőgazdasági Bizottság elnöke Plósz István országgyűlési képviselő az új alelnök Nagy sikerrel tartotta meg előadását a Baross Szövetségben Braun Károly polgármester A vármegyei mezőgazdasági bizottság most tartotta meg alakuló közgyűlését Egerben. A bizottságot a törvény által előírt módon Oko- licsányi Imre alispán alakította meg, az egyes kúriák választói csoportonként igazolták a beküldöttek mandátumát, javaslatára a bizottság elnökévé nagy lelkesedéssel választották meg dr. Hedry Lőrinc főispánt, alelnökül pedig Plósz István országgyűlési képviselőt. A bizottság jegyzőjévé dr. Loydl István várm. aljegyzőt, helyetteséül vitéz Ghyczy Béla járási m. kir. gazdasági s.-felügyelőt választották meg, a vármegyei hegyközségi tanácsba pedig Gröber Jenő szőlőbirtokost küldötték ki. Intéző tanácsi tagoknak: Karsay István és Pájer Ágoston I. csoportbelieket, Kovács István és Pócs Kálmán II. csoportbelieket, Krisztián Imre és Fazekas Albert III. csoportbelieket, Plősz István és Kassa István IV. csoportbelieket, Gröber Jenő és Kérészy István V. csoportbelieket, végül Beniczky Elemér és poroszlói Graefl Károly VI csoportbeli tagokat választották meg. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamarába rendes tagokul kiküldötték az I. csoportból Csanády Ignác, Szalmási János, Pájer Ágoston, Karsay István, Kutasi v. József tagokat, póttagokul: Czibolya János és Szűrös Lajos tagokat. A II. csoportból Kovács István, Antal d. Sándor, Báti Ferenc, vitéz Papp János és Korom Sándor tagokat, és póttagokul: Major Miklós és Fejes Ferenc tagokat. A III. csoportból rendes tagok lettek: Fazekas Albert, Balogh Sándor, Krisztián Imre, vitéz Szabolcsi Benedek és Kövér Péter, póttagok lettek: Grócz Imre és Kiss Mátyás. A IV. csoportból rendes tagok lettek: Plósz István, Perlaky Elemér, Geczky Dávid, vitéz Göncző János és Balogh Antal, póttagok A Baross Szövetség országos idegenforgalmi és fürdőügyi főcsoportja, mint megírtuk, előadóestet tartott a szövetség Múzeum-utcai palotájában. Ilovszky János országos elnök megnyitója után Braun Károly, Eger város polgármestere tartotta meg előadását Eger műemlékeiről és fürdőiről. Ismertette a város érdekes történetét s vázolta egyre magasabbra ívelő fejlődését. Eger ma már modern, minden igényt kielégítő szállóval rendelkezik és a város modern diákszállót is tart fenn, hogy fillérekért tudjon elhelyezést biztosítani a tanulmányi kirándulások résztvevői számára. Nyaralótelepet is létesített a város a Bükk-hegységben és egyre nagyobb forgalma van a gyógyfürdőknek, amelyeknek a hatása sokszor bámulatraméltó. Eger fürdő- és nyaralóváros és lehetőséget nyújt a környéken lévő szőlőjével és gyümölcsösével a gyümölcskúrákra és a bor kedvelőinek világhírű egri bikavérrel szolgál. Eger be akar kapcsolódni a visszatért Felvidék forgalmába és éppen ezért kéri az illetékeseket, hogy az útviszonyokat rendezzék és javítsák meg. Nemcsak idegenforgalmi, de gazdaságpolitikai és stratégiai szempontból is fontos a Budapest— Aszód—Hatvan— Gyöngyös — Eger Ózd—Bánréve—Rozsnyó útvonal kiépítése. Ennek a vonalnak nagyrésze már elsőrendű út és mintegy 50 kilométeres szakaszt kellene csupán portalanitani és rendbehozni. A város nemzeti érdekből kívánja az egri vár teljes feltárását, központi idegenforgalmi pavillont akar építeni, de ehhez is támogatásra van szüksége. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Barna-Szögyény Bertalan ny. miniszteri osztályfőnök szólalt fel és szakszerűen világította meg a kért egri út kérdését, majd Ilovszky János megköszönve az előadást, kijelentette, hogy Eger város kéréseit az illetékes tényezőknél támogatni fogja a maga részéről is, mert közérdeket lát ezeknek a teljesítésében és közelebb akarja hozni a Felvidék iparát és kereskedelmét a főváros gazdasági életéhez.
