Eger - napilap, 1938/2

1938-12-22 / 202. szám

Eger, XLIX. évf. 202. szám» AB ü 8 FILLÉB ♦ Csütörtök ♦ Trianon 19,1938. december 22, 7 1 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11.- KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA: EGER. TELEFON: 176 — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54.558. SZ. Huszonnyolc szegény lparosgyermeket ruházott fel az Egri Katolikus Legényegylet Mindig örülünk, ha Olaszország valamelyik vezető- férfia meglátogatja hazánkat, mert a magyar—olasz barátság nem szó­lam, hanem a valóságban mélyen gyökerező ható erő. A háború be­fejezése utáni esztendők szilárdítot­ták meg ezt a barátságot s tették az európai politika komoly ténye­zőjévé. Sok nehéz esztendőt élt át a magyar nép a trianoni szörnyű országcsonkítás után és soha nem felejtheti el, hogy történelmének egyik legválságosabb korszakában az olasz nép tettel és szóval állott mel­lette és segítette, hogy nemzeti és gazdasági elesettségéből talpraálljon. Az az Olaszország, amely először emelte fel szavát ügyünk mellett, nem ma Olaszországa volt. A ma Olaszországa annál sokkal hatalma­sabb, mert nagy sikerek koronázták annak a húszesztendős olasz kül- és belpolitikának az eredményeit, ame­lyeket az olasz nép hatalmas vezé re, Mussolini miniszterelnök épített ki. Azóta az olasz király címei kö­zé felvétette Etiópia császára címet, I mert Olaszország az abesszin had- j járattal gyarmati birodalmát hatal­masan kiterjesztette. Belpolitikailag 1 az olasz corporatív fascista állam : szilárdsága és teherbíróképessége nemcsak az abesszin hadjárat során bizonyosodott be, de mindazoknak a politikai vitáknak az elintézésénél is, amelyekben Olaszország szerepe igen nagy volt. Elég, ha utalunk a müncheni egyezményre, amely Mus­solini személyes közbelépésének kö­szönheti sikerét, s amely Európa felől egy borzalmas háborút hárított el annak minden következményével együtt. Ennek a hatalmas és szinte be­láthatatlan fejlődésre hivatott Olasz­országnak a külügyminisztere, Ciano gróf időzik körünkben s ez szá­munkra különös ünnepet jelent. Ünnepet jelent nemcsak annak a hálának a következtében, amelyet Olaszország iránt érzünk, de azok­nak a mélységes történelmi kapcso­latoknak folytán is, amely már a múltban is összekötötte népeinket. Ciano gróf látogatása nem pusz­tán udvariassági tény, mert Ma­gyarország földrajzi fekvésénél fogva a nagy történelmi utak keresztező­désénél helyezkedik el és minden változás esetén külön számolni kell vele. Már pedig Európában az utóbbi esztendők, sőt hónapok során igen nagy változások történtek. A mi számunkra ez a változás történelmi jogaink részbeni érvényesítését je- j lentette a. Felvidék egy részének visszatérésével. De maradtak még elintézetlen ügyek. Úgy érezzük, hogy bizonyos pontokon a München­ben megállapított katárt ki kell igazítani, mert az mégsem lehetsé­ges, hogy Munkácson a temető már cseh területre esik s a csehek min­den halott eltemetése után külön ötven cseh korona vámot szednek a gyászolóktól. Ungvár és Kassa hely­zete is hasonlóképen lehetetlen, mert a határt annyira a város közelében húzták meg, hogy mai földrajzi hely­zetükben a két város fejlődése szinte lehetetlen. Természetesen nem tud­hatjuk, hogy mi lesz a magyar— olasz megbeszélések tárgya, de hin­ni szeretnénk, hogy ezek az ügyek is szóba kerülnek. Van azután még egy kérdés, amelyet a magyar külpolitikának állandóan figyelemmel kell kisérni. j Ez a Kárpátalja kérdése. A határt j olyan módon állapították meg, hogy j a kárpátaljai orosz nép szinte tel­jesen el van vágva közlekedés szempontjából Cseh-Szlovákiától, a- melyhez egyáltalán nem óhajt tar­tozni. Nem a magyar közvélemény propagandája ez az állítás, hanem a kárpátaljai oroszság hivatott ve­zéreinek több ízben megismételt ki­jelentése. A kárpátaljai orosz nép azt kívánja, hogy népszavazással ' dönthessen sorsáról s ennek a nép- j szavazásnak a kimenetele a mi j szempontunkból csak örvendetes lehet. A magyar nép azt reméli, hogy mindezek a kérdések legalább is bizonyos fokig tisztázódni fognak a megbeszéléseken. Tudjuk azt, hogy Olaszország régi és jól bevált ba­rátsága most sem fog cserben hagyni bennünket. Magyarország nagy re­formok előtt áll. Ezek a reformok elsősorban szociális természetűek. Ezeknek végrehajtása után belső erőnk és külpolitikai értékünk nö­vekedni fog. Ez pedig annyit je­lent, hogy a tengely hatalmainak még inkább érdemes lesz támogatni az igazságos magyar törekvéseket. ♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Élénk szél, sok helyen eső, ónoseső, havas­eső, a hegyeken havazás. A hő­mérséklet nem változik lényegesen. — Egerben ma reggel 7 órakor 14 fok, a talajmentén —31 fok, a tegnapi maximum —3-9 fok volt. A légnyomás 759*6 mm., süllyedő. Eger, december 21. Vasárnap délután kultúrdélután keretében történt meg az Egri Ka­tolikus Legényegyletben a szegény iparostanoncok és szegény iparos­gyermekek szokásos karácsonyi fel­ruházása. Vitéz Subik Károly pápai prelátus, egyleti elnök intézett szép szavakat a felruházottakhoz a sze­retet ünnepéről, amely megmozgatta a nemes sziveket s melynek ered- ményeképen 16 szegénysorsú tanonc és 12 szegény iparosgyermek kap­hat az egylettől meleg téli ruhát, cipőt. Mintegy 30 nemes adakozó nevét sorolta el, akik természetbeni, vagy pénzadományaikkal tették le­hetővé, hogy segíteni tudott az egy­let az arra rászorulókon. Köszöne­tét mondott a nemes adakozóknak és az egylet iránti hűségre hívta fel az adományozottakat. Az adományok Eger, december 21. Az egri Városi Zeneiskola szom­baton növendék-hangversenyt ren­dezett. A hangversenynek külön ünnepi színt adott az, hogy ekkor adta át Braun . Károly polgár- mester Gáspárdy Katinkának, az iskola tb. igazgatójának a kultusz- miniszter elismerését ötven éves zenetanári és huszonöt éves zene­iskolai igazgatói jubileuma alkal­mából. A hangversenyt a vitéz Dienes, j Kiss, Raduay, Szanyi, Trillsch, Já­vor, Preszler, Kroó, Liszkóczy kis zenekar fegyelmezett száma nyi­totta meg, majd a növendékek szé­pen sikerült számai következtek. A Gáspárdy-növendékek közül Kiss Kató és Miklós Évi szabályos játékával, Szentgyörgyi Baba egyre fejlődő tehetségével, Petheő Klári finom felfogásával tűnt ki, Gyár­fásáé Hubert Jolán tanítványai kö­zül Fleischmann Ibolya keltett fel­tűnést férfias erejű számával, míg Berkes Zsuzsi sima játékával, Lőw társai nevében a kapott ajándékokéit, majd tovább peregtek a kultúr­délután műsorszámai. Az egylet 212. számú Bornemissza cserkész- csapat zenekara Boma-Fischer Osz­kár vezényletével indulókat játszott, majd „Kiáltott Szent István“ című szavalókórust mutatták be alapos felkészültséggel az egylet fiai és leányai. Az Angolkisasszonyok ta- nitónőképzőintézeti énekkara szere­pelt aztán gyönyörűen kidolgozott énekszámokkal Jurányiné H. Kor­nélia ének- és zenetanárnö vezény­letével. Az énekszámokat hatalmas tapsvihar jutalmazta. Szünet után közkívánatra a Kolping Leányegylet megismételte a „Magyar liliom“ című színművet 3 felvonásban. Min­den szereplő kitünően alakított és i a nagyszámú közönség egy kelle­mesen eltöltött este emlékével tá­Anikó kifogástalan számával aratott i komoly sikert. Főgelné Kaufmann I Emmy hegedűseit vitéz Dienes Jenő képviselte az ünnepi alkalomhoz legméltóbban, zeneiskolai méreteket meghaladó felkészültségével, Láng Zsuzsa stílusban sokat finomodott, Kiss Valér pedig határozott feltű­nést keltett korához szokatlan elő­adásmódjával. Rendkívül sikerült a Csínom Palkó Siklós-átiratú zene- i kari előadása is. A hangverseny szünetjében emel­kedett szólásra Braun Károly pol­gármester : — Engedjék meg — mondotta — hogy e növendékhangversenyen, a zenebarátok és zenekedvelők köré­ben átadhassam a vallás- és köz- oktatásügyi miniszteri leiratot, ame­lyet Gáspárdy Katinkához intézett. — A legfelsőbb elismerésben ben­ne foglaltatik, — amit mindannyian tudunk — hogy a mi Katyus nénink, ne vegye zokon, hogy tanítványai után én is így szólítom most, mert ebben a megszólításban csak meleg­kiosztása utáu Nagy Sáudor iparos- vozott a szezon utolsó legényegyleti tanonc mondott hálás köszönetét kultúrdélutánjáról. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•♦ Eger társadalma szeretettel ünnepelte tanítványai körében Gáspárdy Katinkát Braun Károly polgármester növendékhangverseny keretében nyújtotta át a jubiláns zenetanárnak a kultuszminiszter elismerő oklevelét

Next

/
Thumbnails
Contents