Eger - napilap, 1938/2

1938-07-19 / 114. szám

Eger, XL1X. évf. 114. szám, Aha 8 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. július 19. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54.558. SZ. A római út Minden magyar ember felemelóen jóleső érzéssel látja azt a meleg barátságot, amellyel az olasz nem­zet és sajtója fogadja a magyar miniszterelnök és a magyar külügy­miniszter római látogatását. A leg­előkelőbb olasz lapok vezető helyen közölték Imrédy Bélának a Stefani Iroda munkatársa előtt tett nyilat­kozatát s örömmel és elégtétellel hangsúlyozták ki a magyar minisz­terelnöknek ama kijelentését, hogy nem puszta udvariassági látogatás­ról van szó, hanem annak a benső és őszinte törekvésnek kifejezésre juttatásáról, hogy ily módon is ápol­ja s ha lehet, még jobban elmélyíti azokat az őszinte baráti köteléke­ket, amelyek Olaszország és Magyar- ország között oly örvendetes módon fennállanak. Valóban igy érzi ezt az egész magyar nemzet. Minden magyar ember tudja, hogy trianoni elzár- kózottságunkból való kiemelkedé­sünknek első lehetőségét épen Olasz­ország adta meg, amikor baráti ke­zét nyújtva, a nemzetközi politiká­ban határozott szóval juttatta kife­jezésre, hogy a Duna völgyében ezer éve élő magyarság olyan erő, amellyel számolni kell és amelyet egyetemes európai érdekből nem szabad elhanyagolni. A magyar kül­politikának az útja éppen ezért mindig Rómába vezet, s már-már kezd rokonszenves és szép hagyo­mánnyá nemesülni az a szokás,'hogy a magyar kormányelnökök elláto­gatnak Olaszország fővárosába, hogy a Dúcéval és vezető politikusaival felvegyék a személyes érintkezést. Az olasz—magyar barátságnak politikai értékein túl nagy gazda­sági jelentősége is van s Imrédy Béla az olasz félhivatalos sajtóiroda munkatársának adott nyilatkozatá­ban külön kiemelte, hogy mező- gazdasági értékesítési politikánknak ma is támasza Olaszországnak az a készsége, amellyel behozatali szükségleteinek bizonyos hányadát tőlünk szerzi be. A két nemzet között nincsenek érdekellentétek. Annál több kapcso­lat van, amelyek a politikai és gaz­dasági szempontokon túl a közép­korig visszanyúló kultúrális viszony­latban is jelentkeznek. Alig hiszem, hogy volna nép — mondotta Imrédy Béla — amely a magyarnál jobban tudná értékelni és csodálni a latin szellem nagyságát és amely a lati- nitás örök értékeinek megjelenését jobban ki tudná érezni az új Olasz­ország felépülésének grandiózus mun­kájából. És amint a magyar nemzet ismeri és nagyraértékeli az olasz géniuszt, éppen úgy megbecsüléssel tekint felénk az olasz nemzet is. Kiviláglik ez abból a melegségből is, amellyel az olasz sajtó kommentál­ja a magyar kormányelnök római látogatását. A Corriere della Sera „Imrédy Béla és Róma—Budapest együttmű­ködése“ címmel hosszabb cikket kö­zöl s igen melegen és igen alapo­san ismerteti vitéz Imrédy Béla egyéniségét és pályáját. Megálla­pítja az előkelő olasz napilap, hogy az uj magyar kormány politikája külpolitikai téren hű marad az ed­digi irányelvekhez, vagyis az olasz barátsághoz; belpolitikai téren, ke­resztény, nemzeti és határozottan jobboldali politikát folytat, amely­nek céljaira a nemzet széles körei­nek összefogására törekszik. Jól eső elégtétellel fogadhatjuk ezt a meleg hangot s különösen azt a tiszteletet, megbecsülést, amellyel a baráti nemzet sajtója a magyar kormányelnök személyével foglalko­zik. Megállapítják az olasz lapok, hogy vitéz Imrédy Béla nem a meg­alkuvások és kétértelműségek em­bere, Nyilatkozatai határozottak és világosak. Egyedül a nemzet érde­keitől engedi vezetni magát. Sze­reti faját, különösen a kisembere­ket, akik iránt igen nagy megértést tanúsít. A magyar miniszterelnök — írja a Corriere della Sera — vilá­gos, egyszerű, kiegyensúlyozott, de­rűs és őszinte politikát folytat, en­nélfogva kiválóan alkalmas arra, hogy megértse és méltányolja Mus­solini Olaszországának politikai lég­körét. A magyar közvélemény örömmel kisérte el gondolatban római útjára a miniszterelnököt és a magyar köz­vélemény bízik benne, hogy ez a látogatás jelentékeny hasznára lesz a nemzetközi helyzet tisztázásának Európa ama vidékein, ahol Olasz­ország és Magyarország politikai és gazdasági érdekei teljes mértékben megegyeznek egymással. A vármegye klsgyűlése Jóváhagyta az újahb sikfökúti beruházást A városi képviselőtestület egyik legutóbbi közgyűlésében újabb 1500 pengőt szavazott meg Sikfőkút to­vábbi fejlesztésére. A közgyűlés ha­tározata szeiint a beruházásra azért volt szükség, mert a fővárosi gyer­meknyaraltatási akció bizonyos hi­giéniai berendezéseket kívánt meg a telepen. A város határozata ellen Radii Károly és dr. Kálnoky Viktor fel­lebbezést nyújtottak be a vármegye alispánjához. A törvényhatóság kis- gyűlése most tárgyalta a városi határozatot és a fellebbezések elu­tasításával jóváhagyta azt. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán kflltlgymtnlszter ma érkezik Rómába Triesztben a magyar főkonzul üdvözölte a magyar államférfiakat Vasárnap reggel hét óra húsz perckor a menetrendszerű trieszti gyorssal utazott el Budapestről vitéz Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter. A zászlódíszben pompázó Déli pálya­udvar indulási csarnokában már hét óra előtt gyülekeztek a katonai és polgári előkelőségek. A minisz­terek közül megjelent Teleki Pál gróf vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Mikecz Ödön igazságügy­miniszter és Reményi-Schneller La­jos pénzügyminiszter, az államtit­károk majdnem teljes számban, a budapesti német ügyvivő, az olasz követség pedig teljes tisztikarával. Az olasz követ és felesége a mi­niszterelnököt Rómáig kiséri. Buda­pesttől a határig vezető úton a községek lakossága mindenütt nagy számban sorakozott fel a pályatest mentén, hogy üdvözölje a miniszter- elnököt és külügyminisztert. A magyar—jugoszláv határállo­máson Bakách-Bessenyei György bel­grádi magyar követ szállt fel a vo­natra. A követ az egész jugoszláv útszakaszon a magyar államférfiak vonatán utazott. Postumiában beszállt a miniszter­elnök kocsijába báró Villani Fri­gyes római magyar követ és Fa- race Ruggero őrnagy, aki a magyar államférfiak olaszországi tartózko­dásának egész tartamára teljesít szolgálatot a miniszterelnök és kül­ügyminiszter mellett. A postumiai fogadtatás után a magyar államférfiak folytatták út­jukat Triesztbe, ahol a magyar fő­konzul üdvözölte a miniszterelnököt és külügyminisztert. Innen Rövid pihenő után folytatták útjukat Róma felé. Táviratok a világ minden részéből. Páris óriási készülődéssel várja az angol királyi párt. Soha nem lá­tott pompával ünnepli Franciaország az aDgol uralkodópárt. Az angol és francia lapok hosszú cikkekben fog­lalkoznak a látogatás jelentőségé­vel és méltatják a két ország együtt­működését és barátságát. — Cseh­szlovák hivatalos helyről cáfolják a részleges mozgósítás hírét és a szu- détanémet vidéken végrehajtott ka­tonai mozdulatokat. A szudétanémet párt sajtófőnöke nyilatkozott a ki­sebbségi követelésekről és kijelen­tette, hogy a szudétanémetek nem követelnek lehetetlent, csak azt, amihez joguk van: autonómiát. A csehszlovák kormány a héten tovább folytatja tárgyalásait a kisebbségi kérdésben. Holnap Benes elnöklésé­vel fontos államtanács lesz. Hodzsa miniszterelnök szerdán fogadja az Egyesült Magyar Párt vezetőit, hogy tanácskozzék velük követeléseikről. A spanyol nemzeti csapatok a cas- telloni és terueli fronton megtörték a köztársaságiak ellenállását. A nemzetiek a többi fronton is foly­tatták előnyomulásukat. A köztár­sasági csapatok rendetlen futásban menekülnek a nemzetiek csapatai elől. Egy elfogott köztársasági tiszt véleménye szerint a köztársaságiak nem sokáig tudják tartani a fron­tokat. Franco Burgosban Doriot francia néppárti képviselőt fogadta, akivel a két ország viszonyáról ta­nácskozott. A spanyol nemzeti kor­mány Göring porosz miniszterelnö­köt a császári vörös nyilrend pa­rancsnoki keresztjével és nyakláncá­val, Ciano gróf olasz külügyminisz­tert pedig a katolikus Izabella-rend lovagi címével tűntette ki. — A Szov­jet és Japán között egyre feszül­tebbé válik a helyzet. Szovjet ka­tonák Mandzsuko határán megöltek

Next

/
Thumbnails
Contents