Eger - napilap, 1938/2
1938-12-25 / 204. szám
2 EGER 1938. december 25. Képviselet és raktár: Lusztig Sándor cég, Eger. :: Körzetképviselet Illés Béla cég Eger Biztosan lehet azonban állítani, hogy az átmenő gépkocsi és autóbuszforgalom szempontjából jelentős neményei lehetnek Eger városának, mert fontos pihenőhellyé is válhat, sőt mindent el kell követni, hogy azzá is váljék. Az alábbi fejtegetésed teszik érthetővé ezt a tervet: Amig a csehek által kiépített Losonc—Rozsnyó — Igló — Pliwnica (lengyel határ) műúthoz három út csatlakozik Budapesten át 1) Vác — Balassagyarmat — Szé- csényen át (hossza Rozsnyóig 221 km.) 2) Hatvan—Salgótarján—Füleken át (hossza Rozsnyóig 242 km.) 3) Hatvan—Eger—Bélapátfalva— Ózd—Bánrévén át (hossza Rozsnyóig 248 km.) A három út közül az egri a leghosszabb ugyan, de csak néhány kilométerrel, rendkívüli előnye azonban az, hogy Egerig elsőrendű aszfaltúval van kiépítve és — ami ugyancsak fontos — Egertől kiindulva természeti szépségekben leggazdagabb vidéken fut keresztül. Megnyerhető ezen az úton keresztül a tátrai és lengyelországi idegenforgalom áthaladása s bízunk az egri idegenforgalom képességeiben, hogy az átvonuló vendégforgalmat meg is tudja állítani és a város közönségének javára kamatoztatni is tudja. Mindezeknek egy előfeltétele van: át kell építeni elsőrendű burkolattal az eger—ózd—bánrévei utat, vagy ideiglenesen ki kell javítani a tavasz folyamán, mert nehéz járó- müvekre helyenként alkalmatlan. A Midőn e lap szerkesztőjének szíves fölkérésére az „Eger“ múltjával foglalkozom, előre is kijelentem, hogy érzem a feladatnak nemcsak fontosságát, hanem nehézségét is. Hiszen arról van szó, hogy egy érdemes újságnak félévszázados mun- • kásságát kell lakonikus rövidséggel, de mégsem szárazon ismertetnem és méltatnom. Ezt pedig nem lehet egymagában megírni, hanem történetét is adnom kell. Ez talán unalmas lesz egyeseknek, de viszont érdekes lesz azoknak, akik e városhoz meleg szívvel vonzódnak s becsülni tudják a munkát. Előre bocsátom, hogy városunkban 1860-tól állandóan van, illetve mindenkor volt legalább egy hírlap s e téren semmi okunk nincs a szégyenkezésre. Hiszen e tekintetben — nem számítva a szabadságharc idejében megindult, de hamarosan meg is szűnt (mondhatnám: alkalmi) újságokat — alig előzött meg bennünket egész országban egy-két város. PontosaD meg is mondom, hogy például: a Szegedi Híradó egy évvel, a Debrecen-nagyváradi Értesítő 17-tel, a Kolozsvári Híradó 12-vel. a Kolozsvári Közlöny 14-gyel és a Győri Közlöny három esztendővel előbb született, mint lapunk. Kétséges azonban, hogy a most említett lapok élnek-e még s meddig éltek ? Látjuk e számokból, hogy Egert mindössze öt magyarországi város előzte meg időszaki lap megjelentetése tekintetében, ámde ne feledjük, hogy ezek között ott van Kolozsvár, mely tulajdonképen fővárosa volt Erdélynek. 1860. szept. elsején indult meg városunkban az első „vegyestartalmú“ lap, az „Egri Értesítő“, melyet montedegói Albert Ferenc dr. szerkesztett. Az »Egri Értesítő« — mint az egri hírlap könyvtáramban meglévő első félévi számok igazolják — „városunk forgalmára, kereskedésére, műiparára nézve óhajtott közlönyül szolgálni“ s hetenkint kétszer jelent meg, majd a következő év elejétől hetenkint egyszer. Ebben az időben már hivatalos lapja volt a „Hevesmegyei Gazdasági Egyletnek“ s az is maradt hosszú ideig, bár nem ily címmel. A lap kiadója Zeisler Lajos egri kereskedő volt s 1861-ben Danielik János egri kanonok, c. püspök lett a szerkesztője, de 1862. január elején már „Egri Posta“ lett a címe. Ennek — bár csak másfél évig élt — két ízkérdést a város és a vármegye vezető tényezőinek jóindulatú figyelmébe ajánljuk. Lépjenek érintkezésbe az illetékes minisztériummal és kövessenek el mindent, hogy ez az útvonal minél előbb bekapcsolódjék a vendégforgalom jövő elképzeléseibe. ben is változott a szerkesztője. Danielik János kanonoknak ugyanis Pestre kellett költöznie, ahol az első alkotmányos időszak helytartóságánál a vallási ügyek előadója lett s így a lap is más kézbe került. Megváltozott a lapnak nemcsak címe, hanem alakja és terjedelme is, de jelentőségben is emelkedett. így azután a felvirradt politikai élet pártjai vetélkedve iparkodtak megszerezni a lap tulajdonjogát. így került az újság 1862. junius elején a vármegyei ellenzék kezébe s szerkesztője Erdélyi József, Heves- és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék későbbi főjegyzője lett. Ez azonban csak átmeneti idő lett, mert Zeisler, aki jól akarta kamatoztatni eddig befektetett tőkéjét, jobb áron adta el Pázmán Alajos Foglár-intézeti igazgatónak. Ekkor azután — 1862, julíus 19-én — Szabó Ignác vette át a szerkesztést. Pázmán nemsokára le tette a lap óvadékát és így politikai lappá lön, ami abban az időben nem csekély jelentőségű. Ezt a cimet is hamarosan megváltoztatta az újság és 1863. julius elejétől „Eger“ lett a neve. Kiadója 1866-ig Pázmán Alajos, majd a mindenkori szerkesztők s végül 1879-től az egri érseki líceumi nyomda, (ahol a lap kezdettől készült) egész a lap megszűntéig, 1893. szeptemberéig. így élt meg ez az újság 34 évfolyamot, mely idő alatt szerkesztői voltak: 1871. szept. 1-ig Vida József jogakadémiai tanár; 1878. aug. 1-ig Szabó Ignác gimn. tanár ; 1880. dec. 31-ig Fekete Ferenc dr. jogakadémiai tanár; 1885-ig Kiss István dr. jogakadémiai tanár s ettől kezdve a lap megszűntéig ismét Szabó Ignác. 1910. július elején lett az „Eger“ poraiból megélemedett főnix, amikor is e sorok írója lett a felelős szerkesztő, de már nem egyszer jelent meg hetenkint, hanem kétszer. Brez- nay Imrétől 1914. február elején Molnár Kálmán dr. jogtanár vette át a lap szerkesztését s végezte az év augusztusáig, amidőn a világháború kitörésekor bevonult s így a lap is megszűnt. Megért tehát a lap eddig 39 évfolyamot, mert közben — 1893-tól 1914. derekáig — az „Egri Híradó“ volt a líceumi nyomda lapja. Mikor a forradalmak után ismét életre kelt a helyi sajtó, a nyomda lapja 1919. aug. 7-étől az »Egri Népújság* c. politikai napilap lett s szerkesztette Breznay Imre az év szeptember végéig, majd ismét — közben Barsy Károly dr. volt a szerkesztője — 1921. február végétől 1924. október végéig. Az »Egri Népújság« c. politikai napilap, mely a forradalmak megszűntével indult meg 1919. aug. 7-én, e címmel tiz éven keresztül szolgálta városunk érdekeit Breznay Imre, Barsy Károly dr., majd ismét Breznay Imre, azután Kelemen Andor, Óriás Nándor dr. szerkesztésében 1929. február végéig s akkor vette föl az »Eger« cimet, hogy március elsején negyvenedik évfolyamával Urbán Gusztáv dr., majd Kapor Elemér dr. szerkesztésében folytassa kétségtelenül érdemes munkásságát. Azóta ismét eltelt tíz esztendő s így január elsején immár az ötvenedik évvel anyakönyveli életkorát. Maga ez a tekintélyes évszám is sokat mond, de még többet jelent az a végtelen nagy munka, amelyet e hosszú idő alatt s a fejlődésnek ebben a szédületes korszakában mindenkor kifejtett. Hetilap korában — 1860-tól 1893-ig — mindenkor legalább nyolc oldalon jelent meg. Tömör szedéssel; két- hasábos beosztással. S elmondhatjuk, hogy aki a XIX. század második felének egri eseményeit ismerni akarja, mindent megtalál ebben a rendkívüli értékes újságban. Hírrovata kimerítő, mert mindent felölel, ami közérdeklődésre számíthat, legyen az társadalmi, közművelődési, művészeti, jótékonysági, gazdasági, politikai vagy bármi más természetű kérdés. Különös gondot fordított mindenkor a városi és vármegyei ügyekre, de nagy értékű cikkek jelentek meg benne országos politikai kérdésekről is. Nincs meg benne az a könnyedség, amit manapság várunk a hírlapoktól és hírlapíróktól. Nincsenek benne színes riportok, szenzációs cikkek és hírek, de van benne komolyság, tartalom és érték. Meg kell jegyeznem, hogy ezek nem is hibák tulajdonképen, mert a kor szemüvegén kell néznünk a múlt század harmadik negyedének hirlap- írását. Akkor csak hiteles értesüléseket kerestek a lapokban és ezt várták. Ebben pedig jeleskedett az „Eger“. Számtalan esetben fordultak már hozzám, hogy az „Eger“-nek birtokomban lévő teljes (és azt hiszem: egyedüli) példányából adatokat merítsenek egy vagy más kérdés, tárgy hites történetéhez, mely adatokat egyébként sehol meg nem kaphatnának. És mindig eredménnyel. Annyira körültekintő és pontos mindenben, hogy például, mikor Eger idegen vendégeit írtam össze, a líceumi könyvtár vendégkönyvét csak 1863-ig néztem át s jegyeztem ki. Attól kezdve fölösleges munkát végeztem volna, mert minden személyi ,hírt hitelesen közölt az „Eger“. Évről-évre adja a népesedési számokat, a városi költségvetést, sőt a meteorologiai megfigyeléseket stb. is. S ezek mellett eszméket, gondolatokat vet föl, termel ki s minden kérdéshez alapos hozzászólásokat közöl illetékes toliakból. NagyérHolnap, vasárnaptól Lantos Marlca S. a Kis-Korona ismét nyitva, tánc. Emlékezés az „Eger“ múltjára Kellemes karácsonyi ünnepeket „ j r Cl u r rn u D kíván kedves vásárlóinak bJ bo J 1 r.
