Eger - napilap, 1939/1
1939-02-11 / 24. szám
Eger, L. évfolyam, 24. szám. ÄBA B FILLÉR * Szombat # Trianon 20,1939. február 11, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefon: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Magyar gazdasági politika Az a beszéd, amelyet a Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank közgyűlésén elmondott, világos körvonalazása a magyar nemzeti gazdaságpolitikának, amelynek egyik fejezete a pénzügyi politika, illetőleg a mai viszonyok között a pénzügyi politikának legsarkalatosabb fejezete: — a devizapolitika, a devizagazdálkodás. Baranyai Lipót dr. felsőházi tag, a Nemzeti Bank elnöke, a teljes felelősség sűlya alatt nyilatkozott gazdaságpolitikánk vonalvezetéséről, a jegybanknak pénzügyi, hitel, deviza és a gazdasági élet minden folyamatát alimentáló más adminisztratív programjáról. Amikor ezt tette, tulajdonképpen nem a jövő programját vázolta, hanem a jegybanknak az elmúlt esztendőben kifejtett ténykedéséről adott számot. Természetes, hogy azoknak a szempontoknak, amelyek jegybankunkat a múltban vezették, fokozottabb mértékben kell érvényesülniük a jövőben, hiszen a cselekvés iránya adva van: — az ötéves beruházási program hitelellátása, amelyet a bank az elmúlt év folyamán nem csak megszervezett, hanem meg is indított. Ki kell emelnünk a nemzeti gazdaságpolitika irányítása és kiépítése szempontjából a jegybank elnökének azt a fejtegetését, amely a hitelpolitika irányelveit vázolta. Azt hallottuk, hogy hitelpolitika terén a cél a rendelkezésre álló erőknek a termelés növelésének szolgálatába állítása. Ennek két különböző szempont figyelembe vételével kell történnie; mindenkor kellő időben kell az eszközöket és erőket mozgósítani és mindenkor megfelelő mértékben. Megnyugtató a jegybank elnökének az a kijelentése, hogy a határt, ameddig a hitelpolitika ebben az irányban elmehet, annak az alapelvnek megfelelően fogják megvonni, hogy a sorompó addig maradhat nyitva, amíg a pénz és a hitelvolumen egészséges arányban marad a forgalom méreteivel. Viszont ez a mérlegelés nem merev vonalak meghúzásával történik, hanem inkább olyanformán, hogy az egyen- sűlyállapot mindenkor a harmónia képét mutassa. Ez azt jelenti, hogy a jegybank vezetésében és abban a kétségtelen irányító szerepben, amelyet egy nemzet bankjának ez életben játszania kell, nem kell okvetJ lenül kötött keretekkel számolnunk, í megvan az a bizonyos rugalmasság, j amely lehetővé teszi, hogy a gaz- \ dasági élet mindenkori követelmé- j nyeihez alkalmazkodjék az a tényező, amely a jelentkező hiteligények kielégítésére legelső sorban van I hivatva. Ami most már a devizapolitikát illeti, fölöttébb megnyugtató, hogy itt a főcél tartalékainak megőrzése, az ország fizetési mérlegének egyen- ; súlyban tartása. Minden gazdaság- i politikai tankönyvben vastag be- i tűkkel kellene kinyomatni a jegy- ! bank elnökének azt a klasszikus I megállapítását, hogy mi nem szol- \ gái, hanem birtokosai akarunk lenni az aranynak, bevételeinkből minden gazdasági ágazatot támogatni kívánunk, amelyeknek a nemzeti j jövedelem szempontjából jelentőséI gük van és kiépítésük nélkül eredményes szociálpotitikát sem lehet • folytatni. A végső cél pedig pénzünk épségének megóvása, mert — ez a klasszikus mondás szintén megörökítést érdemel — az egészséges j pénz nemcsak a gazdasági élet rendjének, hanem a társadalom szociális egyensúlyának is egyik legfőbb támasza. A másik klasszikus megállapítás tökéletes alátámasztása Imrédy Béla miniszterelnök megismételt \ olyan értelmű kijelentésének, hogy ; az egész produkciós apparátust fej- ! leszteni kell, mert csak a termelés növelése vezet el a nemzeti jövedelem gyarapításához, ez teszi lehetővé azt is, hogy a gazdálkodó társadalom minden tagja korunk szociális igazságérzetének megfelelő arányban részesedjék a nemzeti gazdálkodás eredményében, j Ez a magyar nemzeti gazdaság- politika vezetheti a magyar népet j a mai reformalkotások világában az új magyar élet mezőire, oda, ahol az ősi rögön szebb és jobb új élet kezdődik. — Idő. A Meteorológiai Intézet f jelenti ma déli 12 órakor: Élénk | nyugati, északnyugati szél, változó felhőzet, sok helyen eső, a keleti megyékben és a magasabb hegyekén havazás, az éjszakai lehüllés csökken, a nappali hőmérséklet nyugaton alig változik, keleten emelkedik. — Egerben ma reggel 7 órakor : —P6 fok, a talaj mentén —31 ' fok, a tegnapi maximum TO fok volt. A légnyomás 776‘0 mm., süllyedő. Eger, február 10. A Vatikán városból jelentik: XI. Pius pápa ma hajnalban 5 óra 31 perckor elhunyt. * A gyász és megdöbbenés mély érzése fogadta az egész világon a rádió ma reggeli római hírét, amely röviden jelentette, hogy a földkerekség négyszázmillió katolikusának szentséges atyja, Krisztus földi helytartója eltávozott az élők sorából. Kínától kezdve az elnyomott oroszokig, az északi sarktól a déli pólusig, ahol katolikusok élnek, megremegett az emberek szive s még a legkisebbekét, a legtávolibbakét is elfogta abból az érzésből valami, amit csak az édesapa ravatalánál érez az ember. XI. Pius iránt nemcsak azért viseltetett a világ minden nemzetsége ilyen érzéssel, mert legszentebb hivatása, Krisztus képviselete eleve atyjává tette mindenkinek, hanem azért, mert személy szerint is, egyéniség szerint is egyike volt azoknak, akik legmelegebben álltak közel mindenki szívéhez. A kor pápája volt, a szó legnemesebb értelmében, ami annyit jelent, hogy tudta és érezte hol és hogyan kell adnia Krisztust a világ éhségének és szomjúságának csillapítására, aki tudta, hogy az idők feletti Tanítás melyik tételeit kell megvalósítani az emberiség boldogítására, hogy el ne veszítsék az örök boldogság célját s az iránta való vágyakozást. A háború utáni idők forradalmi átalakulásainak a pápája volt, aki lassan, szívósan hatott o la, hogy a felfordult országok, megkeveredett népek visszatérjenek Jézus szelídségéhez és szeretetéhez, aki a legnagyobb hittel hitt a népek békéjében és agguló élete napjait nem egyszer ajánlotta fel a világ békességéért. Határozott útmutatásokkal szolgálta a lelkek megbékélését s a- mikor nagy szociális enciklikáit megalkotta és világgá bocsátotta, a társadalmi bajok legnagyobb és legfájóbb sebeit látta meg s adta meg rájuk az egyetlen gyógyulást, a krisztusi gazdasági rend kiegyenlítő elveit, a szeretet parancsát. Mától fogva az egész világ Róma felé figyel s várja a világ-gyász újabb hírét., hogy minden szomorúságával résztvehessen krisztus földi helytartójának utolsó útján. A pápa halálának körülményei Hetek óta aggodalommal figyelte a világ a Vatikánból étkező híreket. Tegnap Róma valamennyi templomában három napos fohászt rendeltek el. A Vatikánban tartózkodtak a bíborosok és az olasz püspökök, akiket a pápa együttes ülésre hivott össze, az ülésen azonban már nem elnökölhetett. Három héttel ez előtt bronchitis támadta meg, amihez még kisebb meghűlés is járult. Tegnap aszmatikus rohamot kapott. Délután három órakor rószii szabbodott Őszentsége állapota. i Magas kora miatt tüdőgyulladástól tartottak és ezért nem fekvő, hanem ülő helyzetben maradt egész nap. Tegnap már rokonai is a Vati- i kánban tartózkodtak. Éjjel Lauri bíboros föladta az utolsó kenetet. A pápa az utolsó pillanatig öntudatánál volt. Közvetlen a halála előtt még áldást osztott. Halála ma hajnalban 5 óra 31 perckor következett be. Pacelli bíboros-államtitkár a halálhír vétele után azonnal a pápa lakosztályába sietett. XL Plus pápa élete XI. Pius pápa, családi nevén Ratti Achilles 1922-től uralkodik Krisztus helytartói székében a világ katolikusai fölött. 1857 március 31-én született a Milano melletti Desioban, jónevű textilgyáros családból s Milanóban és Rómában tanult. 1879-ben szentelték pappá. A milánói szeminárium tanára lett. 1888-ban a milánói Szent Ambrus ! könyvtár tisztviselője, majd igaz- ' gatója. 1914-ben a Szent Péter bazilika kanonokjává és a vatikáni könyvtár igazgatójává nevezte ki X. Pius pápa. A tudományos munka mellől hívta el a pápa 61 éves korában, amikor is 1918-ban Lengyelországba küldte apostoli vizsgálónak. Egy év múlva XV. Benedek varsói nunciussá nevezte ki. Megtanult
