Eger - napilap, 1938/2

1938-08-07 / 125. szám

2 EGER 1938. augusztus 7. bálytalan volt, mert az ajánlathoz sem a versenytárgyalási hirdetést, sem az ajánlati feltételeket nem csatolta, ennélfogva ajánlata az oda­I Ítélésénél nem lett volna figyelembe- vehető. A belügyminiszter döntése e- zek szerint lehetővé teszi a csatorná­zási munkálatok gyors megkezdését. Eger, augusztus 6. Heves megye dinnyetermelő vi­dékein a héten megkezdődött a dinnyeszüret. Heves, Erdőtelek, Kál községekből hosszú kocsisorok szál­lítják a dinnyét a vármegye északi vidékeire, de nagy mennyiségeket visznek el a fővárosba s az ország egyéb városaiba is. A három köz­ségből 120 vagon dinnyét szállítot­tak el a héten vonaton és teher­gépkocsikon, kilónként 9—12 fillé­res áron. A vidéket valósággal el­lepték az ügynökök, akik hatalmas tételekben vásárolják fel a dinnyét. A termelők nagyon meg vannak elégedve a terméssel s az értékesí­téssel is. A dinnyének jó ára van az idén, mert a tavaszi fagyok miatt más gyümölcs kevés van, a peronoszpóra pedig megtizedelte a görögdinnye legnagyobb konkuren­sét: a csemegeszőlőt. A vármegye nyugati dinnyetermő vidékén, Hatvan, Csány, Hort kör­nyékén csak később, a hét végén indult meg a dinnyeszüret. Ezen a területen is kiváló a termés. A ke­reskedők nagy mennyiségben s jó árakon vásárolják a dinnyét. Szombaton es­te mindenki a lesz. jöjjön, hol reggel Auna-bál 5-ig nagyszabású ________ Belépődíj nincs 1 Eger egész fejlett ipardual feluonul az Ünnepi Hét kiállítására Az Ipartestület körlevélben hívja fel Eger iparosait, hogy minél tömegesebben vegyenek részt a kiállításon Mint már ismeretes, ebben az év­ben az egrihez hasonlóan nagymé­retű ünnepi hét nem lesz az ország egy városában sem. Az Egri Ün­nepi hét tehát az idő szerencsés megválasztása miatt is, az orszá­gos érdeklődés első vonalába került, az ország minden részéből már ed­dig is nagy érdeklődés nyilvánul meg az Ünnepi hét eseményei, egyedülálló látványosságai iránt. Az egyéb kiállítások sorában Eger fejlett iparának is nagysza­bású bemutatója lesz az Ünnepi Hát, s jóllehet Eger a nagy ipari centrumokkal nem versenyezhet, több évszázadra visszanyúló hír­neves kézműipara nemcsak piacké­pes, hanem más vidékeken is ke­resletnek és általános megbecsülés­nek örvendő anyagával kivételes helyet biztosít számára az ország többi városai sorában. Eger tehát nem rejtheti el az őszi ünnepi bemutatók során ipari gyártmányait sem, hanem teljes egészében felvonutatja azokat az ország színe előtt. Az Ünnepi Hét ipari kiállításán Eger minden számottevő iparosa megjelenik majd, hogy bizonyságát adja annak, milyen megbecsülendő értékeket fejlesztett ki a város ak­kor, amikor egyik kezében karddal kellett megvédelmezni azt, amit a szerszámot forgató másik kéz ke­mény munkával alkotott. Az őszi ipari kiállítás sikeréhez fűződő nagy érdemekre tekintettel az Eger és Vidéke Ipartestülete körlevélben fordult Eger és kör­nyéke iparosságához s felhívja őket, hogy minél nagyobb számban ve­gyenek részt gyártmányaikkal a kiállításon. A felhívás nyomatéko­san hangsúlyozza, hogy a kiállítá­sok amellett hogy Eger jó hírne­vét öregbítik, azt a célt is szol­gálják, hogy a kiállítók vevőkörét kiterjesszék. Minden remény szerint Eger és környékének iparossága teljes szám­ban felvonul majd az őszi bemuta­tóra. A földmívelésügyl minisztérium olcsó műtrágyát ad a gazdáknak A műtrágya-akció ügyében a vármegyei gazdasági felügyelőséghez kell fordulni A mezőgazdasági termelés meny- nyiségi és minőségi emelése, vala­mint a talaj táperejének utánpótlása érdekében a m. kir. földművelésügyi minisztérium a 100 holdon aluli kis­gazdák részére műtrágya akció megindítását rendelte el. A műtrágya ára, ha egy-egy vasútállomásra legalább 100 mázsa szállítható, a következő: Egy zsák 75 kg. 18%*os szuper­foszfát 7-30 P. Egy zsák 50 kg. 17%-os pétisó 7 60 P. Egy zsák 100 kg. 40%-os kálisó 15'60 P. Ezekben az árakban a csomago­lás és vasúti szállítás költsége is benne van. A gazda tehát csak a fenti árat fizeti, egyéb költsége nincsen. A műtrágyaigényléseket a községi elöljáróság, a gazdakör, vagy meg­bízott útján kell összeírni és az igényléssel egyidejűleg kell az össze­író közeghez a műtrágya árát is befizetni. Minden műtrágyát igénylő gazda egy műtrágyázási útmutatót is kap. Az akciót a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség bonyolítja le, tehát minden kérdésben a várme­gyei m. kir. gazdasági felügyelőség­hez kell fordulni. Vármegyeháza. A háztulajdonosok a vízdíj után a jövő évtől nem fizetnek adót A közigazgatási bíróság döntése Eger, augusztus 6. Mint ismeretes a háztulajdonosok a házadóalap megállapításánál a vízdíj után is fizették az adót. A közigazgatási bíróság 1938 évi 308 számú jogegységi megállapítása alapján kimondotta, hogy a lakbér összegen felül külön fizetett vízdíj a nyers házbérjövedelemhez a ház­adó megállapításánál nem számít­ható hozzá akkor sem, ha a sza­bályrendelet a vízdíj megfizetését egyébként a háztulajdonos kötele­zettségévé teszi is. Ezzel megszűnik a vízdíj igazság­talan megadóztatása, amelyet a vá­rosi közgyűlésen évek óta kifogá­soltunk és amely ellen dr. Heller József és Radil Károly a közigaz­gatási bíróságnál felebbezést is ad­tak be. Sátoraljaújhely város részé­ről is a közigazgatási bíróság elé került az ügy az ottani pénzügy- igazgatóság álláspontjával szemben. Most hozta meg a közigazgatási bíró­ság döntését, ami a jogegységi ha­tározat alapján minden városra, így Eger városára is vonatkozik. Az érdekes indokolás szó szerinti szövege a következő: Indokok: A vízdíj — tekintettel arra, hogy a vízszolgáltatás a város (község) részéről kötelező, az közérdeket szol­gál, szabályrendelet alapján vette­tik ki s közadók módjára hajtják is be, — kétségtelenül közszolgáltatás. A H. H. Ö. 8. § (7) bekezdés 1. pontja szerint nem számítható a nyers házbérjövedelembe az olyan közszolgáltatás, amelyet a város (község) a bérlőtől a bérbeadó út­ján szed be. Vagyis az olyan köz­szolgáltatások nem számíthatók a házadó alaphoz, amelyek a közület­iéi szemben a lakót terhelik s ame­lyeket a háztulajdonos a lakóktól nem a saját, hanem a közület ré­szére szed be. Azt a kérdést, hogy vízdíj kit terhel, a helyi szabályrendeletek sza­bályozzák és tekintettel arra, hogy a közüzemi pótlék fogalmát mint ilyent a 8. 888/1927. M. E. számú rendelet 1928. évi február hó 1-ével megszüntette, a vízdíj viselésének a kérdésében is a helyi szabályrende­letek az irányadók. Ha tehát a helyi szabályrendelet szerint a vízdíj a lakót terheli, úgy a szabályrendeletnek magánjogi vo­natkozásban is kötelező hatályánál fogva, a vízdíj tekintetében a kö­3 lg. csillár . . . 12"80 3+1 lg. csillár . 19*80 IGERGELY p SZÉCHENYI U. 9. Hirdetésével célt ér el, ha az «Eger« napilapban hirdet. Megkezdődött a dinnyeszüret Heves megye dinnyetermő vidékein Nagyszerű termés van dinnyéből az idén telmi jogviszony az illető város (köz­ség) és a bérlő között létesül, amin nem változtat az, hogy a szabály­rendeletek a vízdíj befizetésére rend­szerint a háztulajdonost kötelezik. Ez az intézkedés ugyanis csupán a beszedés könnyebbségét és a nagyobb anyagi biztonságot célozza, a fent em­lített köteléki viszonyt azonban nem érinti és nem létesít a város (község) és a tulajdonos közt olyan kötelmi viszonyt, amelynek folyományaként a vizdíj nem a lakó, hanem a ház- tulajdonos terhe lenne. Ez követke­zik különben magából a H. H. Ö. fent hivatkozott rendelkezéséből is, amely az olyan közszolgáltatást ve­szi ki a házadó alól, amelyet a vá­ros (község) a bérlőtől a bérbeadó útján beszed, vagyis amely a város­sal (községgel) szemben a bérlőt terheli, de amit a város (község) mégis a bérbeadótól követelhet. Ezt a bérlő és a város (község) közötti kötelmi jogviszonyt nem érinti az egyes szabályrendeletek­ben foglajt olyan rendelkezés sem, amely a vízdijat az ingatlan dologi terhévé teszi. Mert ez az intézke­dés is nyilván a követelés behajtá­sának könnyebbségét és nagyobb biztonságát célozza s az nem egyéb, mint zálogjog szerzés, amely a vá­rosnak csak dologi jogot biztosít, az ingatlan tulajdonosát azonban nem teszi a vízdij személyes adósává. Ezzel a döntéssel a háztulajdono­sok 70 ezer pengővel kevesebb adót lógnak fizetni a következő évben s így most már kétségtelen az is, hogy a vagyonváltság megállapítá­sánál a többi közterhekkel a víz­dijat is leszámítják és nem éri a háztulajdonosokat egy újabbi igazságtalan megadóztatás. Radil Kérőig.

Next

/
Thumbnails
Contents